Ezért nem mindegy, milyen tempóban gyalogol!
Egy kutatás szerint azok szervezete, akik gyorsabb tempót diktálnak séta közben, tovább maradnak fiatalok, és később halnak meg.
Aki 45 évesen gyorsabban gyalogol, annak fiatalabb a szervezete és az agya is. A gyaloglás leggyorsabb, de még nem futó tempója ugyanis jó jelzője a szervezet és az agy öregedésének egy új amerikai kutatás szerint.
Már gyerekkorban jelezhető
A résztvevők gyerekkorában végzett mérések előre jelezhették, kiből lesz lassabb gyalogos. Háromévesen felvett IQ-, nyelvi értési és kudarctűrési tesztjeik, mozgásuk ügyessége és érzelmeik irányításának képessége megjósolta a 45 éves kori gyaloglási sebességüket. A hosszú távú kutatás majdnem 1000 embert vizsgált, akik mindannyian az új-zélandi Dunedinben születtek ugyanabban az évben. Életük során rendszeresen vizsgálták őket, utoljára 2017 áprilisa és 2019 áprilisa között, 45 éves koruk körül.
A lassabban gyaloglóknál egy 19 fokozatú skálán "gyorsabb öregedést" mutattak ki, tüdejük, fogsoruk és immunrendszerük általában rosszabb állapotban volt, mint a gyorsabban gyaloglóké - idézte az MTI a JAMA Network Open című szaklap friss számában megjelent tanulmányt.
"Az a meglepő, hogy ezt 45 éveseknél állapítottuk meg, nem idős geriátriai pácienseknél" - mondta Line J.H. Rasmussen, a Duke Egyetem pszichológiai és idegtudományi tanszékének kutatója.
Lassabban öregszenek a gyorsabban gyaloglók
Az utolsó mérések MRI-eredményei azt mutatták, hogy a lassabban járóknak általában kisebb volt az agytömegük és az agykéreg vastagsága, kisebb az agyfelszín területe és több volt az agyi erek betegségének a jele, vagyis a lassabb tempót diktálók agya valamivel idősebbnek tűnt a gyorsabban gyaloglókéhoz képest.
"Az orvosok tudják, hogy akik a hetvenes, nyolcvanas éveikben lassabban járnak, általában előbb halnak, mint a hasonló korban gyorsabban gyaloglók. Az új tanulmány azonban az óvodás kortól az életközépig terjedő időszakot ölelte fel, és azt találta, hogy a lassú járás évtizedekkel az öregség előtt jelzi a problémát" - mondta Terrie E. Moffitt, a Duke Egyetem és a King's College London tudósa, a tanulmány vezető szerzője.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!