Nem tudok aludni: ez már alvászavar?

Mit tekintünk alvászavarnak? Mikor ideiglenes és mikor krónikus ez a panasz? Hogyan ismerhető fel a primer és hogyan a szekunder alvászavar? Összeszedtük a lényeget, röviden.

Alvászavarról, illetve álmatlanságról akkor beszélhetünk, ha az alvás folyamata valami miatt megzavart, az alvás időtartama lerövidül, így az alvás nem felel meg alapvető feladatának, vagyis nem vezet sem a szellemi, sem pedig a fizikai megújuláshoz.

Akut és krónikus alvászavar

Akut alvászavar még a legjobban alvó emberekkel is előfordulhat időnként, hiszen mindenki életében lehetnek olyan periódusok, amikor valami – például egy közelgő vizsga, esküvő, munkahelyi konfliktusok stb. – miatt nehezebben alszik el, vagy éppen többször riad fel éjszaka.

Szintén „ideiglenes” alvászavart okozhatnak bizonyos betegségek, pl. felsőlégúti fertőzések, amikor a bedugult orrtól nem tudunk aludni. Az életmód is befolyásolhatja, hogy mennyire nehezen alszik el valaki, vagy gyakrabban felébred-e éjszaka: egy-egy nagy lakoma is befolyásolhatja az alvásunk mennyiségét és minőségét. Szerencsére, ezek az alvászavarok általában rövid időn belül elmúlnak.

Ezzel szemben a krónikus alvászavar jóval hosszabb ideig, legalább egy hónapig fennáll, és a napközbeni teljesítményünk csökkenésén is jól észrevehető, hogy nem tudjuk kipihenni magunkat.

Primer és szekunder alvászavarok

Szintén különbséget tehetünk az elsődleges (primer), illetve a másodlagos (szekunder) alvási problémák között. Az elsődleges alvászavarok „önmagukban” vannak, nem függnek össze más betegségekkel, és például a nem megfelelő alváshigiéniás szokások miatt alakulhatnak ki. A szekunder alvászavarok hátterében valamilyen más betegség áll, például neurológiai, belgyógyászati vagy az endokrin rendszert érintő probléma. Gyakran társul alvászavar például a depresszióhoz, az alvási apnoéhoz, az allergiás betegségekhez és asztmához vagy a nyugtalan láb szindrómához. Bár nem betegség, de a várandósság is okozhat alvászavarokat.

Cirkadián ritmus felborulása

Végül érdemes megemlíteni az úgynevezett cirkadián ritmussal azaz a természetes biológiai órával összefüggő alvászavarokat. Ezekre az jellemző, hogy az elalvás és az ébredés ideje „eltolódik”, vagy a szervezet belső órájának működésében zavar lép fel. Ezek közé az alvászavarok közé tartozik például a jet lag, az éjszakai vagy váltott műszakkal kapcsolatos alvási nehézségek, de az is, ha valaki szokatlanul (a társadalmi normáktól jelentős mértékben eltérően) későn fekszik le és szokatlanul későn ébred fel.

Paraszomniák

Az úgynevezett paraszomniák olyan alvászavarok, melyekre abnormális viselkedések, érzések, mozgások stb. jellemzőek. Ezek közé tartozik például az alvajárás, a fogcsikorgatás (bruxizmus), a robbanó fej szindróma, a pavor nocturnis (éjszakai rettegés), de az is, ha valaki álmában beszél. A paraszomniák igen gyakoriak lehetnek a gyermekek körében, egy felmérés szerint például a kicsik 50 százaléka beszél álmában.

Az alvászavar következményei

A világon több millióan alszanak rosszul, a becslések szerint akár az emberek közel 60 százalékát is érintheti ez a probléma. A pihenés hiányának pedig igen súlyos következményei is lehetnek, a nappali hangulatzavaroktól és koncentrációs nehézségektől egészen a krónikus betegségek megnövekedett rizikójáig. Emellett az érintettek nehezebben tudnak a munkájukra vagy a tanulásra koncentrálni, rosszkedvűek, türelmetlenek, ingerlékenyek lesznek, rosszabb döntéseket hoznak. Hosszabb távon pedig az immunrendszer gyengüléséhez, elhízáshoz, a cukorbetegség, a szívbetegségek és a magas vérnyomás rizikójának emelkedéséhez is vezethet a krónikus alváshiány.

Hallgassa meg egy alvásszakértő tanácsait: