Mennyi vitamin tűnt el a zöldségekből? Egy magyar kutatás megdöbbentő eredménye
Egy magyar szakember arra kereste a választ, hogy a szervezetünk számára rendkívül fontos B-vitaminokból, pontosan mennyi található, napjaink néhány zöldségében.
A zöldség vagy gyümölcs szó hallatán, szinte mindenkinek a vitamin és az egészség ugrik be elsőnek, ami nem is csoda, hiszen a zamatos ízvilág mellett, annak tudatában fogyasztjuk, hogy magas a vitamintartalmuk.
Az elmúlt években azonban több nemzetközi kutatás igazolta, hogy néhány évtized leforgása alatt, drasztikusan lecsökkent a rendszeresen fogyasztott élelmiszerek vitamin és tápanyagtartalma. Az 50-es és 60-as években összegyűjtött adatok, valamint az erre vonatkozó tanulmányok egy részét Brian Halweil, a Worldwatch Institute kutatója “Still no free lunch” címen összegezte és vonta le 2007-ben azt a riasztó következtetést, hogy a gyümölcsök és zöldségek nem olyan táplálóak, mint korábban. Példaként említette, hogy az 1950-es évek 1db narancsának, az akkoriból, tehát a 2007-es évek narancsaiból 21db felelt meg.
Sokkoló eredményt hozott egy friss hazai kutatás
Hajdú Péter Táplálkozástudományi Szakember a Debreceni Egyetem Táplálkozás-és Élelmiszertudományi Doktori Iskola Phd hallgatója a napokban publikálta kutatásának eredményét. A szakember arra kereste a választ, hogy a szervezetünk számára rendkívül fontos B-vitaminokból, pontosan mennyi található, napjaink néhány zöldségében.
Három, hazánkban is kedvelt és naponta fogyasztott, ismerten magas B-vitamin tartalommal rendelkező zöldség- a brokkoli, a sárgarépa és a spenótot került górcső alá egy erre szakosodott, akkreditált, nemzetközi laboratóriumban (SGS).
De miért is fontosak a zöldségekben keresett B-vitaminok?
A B2-vitamin más néven riboflavin egy olyan fontos vitamin, amely antioxidáns tápanyagként működik, ezért segít megelőzni a szív- és érrendszeri, valamint neurológiai betegségek kialakulást, valamint fontos szerepet játszik még számos anyagcserefolyamatban.
A B3-vitamin, amit niacin vitaminnak vagy niacinamidnak is hívnak, nem csak szervezetünk energiaellátásában vállal jelentős részt, hanem óv a sejtszintű sérülés ellen, valamint fontos az egészséges szív és anyagcsere fenntartásában.
A B5-vitamint (pantoténsav): sokszor „stresszellenes” vitaminként aposztrofáljak, mivel a mellékvese hormonok termelésében játszik kulcsszerepet, valamint az immun- és idegrendszert is támogatja.
A B6-vitamin más néven piridoxin az egyik legtöbb feladatot ellátó vitamin. Részt vesz a vörösvérsejtek képzésében, a fehérjeszintézisben, és ingerület átvívó anyagok, például a szerotonin szintézisében. Segít továbbá felszabadítani az elraktározott energiát és fenntartani az egészséges anyagcserét, az idegműködést, májfunkciót.
Mennyi a hivatalosan ajánlott napi vitamin adag
A felnőttek számára hivatalosan ajánlott napi vitamin bevitel referencia értékeket az alábbi táblázat szemlélteti:
| Vitamin | Mennyiség |
| B2-vitamin | 1,4 mg |
| B3-vitamin | 16 mg |
| B5-vitamin | 5 mg |
| B6-vitamin | 1,4 mg |
Mit mutat számokban a realitás most, 2022-ben
A Budapesten véletlenszerűen vásárolt, tehát nem reprezentatívnak számító zöldségek B-vitamin tartalma - az akkreditált laboratórium által megállapított hivatalos vizsgálati eredmény alapján:
Mit is jelent mindez?
A fenti hivatalos laboreredmények tényszerűen azt mutatják, hogy a mért zöldségekben csak meglepően kis mértékben vannak B-vitaminok jelen.
Ha pedig az ajánlott napi B-vitamin adagot összevetjük a vizsgált zöldségek valós vitamin tartalmával, akkor még szomorúbb képet kapunk, ugyanis ennyit kellene megennünk:
A B2-vitamin szükségletünkhöz:
- sárgarépából naponta 7,77kg-ot, vagy
- brokkoliból naponta 2,25kg-ot, vagy
- spenótból naponta 1,18kg-ot.
Az összes B-vitamin (B2, B3, B5, B6) szükségletünkhöz:
- sárgarépából naponta 3,58kg-ot, vagy
- brokkoliból naponta 1,67kg-ot, vagy
- spenótból naponta 2,02kg-ot.
Amennyiben pedig mindhárom zöldségből vegyesen fogyasztanánk akkor 2,70kg-al kellene naponta megbirkózni.
A természet kínálta zöldségeken kívül más megoldás is van a vitaminbevitelre. Igy például étrend-kiegészítők, tabletták/gyógyszerek vagy italok, formájában, amelyek B-vitamin tartalma sokkal magasabb lehet a zöldségekénél.
Olvasta már?
- Változókorban milyen vitaminokat érdemes pótolni? Ezt tanácsolja a nőgyógyász
- Folyton aggódik? Ezek az alapvitaminok enyhíthetik a szorongást
- Ezek a betegségek és tünetek jelezhetik, ha B-vitamin hiányunk van
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
