Mi az alvászavar? Ezek az alvászavarok típusai, okai, tünetei és kezelési lehetőségei
Honnan tudhatjuk, hogy nem csak ideiglenes a probléma, hanem valami baj van az alvásunkkal, és milyen következményei lehetnek, ha nem törüdünk szervezetünk jelzéseivel?
Az alvászavar igen gyakori probléma, mellyel első körben a legtöbben háziorvosukhoz fordulnak. Időlegesen nagyjából a népesség egyharmadát érinti napjainkban, 10%-ban a tünetek viszont krónikusan fennállnak. A közhiedelemmel ellentétben ekkor nem (csak) arról van szó, hogy az érintett nehezen alszik el vagy gyakran felébred az éjszaka folyamán - az állapot ugyanis ennél jóval összetettebb!
Röviden az alvászavarról
Az alvás igen fontos biológiai folyamat, ugyanis ennek során történik a test regenerálódása, de komoly hatással van az immun- és az idegrendszer működésére, az anyagcserére, valamint a mentális egészségre is.
Az alvászavar olyan állapotok összessége, amelyek negatívan befolyásolják a szervezet számára szükséges pihentető alvást. A probléma komoly hatást gyakorol a mindennapokra, a hangulatra, sőt, az általános egészségi állapotra is. Az alvászavarok összefügghetnek testi és mentális zavarokkal, de generálhatják is azokat.
Ha nem alszunk eleget, ilyen betegségeink lehetnek
A brit-amerikai Matthew Walker professzor szerint az ébrenlét egy enyhe agykárosító tevékenység, emiatt átlagosan 7-9 óra alvásra van szükségünk 24 óra alatt, hogy a károkat helyreállítsuk. A hosszan tartó alváshiány következtében viszont olyan betegségek alakulhatnak ki, mint a depresszió, a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás. Ha mélyen alszunk, csökken a vérnyomásunk, míg a szívünk, amely egész nap dolgozik, lassabban ver, mert ilyenkor pihen. Aki 6 órát vagy ennél kevesebbet alszik, az a szívét is károsítja, 200 százalékkal növelve a szívroham és a stroke (szélütés) valószínűségét. Fáradtan a függőségekre is hajlamosabbak lehetünk, mert ha nem pihentük ki magunkat, több koffeint, illetve nikotint kívánhat a szervezetünk, éjjel pedig gyakran altatót. Napközben a fáradtság miatt több szénhidráttartalmú ételt eszünk. Ha nagyon másként alszunk a munkanapokon, mint a pihenőnapokon, amiatt könnyebben alakulhatnak ki anyagcsere-betegségek. Megnövekedhet a koleszterinszint, a testtömegindex, a derékbőség is megnő, és inzulinrezisztencia is kialakulhat.
Alvászavarra a következő tünetek esetén érdemes gondolni:
- elalvási nehézségek
- gyakori éjszakai ébredés
- nappali fáradtság
- horkolás
- koncentrációs nehézségek
Az, hogy mennyi alvásra van szükségünk, az személyenként változó, ráadásul más a gyermekek és a felnőttek igénye. A National Sleep Foundation szerint a felnőttnek általánosságban kb. 7-9 óra pihentető alvásra van szükségük.
Alvászavar: mit fejt meg az okosóra? Ebben segíthet
Az alvásvizsgálat során minden mélyalvás, vagy REM-alvás értéket a teljes alvás idejéhez kell viszonyítani. 20-30 % az ideális érték. Ha ezek a számok stimmelnek, ráadásul pihenten ébredünk, és nem is alszunk túl keveset, akkor minden rendben van. Ha valakinek viszont elegendő mindössze 5-6 óra alvás naponta, a mélyalvás aránya lehet valamivel magasabb, akár 30-40 % is.
Bizonyos okosórák jegyzik a reguláris – irreguláris alvást is, azaz az optimális esetet, a rendszerességet kellene valahogy beállítani. Itt leginkább arra van lehetőség, hogy azt határozzuk meg, hogy mikor kelünk fel, az elalvást már az agyunk és az aktuális állapotunk határozza meg hozzá.
A felkelésnél éppen ezért ne legyen félóránál nagyobb eltérés az egyes napokon, legfeljebb hétvégén, amikor értelemszerűen nem kell olyan korán kelnünk.
Egyes okosórák pedig abban is irányt mutatnak, hogy az alvásunkkal a saját korcsoportunkban hol helyezkedünk el, vajon kevesebbet, többet, vagy éppen ugyanannyit alszunk-e, mint mások.
Ha túl keveset, vagy már régóta túl rosszul, akkor pedig az óra jelzése is segíthet: irány az alvásvizsgálat, hogy fény derüljön a kiváltó okokra.
Az alvászavarok kategorizálása
Eddig több mint 100 specifikus alvászavart azonosítottak és a kategóriák az évek során sokszor változtak. Legutóbb az ICSD (International Classification of Sleep Disorders) csoportosította az alvászavarokat, méghozzá a tünetek alapján és hogy azok hogyan hatnak az emberre. A legfrissebb változat, az ICSD-3R a következő kategóriákat tartalmazza:
- álmatlanság (insomnia)
- alváshoz kapcsolódó légzési rendellenességek
- hiperszomnia
- az alvás-ébrenléti zavarai
- paraszomniák
- alváshoz kapcsolódó mozgászavarok
Ezeken belül több típust különböztetünk meg, melyek közül a leggyakoribbak:
Krónikus insomnia: ilyenkor legalább három hónapig nehéz az elalvás, illetve az érintett gyakran megébred és nehezen alszik vissza. A diagnózis felállításhoz a nappali tünetek (pl.: álmosság, rossz közérzet, koncentrációs zavar) fennállása is szükséges. Hazánk lakosságának több mint 9 %-a szenved krónikus insomniában. Nagyon gyakori, amikor társbetegségként van jelen, így mindenképp alapos kivizsgálást igényel!
Alvási apnoe: az illető horkol és alvás közben ismétlődő légzéskimaradásai vannak. A jóindulatú horkolástól az különbözteti meg, hogy míg akkor a hangjelenség csupán egy zavaró tényező és nem kíséri más panasz, addig az ún. obstruktív alvási apnoe szindrómához társuló horkolás hangos és horkantás kíséri. Az alvási apnoe sokkal veszélyesebb az egyszerű horkolásnál, mivel ilyenkor elzáródnak a felső légutak és az illető akár 10 másodpercig nem jut levegőhöz.
Narkolepszia: elegendő mennyiségű alvás ellenére néhány perces „alvásrohamok” jelentkeznek. Ez a központi idegrendszer krónikus betegsége, amikor az agy nem képes megfelelően szabályozni az alvási ciklusokat. Az érintett akár a legalkalmatlanabb időpontokban aludhat el, így igen veszélyes betegség és drasztikusan rontja az életminőséget. A narkolepsziás beteg a hirtelen elalváson kívül hallucinációkat, izomtónus vesztést és bénultságot is tapasztal.
Nyugtalan láb szindróma (RLS): az alvásfüggő mozgászavarok csoportjába tartozik, amikor erős késztetést érez az illető arra, hogy az ágyban fekve mozgassa lábait, megnehezítve ezzel az alvást. A betegek szúró, égő érzést, illetve fájdalmas nyomást érznek a lábukon belül. A tünetek főleg este és éjszaka jelentkeznek, melyek gyakran csupán az egyik oldalon lépnek fel, de áttérhetnek a másik oldali végtagra is.
Az alvászavarok lehetséges következményei, szövődményei
Az elégtelen/rossz minőségű alvás számos negatív következménnyel jár. A nappali fáradtság, a csökkent energia, az ingerlékenység és a koncentrálási problémákon túl akár komoly hangulatzavarokat is okozhat. Hosszú távon szorongásos zavarokat, depressziót generálhat, továbbá olyan krónikus egészségügyi problémához vezethet, mint a szívelégtelenség, magas vérnyomás, a cukorbetegség és az elhízás.
Mi minden okozhat alvászavarokat?
- Stressz: a stressz rövid-és hosszútávon is jelentős hatást gyakorol az alvásra.
- Mentális problémák: a depresszió és a szorongásos mentális zavarok kiváltó okai és következményei is lehetnek az alvászavaroknak.
- Gyógyszerek, betegségek: vannak olyan gyógyszerek és betegségek, melyek alvászavarokat okozhatnak.
- Genetika: ha a családjában előfordult már alvászavar, akkor Önnél is nagyobb eséllyel lép fel.
- Váltott műszak: ha több műszakban dolgozik, az könnyen összezavarhatja a cirkadian ritmusát.
- Túlsúly: a súlyfelesleg könnyen okozhat éjszakai légzéskimaradásokat.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ezek az alvászavar okozta leggyakoribb panaszok:
- Horkolás, alvás alatti légzéskimaradás.
- Napközbeni aluszékonyság.
- Ellenállhatatlan, kontrollálhatatlan napközbeni elalvások.
- Elalvási és átalvási nehezítettség, gyakori felébredések.
- Félelmetes felrettenés, alvajárás.
- Alvás során jelentkező fokozott mozgások.
Konzultáció javasolt a következő betegségek fennállása esetén is:
- Nehezen beállítható, terápiarezisztens magasvérnyomás.
- Visszatérő hajnali vérnyomáskiugrás.
- Éjszakai vérnyomáscsökkenés elmaradása.
- Éjszakai szívritmuszavar.
- Anginás panaszok.
- Szívinfarktus.
- Stroke (agyi infarktus, agyvérzés).
- Gyakori éjszakai vizelés.
- Memóriazavar (megjegyzőképesség csökenése).
- Koncentrálóképesség csökkenése.
Az említet kórképek esetén – hagyományos kivizsgálási módszerekkel, lehetőségekkel - gyakran nem derül ki kiváltó ok, így a kezelésük sem lehet tökéletes.
Számos alvászavar az okozott alvás alatti oxigénhiányon, ill. egyéb utakon keresztül olyan folyamatokat indít be a szervezetben, melyek a fenti kórképek (magasvérnyomás, szívinfarktus, agyi infarktus) előfordulási kockázatát növelik. Az alvászavar specifikus kezelésével (nem altatóval!) lehetőség nyílik ennek a kockázatnak a csökkentésére.
A fent ismertetett panaszokon túlmenően segítséget nyújt az alvásmedicína olyan pácienseknek is, akiknél munkaköri alkalmasság, foglalkozás-egészségügyi kivizsgálás részeként van szükség alváspanaszaik, szokásaik felmérésére (veszélyes, fokozott koncentrációt igénylő munkakörök, hivatásos gépkocsivezetők, stb.
Hogyan diagnosztizálják az alvászavart?
Az alvászavarok kivizsgálása és diagnosztizálása összetett folyamat, mely több szakterület bevonását is igényelheti (pl. pszichológus, neurológus, belgyógyász). Magát a problémát a szomnológus vizsgálja és kezeli. Az orvos ekkor kérdéseket tesz fel és speciális teszteket végez.
Ma már igen modern alvásdiagnosztikai eszközök (pl. poliszomnográfia, poligráfia) is rendelkezésre állnak, melyekkel alaposabban lehet vizsgálni az alvás közbeni folyamatokat, így felderítő a zavar oka, pontos típusa. A méréseket leggyakrabban speciális alváslaborban végzik. Természetesen szükség van az érintett általános egészségi állapotának vizsgálatára is, hiszen több betegség (és gyógyszer) is okozhat alvászavarokat.
Az alváslaborban az alvás minden paramétere vizsgálható
Az alváslaborban történő vizsgálat kétféle monitorozást tesz lehetővé:
- A poligráfiás vizsgálat során figyelik és rögzítik az alvás közbeni légzést, a perifériás pulzust, a vér oxigén-telítettségét, mellkasi légzési kitérést, szívfrekvenciát, testpozíciót, lábmozgást. Ez a vizsgálat azonban nem foglalja magában az alvás szerkezetének, időtartamának, minőségének megfigyelését.
- A poliszomnográfiás vizsgálat a poligráfás vizsgálat által mért adatokon túl képes monitorozni az az alvás mélységét, szerkezetét, az alvásciklusok számát, az elalváshoz szükséges és a teljes alvásidőt, az éjszakai ébredések gyakoriságát. Ez az összetett elemzés arra épül, hogy a poliszomnográfia a poligráfiás vizsgálaton túl további csatornákkal is rendelkezik.
Ezeknél az alvászavaroknál fontos az alváslabor
Az elalvás egy olyan fázissal kezdődik, aminek a neve non-rapid eye movement (NREM), vagyis nem gyors szemmozgás. Ezen fázis alatt az agyhullámok, amelyeket az EEG rögzít, jelentősen lelassulnak. Ilyenkor a szem sem mozog gyorsan, szemben a későbbi alvásfázissal. Egy-két órás NREM fázis után ugyanis az agy aktivitása felgyorsul és bekövetkezik a rapid eye movement (REM), vagyis gyors szemmozgásos fázis. Ilyenkor jelentkezik az álmodás is. Normál esetben több alvási ciklus következik be egy éjszaka alatt, nagyjából 90 percenként váltja egymást az NREM és a REM szakasz. Ezt a ciklikusságot boríthatják fel a különböző alvászavarok.
Hogyan lehet kezelni az alvászavarokat?
Az alvászavar kezelésének kulcsmozzanata a probléma okának felderítése és a zavar típusának meghatározása. Amennyiben valamilyen betegség váltja ki, úgy annak megfelelő terápiája legtöbbször orvosolja az alvással kapcsolatos problémákat.
Gyakran előfordul, hogy pszichológus vagy neurológus bevonása is szükséges a hatékony kezeléshez. A terápia személyre szabott, mely magában foglalhat például relaxációs technikákat, kognitív viselkedés terápiát, fényterápiát, de előfordulhat az is, hogy gyógyszeres kezelés indokolt- akár önállóan, akár kiegészítő kezelésként.
Nagyon fontos, ha az alvászavar krónikussá válik, ne próbálkozzunk házi praktikákkal, illetve gyógynövényekkel, ugyanis ilyenkor a háttérben meghúzódó okokat mindenképp fel kell kutatni!
Valóban befolyásolják a digitális eszközök az alvás minőségét?
Az ilyen eszközökből kibocsátott kék fény valóban befolyásolhatja egyes emberek alvásminőségét (de nem mindenkiét, hiszen mindenki egyedi, különböző érzékenységgel). A kék fény ugyanis negatív hatással van a cirkadián ritmusra, mivel megzavarja a melatonintermelést. Szerencsére az újabb eszközökön már mérsékelhető a kék fény kibocsátása.
Biztonságos a melatonin szedése alvászavar esetén?
A melatonin a tobozmirigy által éjszaka (pontosabban sötétben) termelt hormon, amely az alvás-ébrenlét szabályozásáért felelős.
Mindenkiben ott lapul a "Drakula-hormon? Igaz, vagy hamis?
A melatonintermelés zavara több, alvással kapcsolatos problémákhoz vezethet Éppen ezért a melatonin több alvást elősegítő gyógyszer hatóanyagaként is jelen van, ám néhány étrendkiegészítőben is megtalálható. Ez utóbbit azonban az OGYÉI nem tartja biztonságosnak.
“A rendelkezésre álló adatok, a melatonin farmakológiai aktivitása, valamint a melatonin és bizonyos gyógyszerek közötti lehetséges farmakokinetikai és farmakodinámiás kölcsönhatások, továbbá a tapasztalt mellékhatások alapján nem állapítható meg olyan minimális melatonin mennyiség, amely mellett étrend-kiegészítőkben (amely élelmiszer) hosszútávon biztonsággal, mellékhatások nélkül rendszeresen fogyasztható lenne. Ezért az OGYÉI álláspontja, hogy a melatonin étrend-kiegészítőként történő forgalmazása nem tekinthető biztonságosnak, az közegészségügyi kockázatot jelenthet”- olvasható az OGYÉI oldalán.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
