Tévhitek az alvásról - tudta például, hogy nem alszik majd jobban az alkoholtól?
Ön melyikre hitte azt, hogy igaz?
Egy kutatócsoport alvásszakértők bevonásával 20 tévhitet vizsgált. A tanulmány olyan általánosan elterjedt mítoszokat írt le, amelyek mögött korlátozott vagy megkérdőjelezhető bizonyítékok állnak rendelkezésre.
Tévhit: jó, ha valaki bármikor, bárhol képes aludni
A ’bármikor, bárhol’ elalvás képessége vagy a nappali álmosság egy mögöttes alvásproblémára (narkolepszia) utalhat.
Tévhit: sok felnőttnek elég 5 óra vagy ennél még kevesebb alvás is
Ha valaki rendszeresen keveset alszik, akkor az az egészségére is kihat. A kutatások a néhány órás alvást számos betegség megnövekedett kockázatával hozták már összefüggésbe. Így például: szív- és érrendszeri, anyagcsere-, mentális és immunológiai problémákkal. Lehet, hogy vannak, akiknek elég egy-két óra alvás éjszaka, de a felnőttek nagyobbik hányadának a kutatók napi 7 óra alvást javasolnak.
Tévhit: kevés alvással is ugyanolyan jól működik az agyunk és a testünk
Számos tanulmány kimutatta, hogy a tartósan fennálló alváshiány a teljesítmény csökkenéséhez vezet.
Tévhit: minél idősebbek vagyunk, annál többet alszunk
Az, hogy éppen a szervezetünknek mennyi alvásra van szüksége, az életünk során változik. Egy tanulmány szerint az idősebb felnőttek kevesebbet alszanak, mint a fiatalabbak. Ennek hátterében részben más egyéb, krónikus betegségek állhatnak.
Tévhit: a sok alvás jót tesz a szervezetnek
Számos tanulmányban kapcsolatba hozták a szokásos hosszabb alvási időt (napi 8 óra vagy annál több) a magasabb halandóság kockázatával.
Tévhit: már egy éjszakányi alvásmegvonásnak is tartós negatív egészségügyi következményei lesznek
Ha valaki egy éjszaka nem alszik, akkor másnap figyelemzavart, gyengébb koncentrációs képességet tapasztalhat. Ha azonban kipiheni magát, a panaszai megszűnnek. A tartós alvásmegvonás és alváshiány azonban negatívan hat a szív- és érrendszer működésére.
Tévhit: mindegy, melyik napszakban alszunk
Az éjszakai műszakban dolgozókkal végzett kutatásokból kiderül, hogy alvásciklusuk felborul. A korábbiakhoz képest rosszabbul alszanak. Hosszú távon náluk nagyobb eséllyel alakulhat ki többek között depresszió, cukorbetegség és mellrák.
Tévhit: az ágyban csukott szemmel fekvés hasonló a rendes alváshoz
Az endokrin, a szív- és érrendszeri, az anyagcsere-folyamatok jelentősen eltérnek például az alvás REM-fázisa és az ébrenlét alatt. A kognitív aktivitás határozottan különbözik alvás és csukott szemmel fekvés esetén.
Tévhit: ha nehezen tudunk elaludni, a legjobb, ha ágyban maradunk, és megpróbálunk visszaaludni
Aki nehezen alszik el, annak gyakran azt tanácsolják, hogy kövesse az úgynevezett ingerkontroll-terápiát. Ennek az a lényege, hogy ébredés után fel kell kelni, kerülni kell a kék fényt (például okostelefon, tévé), és csak akkor szabad visszafeküdni, ha az illető álmosnak érzi magát. Ezáltal például lerövidülhet az elalváshoz szükséges idő.
Tévhit: a hangos horkolás többnyire ártalmatlan
A horkolás az alvás során bekövetkező légzéskimaradás elsődleges tünete, amely kezelés nélkül fokozott szív-és érrendszeri kockázattal jár együtt.
Tévhit: egy mélyen alvó ritkán mozog éjszaka
Az alvás közben normális, ha néha megmozdul a kezünk vagy lábunk.
Tévhit: reggel jobb a telefonon szundi üzemmódot választani, mint egyből felkelni
A szundi üzemmód miatt bekövetkező alvásmegszakítások negatív következményekkel járhatnak, amelyek befolyással lehetnek az aznapi hangulatunkra.
Tévhit: néhány pohár alkoholtól jobban alszunk
Számos különböző tanulmány szerint az alkohol összességében negatívan befolyásolja az alvást, késlelteti a REM-alvási fázis kezdetét. Ezen túl az alkoholfogyasztás rontja az alvási apnoé tüneteit is.
Tévhit: melegebb szobában jobban lehet aludni
A kutatások szerint meleg környezetben rosszabb minőségű az alvás. A szakemberek gyakran ajánlják a 18-21 °C közötti hőmérsékletet alváshoz.
Tévhit: az unalom álmosít
Az unalom hátterében állhat megbúvó álmosság, de önmagában az unalom nem okoz álmosságot.
Tévhit: könnyebben lehet tévé előtt elaludni
Kutatások bizonyítják, hogy kapcsolat van az elalvás előtti televíziózás és az alvási nehézségek között. Így nem biztos, hogy a tévénézés a legjobb lefekvés előtti kikapcsolódás.
Tévhit: a lefekvést megelőző 4 órán belüli edzés megzavarja az alvást
Amerikai felnőttek körében végzett felmérés szerint az éjszakai testmozgás a legtöbb esetben nem járt együtt alvászavarral. Egyéb tanulmányok során sem mutattak ki alvászavart erőteljes éjszakai edzést követően.
Tévhit: alvás közben az agy pihen
Erős tudományos bizonyítékok cáfolják a mítoszt, hogy az agyunk alvás közben nem aktív.
Tévhit: ha emlékszünk az álmainkra, akkor mélyen és jól aludtunk
A témában született kevés, az egészséges alvás és az álom kapcsolatát vizsgáló tanulmány cáfolja ezt a mítoszt.
Összegezve
- Alvásszakértők vizsgáltak 20 alvási mítoszt.
- Az alváshiány számos betegség kockázatával hozható összefüggésbe- a felnőttek nagy részének napi 7 óra alvást javasolnak.
- Az idősebb felnőttek kevesebbet alszanak, mint a fiatalabbak.
- Az éjszakai műszakban dolgozóknál nagyobb eséllyel alakulhat ki depresszió, cukorbetegség és mellrák.
Horkolás: oka, tünetei, kialakulása és kezelése
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
