Kimaradó légzés alvás közben? Magas vérnyomáshoz és agyi érbetegséghez is vezethet
Sokan szenvednek a horkolás és az alvás alatti légzéskimaradás tüneteitől, a háttérben álló okok felderítésére azonban kevesebben szánják rá magukat.
Egyeseket a hosszú várólista, másokat az idegen környezetben eltöltött éjszaka tart vissza attól, hogy alvásvizsgálatra vállalkozzanak. Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus szerint számukra jelenthet megoldást az otthoni alvásdiagnosztika.
Horkolás: mikor szükséges az alvásvizsgálat?
Az alvásbetegségek jeleit a páciensek a legtöbb esetben napközben észlelik magukon. Szokatlan fáradtság érzet, álmosság jelentkezik annak ellenére, hogy az éjszakai alvás mennyisége elérte a felnőttek esetében szükséges napi 7-8 órát. Az alvászavarral küzdők rendszerint nehezebben koncentrálnak, csökken a teljesítőképességük, ingerlékenyebbek lesznek.
Az alvásproblémák éjszaka jelentkező tüneteire rendszerint a hálótársak figyelnek fel. A horkolás mellett a légzéskimaradás – vagyis amikor hosszabb légzésszünet után a páciens hirtelen levegő után kapkod - is gyakori panasz. A tünetek nem pusztán zavaróak, de hosszú távon magas vérnyomást, szív- és agyi érbetegséget, cukorbetegséget is előidézhetnek.
Mit vizsgálnak az alvásvizsgálaton?
Az alvásvizsgálat során a szervezet alvás alatti működését, illetve ennek kóros eltéréseit vizsgáljuk, így a vizsgálatra is alvás alatt, klasszikusan éjszaka kerül sor. Az alvásfüggő légzészavar, melynek leggyakoribb tünete a horkolás, két módon vizsgálható. Lefekvés előtt a betegre felhelyezik azokat a szenzorokat, érzékelőket, melyek az alvás alatti életfunkciókat rögzítik.
- Alvászavar gyanúja esetén részletes elemzést tudunk végezni az úgynevezett poligráfiás vizsgálattal. A kéz egyik ujjára helyezünk fel egy érzékelőt, amely a szervezet oxigén-ellátottságát és a szívfrekvenciát méri. Az adatokat a csuklóra rögzített, karórához hasonló szerkezet tárolja, ezek letöltése és kiértékelése az alvásambulancián történik. Ezen túl további érzékelőket is felhelyezünk.
"Az orr elé illesztett szenzorral regisztráljuk a ki-, és belélegzett levegő áramlását, ilyen módon felismerjük azokat a finomabb eltéréséket az éjszakai légvételek során, melyek még nem okoznak jól regisztrálható oxigénszint csökkenést, de az alvás minőségét akár súlyos mértékben rontják. Ennek következménye a napközbeni álmosság, a felületes alvás, a vérnyomás- és szívfrekvencia-ingadozás, akár az éjszakai szívritmuszavar lehet. A mért adatokat a mellkasi pánton elhelyezett mobiltelefonhoz hasonló műszer regisztrálja" – ismerteti dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus.
Alvásvizsgálat otthon
Az alváslaboratóriumi körülményekre néhány páciens rosszul reagál: nem a szokott módon, a szokott ideig, a szokott minőségben alszik, vagy esetleg nem is alszik. Az így kapott eredmény pedig félrevezető, akár értékelhetetlen lesz.
Vida doktornőtől megtudható, hogy az említett vizsgálati módszerek otthon, a megszokott alvási körülmények között is hatékonyak lehetnek.
"Mindazoknak, akik váltott műszakban, folyamatos munkarendben vagy állandó éjszakai műszakban dolgoznak, különösen nagy előny, hogy a hazavitt műszerrel az általuk megszokott időben tudnak aludni. Az otthon elvégezhető vizsgálatok felügyeletet nem igényelnek, de ha megoldható, sokat segíthet egy hálótárs, aki figyeli, véletlenül nem csúszott-e el egy érzékelő, ezzel növelve az alvó személy biztonságérzetét. Így a mindennapihoz hasonló alvás jöhet létre" – ismerteti a szomnológus. - Az alvás közben, otthon mért adatokat másnap, az alvásambulancián letöltjük a műszerekről. Az eredmények birtokában pedig már felállíthatjuk a diagnózist és terápiát javasolhatunk, vagyis elindulhat a páciens egy egészségesebb, jobb minőségű élet felé.
Az alvási apnoe megelőzése
Az alvási apnoe kialakulásának kockázata valamelyest csökkenthető a betegség kialakulásához vezető egyes életmódbeli okok megszüntetésével.
Az alvási apnoe gyermekkorban
Alvási apnoe előfordulhat gyermekeknél is. Kezelésének célja a kiváltó ok megszüntetése, ami az esetek döntő többségében az orr- és garatmandulák együttes műtéti eltávolításával, illetve a megnagyobbodott garatmandula egy részének vagy egészének műtéti eltávolításával valósítható meg. Amennyiben az alvási apnoe gégefejlődési rendellenesség, jelentős mértékű orrsövényferdülés vagy orrkagylóduzzanat miatt alakult ki, fül-orr-gégészeti beavatkozás válhat szükségessé.
Összegzés
- Sokakat a hosszú várólista és idegen környezet tart vissza az alvásvizsgálattól.
- Az alvászavarban szenvedők a jeleket legtöbbször napközben észlelik, mint például a fáradtság és az álmosság.
- Az alvászavarok hosszú távon magas vérnyomást, szív- és agyi érbetegséget, valamint cukorbetegséget is okozhatnak.
Olvasta már?
- Ezért nem mindegy, hogy melyik oldalunkon alszunk
- Kevés alvás: így befolyásolhatja a testsúlyt
- Milyen betegség állhat az alvászavar hátterében?
- Már ébredéskor fáradt? Nem tud regenerálódni, ha ilyen az alvása
- Igaz vagy sem, hogy sok felnőttnek elég napi 5 óra alvás?
- Délutáni alvás: itt a bizonyíték, hogy javíthatja az egészséget
Stroke éjjel: gyakran ébred horkantva? Életmentő, ha időben felismeri az alvási apnoét
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
