Ezért csikorgatják a fogukat éjszaka a szorongó emberek!

Gyakran a partner veszi észre és jelzi az éjszakai fogcsikorgatást.

A fogak csikorgatása és szorítása, leggyakrabban alvás közben jelentkezik, de stresszes helyzetekben ébren is előfordulhat.

Mit jelent a fogcsikorgatás?

A fogcsikorgatás, más néven bruxizmus, az a jelenség, amikor valaki öntudatlanul nagy erővel szorítja össze a fogait, mintha rágni szeretne. A fogak szorításán túl a két fogsor egymáson történő szoros mozgatása is jellemző. Ilyenkor a rágóizmok nagy erővel feszülnek meg, és az alsó, illetve felső fogsor egymáshoz dörzsölődik. Normál esetben a rágóizmok összehúzódása és a fogak összeérése tudatos folyamat, amelynek célja a rágás és a táplálék feldarabolása. Fogcsikorgatás esetén azonban ez öntudatlanul történik, és nem a rágás céljából.

A fogcsikorgatás többnyire éjszaka jelentkezik, ezért sokan észre sem veszik, hogy csikorgatják a fogaikat. Gyakran a partner jelzi a problémát, mivel hallja a fogcsikorgatást. Az alvás alatti fogcsikorgatás egy alvással összefüggő mozgászavarnak számít. Azok, akik alvás közben összeszorítják vagy csikorgatják a fogaikat, nagyobb valószínűséggel szenvednek más alvászavarokban is, például gyakran horkolnak, vagy légzési szünetek (alvási apnoe) is felléphetnek náluk.

Az enyhe fogcsikorgatás nem feltétlenül igényel kezelést. A tartósan fennálló állapot azonban akadályozhatja a pihentető alvást, ezért érdemes szakembert felkeresni, ha az alvásunk mennyiségére és minőségére negatív hatással van. Az alvás minőségének romlása mellett a fogcsikorgatás állkapocs-rendellenességekhez, fejfájáshoz, fogsérüléshez és egyéb problémákhoz is vezethet.

Ezek a fogcsikorgatás típusai

A fogcsikorgatás nappal és éjszaka is jelentkezhet, de gyakoribb az alvás közben fellépő forma.

• Nappali fogcsikorgatás (éber bruxizmus): Ez a típus napközben jelentkezik, főként stresszes vagy koncentrációt igénylő helyzetekben. A hátterében gyakran olyan érzelmek állnak, mint a szorongás, stressz, düh, frusztráció vagy feszültség. Emellett lehet egy megküzdési stratégia vagy a mély koncentráció közbeni szokás.
• Éjszakai fogcsikorgatás (alvás bruxizmus): Ez az egyik leggyakoribb alvászavar, amelyet horkolás és alvási apnoe is előidézhet. Az éjszakai fogcsikorgatás az alvás mély fázisaiban fordul elő. Fontos mielőbb szakorvoshoz fordulni, mert ha alvási apnoe okozza a problémát, az mindenképpen kezelésre szorul.

Mit okozhat a fogcsikorgatás?

A fogcsikorgatás a fogak kopásához és a rágóizmok túlzott igénybevételéhez vezethet. A tünetek egy része ezek miatt, míg más részük az alvászavarból fakad. A fogcsikorgatás jelei és tünetei a következők lehetnek:

• éjszakai fogcsikorgatás vagy fogak összeszorítása (ami akár olyan hangos is lehet, hogy felébreszti az alvó partnerét)
• lapított, törött, letört vagy laza fogak
• kopott fogzománc, ami miatt láthatóak a fog mélyebb rétegei is
• fokozott fogfájdalom vagy érzékenység
• fáradt vagy feszes állkapocsizmok, nem teljesen nyíló vagy záródó állkapocs
• állkapocs-, nyak- vagy arcfájdalom
• fülfájásnak tűnő fájdalom
• tompa fejfájás, amely a halántékban kezdődik
• az arc belső felének rágásából eredő sérülés
• alvászavarok
• fáradtság, kialvatlanság
• koncentrációs nehézségek

Ezek lehetnek a fogcsikorgatás okai

A fogcsikorgatás hátterében a fogak és az állkapocs hibás állása mellett gyakran áll a stressz, lelki megterhelés, szorongás, étkezési zavarok és álmatlanság. Az éjszakai fogcsikorgatás összefügghet az alvás közbeni ébredéssel és a rágási tevékenységgel.

A fogcsikorgatás gyakoribb a következő kockázati tényezők esetén:

• Stressz: fokozott szorongás, stressz, düh vagy frusztráció fogcsikorgatáshoz vezethet.
• Életkor: gyakori a kisgyermekeknél, de felnőttkorra általában elmúlik.
• Személyiségtípus: az agresszív, versengő vagy hiperaktív személyiségek nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
• Gyógyszerek és egyéb anyagok: bizonyos pszichiátriai gyógyszerek, például antidepresszánsok ritka mellékhatása lehet a fogcsikorgatás. Dohányzás, koffeintartalmú italok, alkohol vagy rekreációs drogok használata is növelheti a kockázatot.
• Családi előfordulás: az éjszakai fogcsikorgatás gyakran több családtagnál is előfordul. Ha egy közeli rokon érintett, nagyobb az esély, a kialakulásra.
• Egyéb rendellenességek: összefüggésbe hozható bizonyos mentális és orvosi rendellenességekkel, mint például Parkinson-kór, demencia, gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD), epilepszia, éjszakai rémálmok, alvással kapcsolatos rendellenességek (például alvási apnoe) és figyelemhiányos/hiperaktivitási zavar (ADHD).

Hogyan kezelhető a fogcsikorgatás?

A gyermekkori fogcsikorgatás, szorongatás általában nem igényel kezelést, legtöbb esetben az életkor előrehaladtával megszűnik a probléma.

Amennyiben a bruxizmust a fogak rendellenes érintkezése okozza, elsődleges fontosságú ennek kijavítása. A megfelelő állkapocshelyzet és fogérintkezés kialakítása fogászati kezelés, tömések igazítása, fogpótlások, fogszabályozás segítségével történik. A kezelés részét képezhetik izomlazító gyógyszerek és a fogakat védő sín alkalmazása is.

Mivel a legtöbb esetben komplex problémáról van szó, fizioterapeuta, gyógytornász bevonása is szükséges lehet. Ha lelki, pszichés problémáknak tulajdonítható a bruxizmus, akkor pszichológus közreműködésével elsajátítható meditációs, lazító gyakorlatok segíthetnek a fogcsikorgatás leküzdésében. Az éjszakai fogcsikorgatáshoz, szorításhoz gyakran társulnak különféle alvászavarok (például kóros horkolás). Ezek hatékony szakorvosi kezeléséhez a páciensek – háziorvosi beutalóval – igénybe vehetik a magyarországi alvásdiagnosztikai laboratóriumok segítségét.

Összegezve

• Az éjszakai fogcsikorgatás, más néven bruxizmus, öntudatlanul jelentkezik alvás közben.
• Az alvás alatti fogcsikorgatás más alvászavarokkal, például horkolással vagy alvási apnoéval is összefügg.
• Fogcsikorgatás esetén érdemes szakember segítségét kérni, mert negatívan befolyásolhatja az alvás minőségét és mennyiségét.
• A fogcsikorgatás állkapocs-rendellenességekhez, fejfájáshoz, fogsérüléshez és egyéb problémákhoz vezethet.
• Az éjszakai fogcsikorgatáshoz pszichológus közreműködésével meditációs és lazító gyakorlatok is segíthetnek.

Cikkajánló

Ilyen, amikor az álmatlanságot magnéziumhiány okozza

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!