Van összefüggés az alvásprobléma és az elhízás között? Több mint hinné!
A nagyobb testsúly jelentős hatással lehet a légzésre, különösen alvás közben.
Az egyik ilyen állapot, amely mindkét problémát érinti, a Pickwick-szindróma, amely az elhízott emberek 10-15%-ánál fordulhat elő, akik alvászavarokkal is küzdenek.
Mi is az a Pickwick-szindróma?
A Pickwick-szindróma, hivatalos nevén obezitás-hipoventilációs szindróma (OHS), egy olyan légzési rendellenesség, amely elsősorban az elhízott embereket érinti. A probléma éjszaka és nappal egyaránt fennáll: a légzés sekély és lassú, ami alvás közben még inkább súlyosbodhat.
A szindróma nevét Charles Dickens Pickwick Klub című regénye ihlette, amelyben az egyik karakter, Joe, napközben elalszik, hangosan horkol, és jelentős túlsúllyal küzd.
A Pickwick-szindróma tünetei
A tünetek gyakran átfedést mutatnak az alvási apnoé jeleivel, ezért a diagnózis nem mindig egyértelmű:
- gyakori nappali álmosság
- reggeli fejfájás
- erős horkolás
- légzéskimaradás.
Az elhízással összefüggő légzési elégtelenség miatt a szén-dioxid szintje megnövekszik a vérben, ami további tüneteket okozhat:
- nehézlégzés
- fokozott izzadás
- hányinger
- fáradtság
- Ingerlékenység
Pickwick-szindróma és más betegségek
A Pickwick-szindrómát gyakran összekeverik más állapotokkal, mint például a pajzsmirigy alulműködésével, érrendszeri problémákkal vagy akár neurológiai rendellenességekkel, például a Guillain-Barre szindrómával. Ezért elengedhetetlen a szakorvosi vizsgálat a pontos diagnózis érdekében.
Miért alakul ki a Pickwick-szindróma?
Az elhízás egyik kulcsfontosságú tényezője az úgynevezett leptinrezisztencia. A leptin egy hormon, amely a jóllakottság érzését szabályozza. Súlyos elhízás esetén azonban a szervezet nem reagál megfelelően erre a hormonra, így az éhségérzet fennmarad, ami túlevéshez vezethet.
A testsúly növekedésével a zsírszövetek a mellkason és a hason akadályozhatják a tüdő kitágulását, csökkentve az oxigénfelvételt. Az elégtelen légzés következtében a vér szén-dioxid szintje emelkedik, ami tovább súlyosbítja az állapotot, különösen alvás közben.
Hogyan diagnosztizálható?
A diagnózis három fő tényező alapján állapítható meg:
- 1 Testtömeg-index (BMI) 30 fölött
- 2 Magas szén-dioxid szint a vérben (45 Hgmm fölött)
- 3 Egyéb betegségek kizárása, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak
Az alvásvizsgálat kiemelt szerepet játszik a pontos diagnózis felállításában. Az alváslaborban végzett poliszomnográfiás vizsgálat során mérik a légzés mélységét, a légzéskimaradások számát, a véroxigénszintet, valamint az alvás különböző szakaszainak aktivitását.
Kezelési lehetőségek
A Pickwick-szindróma kezelése invazív és nem invazív módszereket is magában foglal:
- CPAP terápia: Egy alvás közben viselt készülék állandó pozitív nyomást biztosít a légutakban, megakadályozva a légzéskimaradást.
- Gyógyszeres kezelés: Ideiglenesen csökkenthető a szén-dioxid szint olyan hatóanyagokkal, mint az acetazolamid.
Az életmódváltás szintén elengedhetetlen része a kezelésnek. Ha sikerül jelentős súlycsökkenést elérni, a Pickwick-szindrómás betegek akár a CPAP terápia teljes elhagyására is esélyt kaphatnak.
Miért fontos a kezelés?
A Pickwick-szindróma kezeletlenül súlyos szövődményekhez vezethet, beleértve a légzési elégtelenséget és a szív-érrendszeri betegségeket. A korai felismerés és a megfelelő terápia jelentősen javíthatja az életminőséget, hosszú távon pedig életmentő is lehet.
Ha a fent említett tünetek közül többet is tapasztal, kérje szomnológus szakorvos segítségét!
Alvászavar, alvási apnoé, horkolás: ezek az okai és kezelési lehetőségei
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
