Így hatnak bizonyos gyógyszerek az alvásunkra, álmainkra
Bizonyos gyógyszerek befolyásolhatják az álmainkat.
Számtalan elmélet született már a témában, de vajon sikerült-e megfejtenie bárkinek, hogy miért álmodunk? Már az idők kezdete óta foglalkoztatja az embereket, hogy vajon mit jelentenek az álmaink, mi a szerepük, miért van az, hogy vannak, akik emlékeznek az álmaikra, míg mások szinte sohasem?
Általában heti egy álmunkra emlékszünk
Megfigyelések alapján az otthon alvó, egészséges emberek átlagosan heti egy álmukra emlékeznek, de a nyílt személyiségű emberek és a nők gyakrabban emlékeznek álmaikra, míg a neurotikus emberek inkább rémálmaikra emlékszenek. Az életkorral is változik annak gyakorisága, hogy mennyiszer emlékszünk álmainkra: csúcsa fiatal felnőttkorban van, később egyre csökken.
Álmok tartalma is igen változatos: a nők általában kevesebb agresszióról és szexualitásról számolnak be álmaikban, azonban több verbális agresszióról. A rémálmok gyakorisága függ a fizikai állapottól, anyagi helyzettől, és az iskolázottságtól is, ikerkutatások pedig jelentős genetikai meghatározottságot is kimutattak hátterükben. Vannak ún. tudatosan álmodó emberek, akik képesek befolyásolni álmaik alakulását. Egy kutatás szerint a felnőtt emberek 26-77%-a él át tudatos álmot életében legalább egyszer.
Az álmok minőségét és tartalmát számtalan külső és belső tényező befolyásolhatja
Ilyenek bizonyos gyógyszerek, például a dopaminerg szerek élénkebb és tudatosabb álmokat okozhatnak, míg az antidepresszánsok csökkentik az álmokra való visszaemlékezést, bizonyos szívritmusszabályozó szerek pedig rémálmok kialakulását eredményezhetik. Megfigyelések szerint az egészséges emberek és a különböző betegségben szenvedők is eltérően álmodhatnak: Parkinson-kórban szenvedők például gyakran számolnak be élénk álmokról és rémálmokról, narcolepsiában szenvedők élénkebben és gyakran tudatosabban álmodnak, míg a születésüktől fogva járásképtelenek álmukban futnak, a süketek és vakok pedig gyakran látnak, hallanak.
De mi is a szerepe az álmainknak?
A kérdés már az időszámításunk előtti harmadik évezredben is foglalkoztatta a mezopotámiai uralkodókat, az egyiptomiak pedig már álmoskönyvek segítségével próbálták megérteni álmaikat. Azóta számtalan filozófus, tudós és kutató próbálta megfejteni, hogy miért is álmodunk, és számtalan elmélet született ennek eredményeként.
A 20. század elején született meg Freud elmélete, mely szerint álmainkban a tudattalan vágyaink, késztetéseink jelennek meg, melyeket magunknak sem merünk bevallani. Elmélete szerint a vágyaink álmokban való megjelenítése ezen tudatalatti vágyak kielégítésének számít, és pszichoanalitikus terápiájában is nagy hangsúlyt fektetett a tudattalan tartalmak feldolgozására.
Információ szelektálás az agyban
Álmainkban gyakran menekülünk valaki elől, zuhanunk a mélybe vagy éppen meztelenül jelenünk meg valamilyen publikus helyen – tehát gyakran vagyunk stresszhelyzetben. Egy kognitív idegtudós, Antti Revonsuo szerint nem véletlen, hogy álmainkban sokszor jelenik meg az életben maradás kérdése, vagy éppen a megszégyenülés: elmélete szerint agyunk ilyenkor gyakorol a stresszhelyzetekre, a „harcolj vagy menekülj” (fight or flight) reakciókra. A kutató szerint így biztonságos keretek között próbálhatjuk ki az önvédelemi mechanizmusokat, hogy éles helyzetekben gyorsabb és pontosabb választ tudjunk majd adni.
Agyunk szinte felfoghatatlan mennyiségű információt tárol, azonban, ha életünk minden egyes pillanatára emlékeznünk kellene, az túlterhelné agyunkat. Matt Wilson tanulás és emlékezet kutató elmélete szerint az álmok funkciója éppen az, hogy alvás közben agyunk kiszelektálja, mely emlékképeket érdemes megőrizni, és melyek azok, amire nincs szükségünk.
Crick és Mitchinson neurobiológiai elmélete szintén az emlékezésen alapul: szerintünk emlékezetünk egy pókhálóhoz hasonlítható rendszer, melyet idegsejtek hálózata alkot. Mivel ezt a rendszert a túl sok információ lebénítaná, ezért szükség van egy olyan folyamatra, ami kiszűri a felesleges információkat és finomhangolja a rendszert, erre hivatottak az álmaink.
A fentieken túl is rengeteg elmélet áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy miért is álmodunk, azonban mind a mai napig nem sikerült dűlőre jutni, vajon melyik is a helyes elképzelés. Bár a tudomány fejlődésével lehetővé vált az agyműködés követése alvás, és akár álmaink során, azonban a megfigyelések értelmezése is igen nagy változatosságot mutat. A számtalan elképzelést figyelembe véve egy dologban biztosak lehetünk: az egyértelmű válasz álmaink értelmének a hétterében még várat magára.
neurológus szakorvos
Olvasta már?
- Nem alszik jól? Ezek a tippek segíthetnek
- Gyakran ébred éjszaka? Pajzsmirigy problémája is lehet
- Rosszat álmodott? Ez a 10 leggyakoribb rémálom jelentése
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Miért nem tudok aludni? Ha álmatlanul forgolódik, erről a hormonról tudnia kell!
