Mit tenne, ha kapna plusz öt életévet? Egy új kutatás szerint ezt!

2022.09.27.

Stressz táplálkozás életév életmód mozgás sport kutatás

életév, stressz, táplálkozás, életmód, mozgás, sport, kutatás

Tényleg a stressz miatt nem élhetünk addig, ameddig szeretnénk?

A magyarok több mint fele heti 3 órát sem mozog, és csak minden 5. gondolja úgy, hogy tudatosan táplálkozik – derül ki a HonestFood reprezentatív felméréséből. Sokkal magasabb a vágyott életkor, mint amennyit a jelenlegi statisztikák szerint élhetünk. A nők negyede, a férfiak 30%-a legalább 91 évet szeretne élni. Minden 2. honfitársunk többet utazna és több időt töltene a családjával, barátaival, de akad olyan is, aki úgy érzi, hogy olvasással, házfelújítással, új sportok kipróbálásával vagy épp szeretkezéssel töltené a plusz éveket. A hosszú, aktív élet legfőbb gátja a válaszadók döntő többsége szerint a stressz.

Több utazás és időtöltés a családdal, barátokkal – erre vágyik a magyarok fele

Minden 2. magyar többet utazna és több időt töltene a családjával, barátaival, ha kaphatna plusz öt aktív életévet – mutatják az HonestFood reprezentatív felmérésének adatai*.

Több kulturális élmény, mozgás, új ismeretek elsajátítása, sőt, segítő tevékenységek és a bolygó megmentése is szerepel tízből 1-2 ember vágyaiban, de akadnak olyanok is, akik szépirodalmat olvasnának kifulladásig, új sportokat próbálnának ki, házat építenének, szeretkeznének a plusz években, és van, aki konkrétan Mori Hamako, a világ legidősebb gamere Guinness rekordjára pályázik.

Miért pont öt évre kérdezett rá az HonestFood kutatása?

Az Eurostat adatai alapján Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam 2021-ben 74,5 év volt, míg az EU-ban mindez 5,6 évvel magasabb, 80,1 év.

„Az HonestFood egyik alappillére az emberi egészség védelme. Egy egészséges társadalom boldogabb, produktívabb és kevesebb kiadást jelent a társadalombiztosításnak. Szeretnénk, ha a magyar emberek is több aktív, egészséges évet élhetnének. De ehhez szemléletváltásra van szükség, hiszen a magyarok jelentős része bevallása szerint is keveset mozog és nem táplálkozik tudatosan. Azért kezdeményeztük ezt a kutatást, hogy hiteles közszereplőkkel karöltve felhívjuk a figyelmet az egészségtudatos életmód fontosságára, és motiváljuk az embereket” – mondta Giacomo Pedranzini, a Kometa ügyvezető igazgatója, az HonestFood koncepció megalkotója.

Alábecsüljük a magyar átlagéletkort, de azt tudjuk, hogy Magyarországon alacsonyabb a születéskor várható átlagos élettartam, mint az EU-ban

A születéskor várható átlagos élettartam statisztikákkal kapcsolatban inkább képben vannak a férfiak, mint a nők.

Csak minden 4. magyar tudja, hogy meddig élünk átlagosan, a többség (56%) alábecsüli ezt az értéket, 19% pedig a valós életkor felé lő.
A magyarok nagy része (72%) tudja, hogy nálunk alacsonyabb a születéskor várható átlagos élettartam.
A válaszadók 17%-a úgy gondolja, hogy nincs különbség e tekintetben Magyarország és az EU között, 11% szerint pedig Magyarországon élünk tovább.

Alig mozgunk, de a tudatos táplálkozás még több ember életéből hiányzik

Honfitársaink több mint fele (57%) nem mozog heti 3 órát se, pedig jellemzően (91%) szeretünk mozogni – derül ki az HonestFood felméréséből. A tudatos táplálkozás hiánya még a mozgásnál is szomorúbb képet fest: csak minden 5. magyar gondolja úgy, hogy tudatosan táplálkozik.

Akik tudják magukról, hogy nem esznek egészségesen, azok (leginkább a nők) ezt főképp azzal indokolják, hogy a jó minőségű élelmiszer nagyon drága. Minden 10. magyar azzal hitegeti magát, hogy úgy fog sokáig élni, hogy ezért tennie sem kell különösebben. És kb. ugyanennyien (9%) pedig azt gondolják, hogy rossz géneket örököltek, és ezért nem tehetnek semmit a hosszú élet érdekében.

„Drágán is lehet egészségtelenül és olcsón is lehet egészségesen táplálkozni. Tévhit, hogy spórolva nem lehet tudatosan étkezni. Egyébként is, de jelen élelmiszerárak mellett különösen javasolt a menütervezés és az ahhoz kapcsolódó pontos bevásárlólista. Menütervezésnél legyünk minél változatosabbak, kerüljük a szélsőséges étrendet. Jobb minőségű alapanyagokkal az adagok csökkentésén is érdemes elgondolkozni, hiszen a magyarok többségének van súlyfeleslege. Már azzal is sokat tehetünk az egészségünk érdekében, ha figyelünk a termék kalória-, cukor- zsír- és sótartalmára, és hogy milyen és mennyi adalékanyag található az élelmiszerben” – mondta Antal Emese, dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője az HonestFood kutatási eredményeket bemutató sajtótájékoztatón.

A férfiak inkább szeretnének tovább élni, mint a nők

Jelentősek az eltérések aközött is, hogy meddig szeretnénk élni, és hogy mit gondolunk, szerintünk meddig fogunk.

A kutatás alapján a magyarok háromnegyede legalább 76 éves koráig szeretne élni, de csak 53%-a gondolja azt, hogy meg is éri ezt a kort.
A férfiak inkább szeretnének tovább élni, mint a nők, a nők negyede, a férfiak 30%-a szeretne legalább 91 évet élni.
Magas azok aránya, akik még ennél is tovább élnének.
Minden 5. magyar (21%) legalább 95 éves koráig szeretne élni, és minden 10. gondolja, hogy ez így is lesz.
Azok között is kiemelkedő a férfiak aránya, akik legalább 95 évet szeretnének élni.
Míg a férfiak körében 25% ez az arány, addig a nőknél csak 17%.
Ráadásul a férfiak 13%-a úgy gondolja, hogy élni is fog eddig, míg a nőknek pusztán 6%-a. Arányaiban a nők többsége (21%) 81-85 éves koráig szeretne élni.

Tudjuk, hogy tenni kellene a hosszú életért, szeretnénk is sokáig élni, de a viselkedésünk nem ezt mutatja

A magyarok 75%-a szeretne sokáig élni, tovább, mint a jelenlegi születéskor várható átlagos élettartam. 22%-uk élek, ameddig élek szemlélettel rendelkezik és csak a válaszadók 3%-a mondta azt, hogy nem vonzza a hosszú élet.

A magyarok nagy része tisztában van azzal, hogyha szeretne sokáig aktívan élni, akkor azért tennie is kell. Azok között, akik szeretnének sokáig élni, pusztán minden 6. érzi úgy, hogy mindent meg is tesz ezért, minden 2. gondolja, hogy jó úton halad, de még lenne mit tennie, és minden 3. bevallja, hogy nagyon keveset tesz ennek érdekében.

Az élek ameddig élek szemléletűek kb. háromnegyede (73%) nem akar lemondani semmiről, és azt eszi, amit szeret, kb. negyede (27%) pedig nem szeret sportolni, és alapvetően lusta embernek tartja magát.

Tóth Vera, énekes elmondta, hogyha ő pár éve nem fogy le, akkor annak nagyon komoly egészségügyi következményei lettek volna. „31 évesen már nem úgy ketyegett a szívem, ahogy kellett volna. Ez döbbentett rá arra, hogy változtatnom kell. És persze azonnal akartam az eredményeket, mert mi magyarok nem vagyunk türelmesek. De rájöttem, hogy ehhez még a műtéti segítség mellett is idő kell. Aztán szépen lassan lefogytam 50 kilót. Ma már mindent eszem, de figyelek a minőségre és a mennyiségekre is, és figyelem a testem reakcióit. Például egy ideig feltettem magamnak a kérdés, hogy biztosan szükségem van ekkora adag ételekre, nem elég a fele is? De igen, elég. Én 100 évig akarok élni, és ma már úgy gondolom, hogy fogok is.”

Mindenki stresszel

Az aktív, egészségben eltöltött életévek száma a válaszadók legnagyobb része (59%) szerint a stressz csökkentésével érhető el. Mindkét nemnél és minden korcsoportban leginkább a stresszt tartják a hosszabb élet gátjának, a nemek között a nők (65%), korosztályokat tekintve pedig a negyvenesek (68%) különösen kiemelkednek.

A több mozgás, aktívabb élet (48%) és a tudatosabb táplálkozás (45%) kerültek még dobogóra. Tízből hárman a jobb anyagi helyzet megteremtését és a szellemi frissesség megőrzését is fontosnak tartják annak érdekében, hogy hosszabban és aktívabban élhessenek.

A válaszadók negyede szerint fontos ebben a megfelelő mennyiségű pihenés, minden 5. magyar pedig a minőségi családos, barátos időtöltést is nélkülözhetetlennek tartja ehhez. Az aktívabb közösségi életet és a szakmai kiteljesedést jellemzően nem tartják fontosnak a hosszú élet szempontjából a magyarok. A közösségi élet csak minden 20., míg a szakmai kiteljesedés csak minden 50. válaszadó szerint hosszabbíthatja meg az aktív, egészségben töltött életévek számát.

Kiss Gergely, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó rávilágított arra, hogy a stressz csökkentésének egyik legjobb módja a mozgás. „Kutatások bizonyítják, hogy már akár napi fél óra intenzív mozgás javíthatja a kedélyállapotunkat, továbbá egy-egy mozgástípus kifejezetten alkalmas arra, hogy a gondolatainkat rendezni tudjuk. Ráadásul aki sportol, az sokkal magabiztosabb az élet minden területén” – tette hozzá az olimpikon.

Napi bruttó 300 helyett 400 Ft dolgozói ösztönző és havi 500 óra önkéntes munka akár túlóraként elszámolva

A mozgás apró lépésekkel is beépíthető a mindennapokba. Tavaly májusban, a Tour de Hongrie utolsó etapján bejelentették, hogy napi bruttó 300 Ft-ot kapnak a KOMETA-nál azok a dolgozók, akik aznap kerékpárral, gyalog, futva, netán hagyományos rollerrel érkeznek munkába. Az elmúlt közel másfél évben 30-50 kolléga rendszeresen igénybe vette ezt a bónuszt, amit az inflációs környezetre való tekintettel szeptember 1-jétől bruttó 400 Ft-ra emeltek, sőt, idén ősztől már a konditermi mozgást és az úszást is ugyanígy jutalmazzák.

Az HonestFood reprezentatív kutatásának eredményei azt mutatják, hogy a magyarok 17%-a visszaadna valamit a bolygónak, 13%-a segítő tevékenységet végezne, ha kapna plusz 5 aktív életévet. A KOMETA erre válaszul önkéntes programot indít. Létrehoznak egy 500 órás havi keretet, amelyre október 1-jétől a kollegák feliratkozhatnak, és amit a KOMETA óránként bruttó 2500 Ft-tal jutalmaz.

*A kutatásról

A felmérés 994 fő megkérdezésével készült 2022 szeptemberében, amely reprezentatív a magyarországi 18-59 éves okostelefonnal rendelkezőkre kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint. A kutatást a KOMETA megbízásából az Opinio Institute Kft. készítette.