Terhesség alatt lehet altatót, antidepresszánst szedni? Vakcinainfó - Az orvos válaszol

2022.10.20.

szorongás Alvászavar Stressz terhesség Vakcinainfó – Az orvos válaszol

terhesség, antidepresszáns, nyugtató, szorongás

Meghalt daganatban az apósom, és később méhtestrákban az anyukám.

Tisztelt László Dániel és Köles László! Sokadjára fordulok a csoporthoz és a mostani kérdés is azért fogalmazódik meg bennem, mert biztonságérzetet ad a csoport létezése.

27 évesen egészségesen, gyógyszert nem szedve, tökéletes BMI-vel fogant meg az első adandó alkalommal a kisbabám, majd pár hétre rá kiderült, hogy apósom végstádiumú daganatban szenved. A haldoklása, majd halála rányomta a bélyegét az egész terhességre, végig jelen volt a nagyfokú stressz. Minden ajánlást betartottam a terhesség alatt, amúgy sem volt káros szenvedélyem, de a kávét is koffeinmentesre cseréltem, figyeltem a májfogyasztásra, szedtem a magzatvédő vitamint, egészségesen táplálkoztam. A magzatnál a 20. héten plexus cisztát találtak, emiatt genetikai szűrésen kellett részt vennem, majd a biztonság kedvéért csináltattunk egy PRENA-tesztet is, minden rendben volt ezekkel, a szülés is komplikációmentes volt. Bár a kórházból úgy engedtek el, hogy egészséges gyermeket hoztam a világra, ahogy teltek a hónapok, jöttek elő az idegrendszeri éretlenségre, fejlődészavarra utaló jegyek.

Hétköznap teljesen egyedül kellett az alig alvó, folyton síró gyerekről gondoskodnom (férjemnek eljárós munkája volt, család tőlünk 1000km-re), úgy gondolom, hogy depresszió alakult ki nálam, mindig fáradt voltam, egyhuzamban 2-3 óránál sose tudtam többet aludni és feljött rám kb 30 kiló felesleg. A gyerek 2 éves korára autizmus gyanú diagnózist kapott, ekkor kezdtem el intenzíven fejleszteni, ami miatt 3 éves korára jelentős javulás mutatkozott, ekkor kezdtem már egy kicsit erőre kapni és az éjszakák is nyugodtabbak lettek.

A következő években sajnos megint egy rossz időszak következett, a világ legjobb anyukájának (az enyémnek) évekig tartó és fájdalmas haláltusáját kellett végigkísérnem, akit egy alapvetően nagyon jó túlélési esélyű betegség vitt el (méhtestrák). Olyan szintű alvászavar alakult ki nálam, hogy csak gyógyszerrel tudtam elaludni. 100mg Trazodont szedtem fél évig, majd fokozatosan le tudtam építeni, kb 1 éve már csak alkalmanként veszek be altatót. A gyerek közben szépen fejlődött, most már iskolás és csak ADHD-s, abból is az enyhébb változat. Önálló, talpraesett, felelősségteljes, az iskolában is jól teljesít, büszke vagyok rá és magamra is, amiért ezt elértük. Most jutottam el oda, hogy az eddig ért traumákat magam mögött tudtam hagyni és bár korábban az volt a véleményem, hogy a fiamnak nem lesz testvére, elkezdett foglalkoztatni a kérdés.

Fiamnál semmilyen genetikai betegség nem igazolódott, a családban senki sem volt fejlődészavaros, így csak a stresszre tudok gyanakodni a kialakult állapot miatt. 36 éves vagyok, az a 30 kiló felesleg még rajtam van, de napi 10000 lépés minimum megvan, vérképem rendben, ciklusom rendszeres és normális, energikus vagyok, egyedül IR van még a súlyfelesleg mellé. Kérdésem arra irányulna László Dánielhez, hogy érdemes-e a súlyom normalizálni, mielőtt nekiállunk? Ezzel a verzióval az a gondom, hogy addigra kb. 38 éves lennék, ha meg nem is jön rögtön össze a teherbeesés nem fogok 40 alatt szülni. Vagy ha nem áll a szervezetem készen, úgyse fog összejönni a baba, tehát próbálkozhatunk a diétázás ideje alatt is? Milyen vizsgálatok ajánlottak gyermekvállalás előtt ilyen előzményekkel? Ami a gyógyszereket illeti, cetirizinen kívül nem szedek semmit (szénanátha), de biztonságérzetet ad, hogy ha sok stressz ér, alkalmanként bevehetek fél zopiclonet, vagy ha úgy ítélem meg, hogy hosszabb ideig várható a stressz, pár hétig ismét szedem a trazodont. Ezek beváltak, nem okoznak zavaró mellékhatást, paradox reakciót. Köles László véleményére lennék kíváncsi, hogy terhesség és szoptatás alatt tud-e ajánlani ennél ártalmatlanabb szereket, amit szükség esetén bevehetnék, vagy ezek megfelelőek? Ha nem ajánlhat, léteznek-e egyáltalán biztonságos szerek alvászavarra, szorongásra? Köszönöm szépen a segítségüket!

Válaszok

30 kg egy év alatt leadható a megfelelő életmódi (a 10ezer lépés naponta kezdetnek jó) és szükség esetén gyógyszeres kezelés mellett. Az elhízás lényegesen nagyobb kockázat, mint az életkor. Endokrinológus és dietetikus felkeresése javasolt.

Megérintett, amit ír, hiszen elolvasni is embert próbáló volt a sorait, milyen lehetett végig élni ezeket az éveket?! Nagyon fontos, amit ír, hogy eljutott oda, hogy maga mögött tudja hagyni a traumákat, le tudja zárni a múltat, és új célok felé tud tekinteni. Nyilván szeretteinket soha nem feledjük, de ők is azért (is) éltek, hogy a mi boldogulásunkat (is) biztosítsák. Ha a nehézségek után újra kiegyenesedünk, és visszük, adjuk újra tovább, amit tőlük kaptunk, részben akkor nyer új értelmet az ő életük is, így élnek bennünk ők is tovább. Ez kell, hogy erőt és kitartást adjon Önnek, valamint gyermeke sorsának jobbra fordulása, biztos vagyok benne, hogy sok örömöt okoz majd még Önnek.

A konkrét kérdéseit tekintve a várandósság alatti gyógyszer használat mindig egy nehéz kérdés, hiszen a gyógyításban a bizonyítékokat szeretjük a hatásosságra és a veszélyek minimalizálására vonatkozóan, de minderről hogyan lehet megbizonyosodni ebben az érzékeny időszakban? Nyilván senki nem teszi ki ismeretlen szerek hatásainak csak ezért az állapotos nőket, hogy ilyen módon erről adatokat nyerjen, nem is adnának erre engedélyt a gyógyszerek bevezetése körüli vizsgálatoknál őrködő hatóságok, így viszont ismereteink hiányosak ebben a tekintetben. A trazodon esetében viszonylag megengedő az alkalmazási előírás, ami a vizsgálati eredményeken alapuló hivatalos dokumentum a gyógyszer használatával kapcsolatban: „Korlátozott számú (< 200) adat a terhesség alatt trazodont alkalmazó nők esetében nem mutatott mellékhatásokat a terhességre, illetve a magzatra/újszülöttre nézve. Eddig nem állnak rendelkezésre további releváns epidemiológiai adatok. Terápiás dózisokban az állatkísérletek nem igazoltak közvetlen vagy közvetett káros hatást a terhességre, az embrionális/magzati fejlődésre, a szülésre vagy a posztnatális fejlődésre vonatkozóan. Fokozott óvatossággal kell eljárni a trazodon állapotos nőknek történő felírásakor.”

A szokásos altatók esetében sajnos nagyon problémás a helyzet, a zopiclon sem ajánlott terhesség alatt. A nemzetközi irodalom leginkább egy régi (álmosító) antihisztamin, a doxilamin használatát ajánlja (amelynek valóban van alvászavarra vonatkozó indikációja), és az alkalmazási előírás is talán az esetében a legmegengedőbb, bár a konklúzió a szokásos óvatos megfogalmazást használja: „A doxilamin-szukcináttal elvégzett epidemiológiai vizsgálatok nem bizonyítottak embernél kialakuló veleszületett rendellenességeket. Az állatkísérletek reprodukciós toxicitás tekintetében elégtelenek. Óvintézkedésként a terhesség során lehetőleg kerülni kell az alkalmazását.”

Miközben olvastam a sorait, az merült fel még bennem, hogy a gondokkal kapcsolatban mindig arról ír, hogy milyen gyógyszeres segítséggel sikerült leküzdeni azokat. Miközben mind a szorongás, hangulatzavarok, mind az alvászavarok kezelésének van egy másik fontosa pillére, ami semmilyen veszélyt nem jelent a magzatra nézve: a pszichoterápia, viselkedésterápia. Sokszor lebecsüljük ennek a szerepét, és az alvászavarokkal kapcsolatban ennek ezer ága/oldala van az alváshigiéné rendezésétől az alvásedukációig. Ennek érdemes egy kicsit utánajárni, ha még nem tette, mert ezek is megadhatják azt a szükséges biztonságot, amibe Ön kapaszkodni szeretne.