Keserű a grapefruitmag-kivonat? Az a jó
Tudta, hogy a grapefruitmagból nyert kivonatot belsőleg és külsőleg is fel lehet használni? Ugyanis manapság a grapefruit az élelmiszeriparon kívül még a gyógyászatban is helyet kap - lássuk, miért!
A grapefruit tényleg természetes antibiotikum?
A grapefruit C-vitaminban, egyéb vitaminokban, szerves savakban gazdag. A termés húsa és leve mellett a pektinben dús héja is felhasználható (például kandírozással), a feldolgozás utáni maradványokból pedig takarmány állítható elő. Állattartók megfigyelték, hogy a grapefruit „maradványokkal” etetett állatoknál jóval ritkábban fordultak elő különféle fertőzések, mint a többi állatnál. Ez adta meg az alapját a grapefruittal kapcsolatos kutatásoknak, és így született meg a grapefruit magjából nyert grapefruitmag-kivonat. Napjainkban étrend-kiegészítők formájában áll rendelkezésre, és használatához számos kedvező hatást kötnek.
A grapefruitmag-kivonat erős antimikrobiális hatású
A grapefruitmag-kivonattal végzett – egyelőre elsősorban in vitro, azaz élő organizmuson kívüli, általában elkülönített szöveteken, szerveken vagy sejteken végzett – vizsgálatok eredményei igazolják, hogy a grapefruitmag-kivonat hatásosan pusztít el számos baktériumot, vírust és gombát. Egy közlemény(1) alapján a grapefruitmag kivonata 794 baktérium- és 93 gombatörzs ellen bizonyul hatásosnak.
Míg egy másik publikációban arra mutatnak rá, hogy a gombaellenes hatásossága egyes gombaölő hatóanyag (például nisztatin) összemérhető. Erre az „univerzális” antimikrobiális hatásra vezethető vissza az, hogy a grapefruitmag kivonatát – többek között – gombás fertőzések (Candida), torokfájás vagy ajakherpesz kezelésére is javasolhatják.
A grapefruitmag-kivonat antioxidáns tulajdonságú
Egér-modellen bizonyították, hogy a grapefruitban található naringinnek a sugárzás okozta oxidatív stresszel szemben védő hatása van. A grapefruitmag-kivonatot ezért gyakran ajánlják olyan kórképek kezelésére, amelyben jelentős az oxidatív károsodás. A sejtek sérülését, öregedését okozó szabadgyökök káros hatását a naringin mellett a grapefruitmag polifenol-, illetve E-vitamin-tartalma is segíthet kivédeni.
Gyomorvédő hatása is lehet
A grapefruitmag-kivonat fogyasztása kivédheti az alkohol vagy a stressz okozta gyomorkárosodást – derül ki állatkísérletekből. Úgy tűnik, hogy a hatásmechanizmus hátterében a lokális vérátáramlás fokozása, illetve a szabad gyökök károsító hatásának a kiküszöbölése áll. Emellett, a kivonat elpusztíthatja a gyomor gyulladásos és fekélyes betegségeiben fő tényezőnek számító H. pylori baktériumot is.
Húgyúti fertőzésre is bevethető a grapefruitmag-kivonat
Húgyúti fertőzések kezelésében is kedvezően kiaknázható a grapefruitmag antimikrobiális hatása. Egy kis betegszámú vizsgálat (n=4) alapján a két héten át tartó nyolc óránként elfogyasztott hat grapefruitmag hozzájárulhat a húgyúti fertőzések eredményesebb gyógyulásához.
Stroke, cukorbetegség, elhízás: így segíthet a grapefruit
A szív- és érrendszeri betegségek fő rizikófaktoraként leírt magas koleszterinszint, elhízás, illetve a cukorbetegség kezelésében is pozitív eredményekkel járhat a grapefruitmag-kivonat fogyasztása. Egyelőre csak állatkísérletes eredmények állnak rendelkezésre, amik humán vonatkozásainak a megerősítése további vizsgálatokat igényel, a rendelkezésre álló eredmények azonban kecsegtetőek: a kivonat 31 napon keresztüli alkalmazása patkányoknál csökkentette a vércukor- és a koleszterin-szintet, valamint hozzájárult a patkányok súlycsökkentéséhez, a kontroll csoporttal való összehasonlításban.
Ennél még jelentősebb összefüggést találtak egy 14 évig tartó, a brit nők egészségmegőrzését vizsgáló kutatásban a flavonoidok fogyasztása és a stroke kockázata között. A flavonoidok hat alosztályának hatását vizsgálták, és úgy találták, hogy azok a nők, akik a citrusfélékben található flavononokat nagy mennyiségben fogyasztották, azoknál az iszkémiás stroke 19 százalékkal kevesebbszer fordult elő, szemben azokkal a nőkkel, akik a citrusfélékben található flavononokat a legkevesebb mennyiségben fogyasztották.
A cirusfélék közötti összehasonlításban is magasnak számít a grapefruit flavanon-tartalma: míg a grapefruitban 27 mg/100 g koncentrációban találhatók flavanonok, addig a citromban 26 mg/100 g, a limeban pedig 17 mg/100 g koncentrációban. A fehér színű grapefruit változatokban nagyobb mennyiségben vannak jelen a flavanonok, mint a rózsaszínű, illetve a vöröses gyümölcshúsúakban.
Mi miatt keserű a grapefruit?
A grapefruit keserű ízét a két legfontosabb hatóanyagának a naringenin, és a naringin vegyületeknek köszönheti, tehát természetesnek tekinthető, hogy a grapefruit magjából készült kivonat íze is keserű. Ebből viszont az is következik, hogy az egyes grapefruitmag készítmények keserűsége, azok naringin vagy naringenin-tartalmát is jelzi (tehát minél keserűbb a kivonat, valószínűleg annál több benne a kedvező hatású, keserű vegyület).
Ezért jobb az alkoholos kivonással készült grapefruitmag-kivonat
A hatóanyag kivonására többféle eljárás is kínálkozik: ismerünk vizes vagy glicerines kivonást, de fordulhatunk egyéb oldószerekkel, például etil-alkohollal vagy dimetil-szulfoxiddal végzett extrakcióhoz is. A fő flavonon-komponens, a naringin olyan víz-alkohol elegyből vonható ki jól, amelyben többmint kétharmad rész az etanol (vagyis az alkoholrész). Az alkoholos kivonással nyert grapefruitmag-kivonat magas polifenol- és flavonoid-tartalmáról és a kivonat antimikrobiális hatásosságáról szakirodalom is beszámol. (2)(3)
Irodalom:
- Heggers JP, Cottingham J, Gusman J, Reagor L, McCoy L, Carino E. et al. The effectiveness of processed grapefruit-seed extract as an antibacterial agent: II. Mechanism of action and in vitro toxicity. J Altern Complement Med 2002;8:333-40.
- Zhang J, Zhang P, Liu T, Zhou L, Zhang L, Lin R. et al. Solubility of naringin in ethanol and water mixtures from 283.15 to 318.15 K. J Mol Liq 2015;203:98-103.
- Cvetnic Z, Vladimir-Knezevic S. Antimicrobial activity of grapefruit seed and pulp ethanolic extract. Acta Pharm 2004;54:243-50.
- https://www.healthline.com/nutrition/grapefruit-seed-extract#Benefits; 2018. 11. 10.
- https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3360888/; 2018.01.03.
