Mi az alvászavar? Ezek az alvászavar okai, tünetei és kezelési lehetőségei
Az alvászavar gyűjtőfogalom, hiszen az elalvási nehézségektől kezdve a horkoláson és légzéskimaradáson át az alvás alatti furcsa viselkedések is ebbe a kategóriába tartoznak. Valamennyi problémának létezik enyhébb és súlyosabb formája, a terápia meghatározásakor pedig mindezt figyelembe kell venni.
Mi az alvászavar?
A legtöbb alvászavar az ébrenlét óráira is hatással van. Léteznek organikus testi eltérésekből fakadó alvási zavarok, ilyen a horkolás és az ehhez gyakran társuló légzéskimaradás. Külön kategóriába tartoznak az alvás alatti furcsa viselkedések – az éjszakai hangadások, pl. sikoltozás, rángás, alvajárás, alvás közbeni evés. A kóros aluszékonyság is ide sorolható, amely akár napközben is jelentkezhet. A legismertebb és leggyakoribb alvászavarok azonban az elalvási-átalvási zavarok – insomniák.
A testi, az organikus és a pszichés alvászavarok körében egyaránt létezik enyhébb, és súlyos kórkép is. Van, aki csak front idején alszik el nehezebben, mások minden éjjel nehézséget tapasztalnak.
A horkolás is előfordulhat havi két alkalommal, pl. fáradság, vagy alkoholfogyasztás okán, és lehet állandó probléma is. A légzéskimaradásnak (alvási apnoé) szintén ismerjük enyhébb, középsúlyos és nagyon súlyos formáját. Az alvajárás is sokféle lehet. Gyerekkorban például normálisnak tekinthető, ha egyszer-kétszer előfordul, míg a betegség súlyosabb formájában életveszéllyel is járhat a testi sérülések kockázata miatt.
Az alvászavar tünetei
Az éjszakai egyértelmű jelek mellett alvászavar okozta tünetek nappal is jelentkeznek. Az álmosság, a fáradság, a kimerültség, a koncentrálási és gondolkozási nehézségek, mind utalhatnak nehéz éjszakákra, de idővel hangulatzavarok, levertség, akár depresszió is kialakulhat.
A kialvatlanság okozta feszültség csökkentheti lelki ellenállóképességünket is, különösen gyerekek, de felnőttek körében is megfigyelhető a kialvatlanságban gyökerező agresszivitás, türelmetlenség, a mások érzéseire való fogékonyság csökkenése. A folyamatos kialvatlanság hosszútávon jelentkező tünetekkel is jár, magasvérnyomáshoz vezethet és növeli a szív-, és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.
Az alvászavar kiváltó okai – horkolás
Hogy mi okozza az alvászavart, az függ attól, hogy melyik típusáról és milyen súlyossági fokáról beszélünk. A horkolást számos tényező okozhatja, például a száj és az orrmelléküreg anatómiai sajátosságai, az alkoholfogyasztás, az allergia, a megfázás vagy a testsúlyfelesleg.
Amikor elalvás közben a felszínes alvásból a mély álom felé haladunk, szájpadlásunk (lágy szájpadlás), nyelvünk és torkunk izmai ellazulnak. A torokban lévő szövetek annyira ellazulhatnak, hogy részben elzárják a légutakat és rezegnek. Minél inkább beszűkül a légút, annál erősebb lesz a légáramlás. Ez növeli a szöveti vibrációt, aminek következtében a horkolás hangosabbá válik. A horkolást okozó leggyakoribb állapotok:
A száj/felső légutak speciális anatómiája
Az alacsony/vastag/lágy szájpadlás szűkítheti a légutakat. A túlsúlyos emberek torkának hátsó részében extra szövetek lehetnek, amelyek szintén szűkíthetik a légutakat. Akadályozhatja a légáramlást a szokottnál nagyobb mandula, és az is, ha a lágyszájpadról lelógó háromszög alakú szövetdarab megnyúlik.
Alkoholfogyasztás
A horkolást az is előidézheti, ha túl sok alkoholt fogyasztunk lefekvés előtt. Az alkohol ellazítja a torok izmait, és csökkenti a légutak elzáródása elleni természetes védekezőképességét.
Orrproblémák
A krónikus orrdugulás vagy az orrlyukak közötti ferde válaszfal (kitágult orrsövény) szintén hozzájárulhat a horkoláshoz.
Alvásmegvonás
Az elégtelen alvás a torok további ellazulásához vezethet.
Alvópozíció
A horkolás jellemzően a leggyakrabban és leghangosabban hanyatt fekve jelentkezik, mivel a gravitáció torokra gyakorolt hatása szűkíti a légutakat.
Az alvászavar kiváltó okai – alvási apnoé, légzéskimaradás
Az alvási apnoé, amelyről akkor beszélhetünk, ha alvás közben tíz másodpercre, vagy annál hosszabb időre abbahagyjuk a lélegzést, szintén gyakran áll összefüggésben az elhízással. A túlsúly a szájban és a torokban extra lágyszöveteket eredményezhet. Alvás közben, amikor a torok és a nyelv izmai ellazulnak, ez a lágy szövet a légutak elzáródását okozhatja. Felnőtteknél ez a leggyakoribb ok, de nem az egyetlen lehetséges – összeesésre hajlamos típusú garat a családi anamnézis része is lehet. Az alvási apnoé következtében a szervezet nem kap elegendő oxigént. Az érintett ember küzd, légzőmozgásokat végez, de garatelzáródása miatt ennek semmi eredménye. Ilyenkor felmegy a vérnyomás, szaporább lesz a pulzus, a szív erősebben dobog, az agy nem kap elegendő oxigént. Ez az állapot hosszútávon tönkreteheti a szervezetet.
Az alvászavar kiváltó okai – elalvási-, átalvási nehézség
Az elalvási-, átalvási nehézség hátterében akár depresszió is állhat, nem ritka, hogy kialakulását több héttel megelőzi alvászavar, korai ébredés. A stressz is sokak számára ellehetetleníti az éjszakai pihenést. A terápia megválasztásakor is fontos szempont, hogy krónikus-, vagy akut, ideiglenesen jelentkező stresszről van-e szó. Az alvászavar ezeken túl öröklött hajlamból is származhat. Van, aki azért „rossz alvó”, mert felmenői is azok voltak. Mindezeken túl bármilyen, a pihenést megakadályozó tünetekkel, például fájdalommal vagy viszketéssel járó betegség is okozhat alvászavart.
Az alvászavar diagnózisa
A különböző alvászavarok természetesen különböző kivizsgálási folyamatot tesznek szükségessé. Az alváslaborokban bent kell aludni egy éjszakát, hogy a szakorvosok elvégezhessék az ún. poliszonográfiás vizsgálatokat, melyek során górcső alá veszik az organikus eltéréseket, és főleg a testi eredetű alvászavarokat látják el, legyakrabban a horkolást és az alvás közbeni légzéskimaradást.
A pszichés problémákat, így a hangulatzavarokat, az insomniákat, a fokozott szorongást és a depressziót team munkában pszichiáter, pszichológus és szomológus, vagyis alvászavarokkal foglalkozó szakorvos vizsgálja. A testi és pszichés zavarok együttesen is jelen lehetnek a páciens életében.
Az alvászavar kezelése – alvási apnoé, légzéskimaradás
A túlsúly csökkentése, vagyis a diéta, a dohányzás abbahagyása és az alkoholfogyasztás mérséklése pozitívan befolyásolhatja a horkolást és az alvási apnoét, de súlyos légzés-kimaradás esetén ezek a beavatkozások már nem elegendőek. Életmódbeli változtatások ilyenkor is szükségesek, de középsúlyos és súlyos fokú légzészavarra pozitív légúti nyomás terápiát, ún. CPAP kezelést is javasolhat az orvos.
Ez a speciális gép egy arcra csatolható maszkon keresztül plusznyomást fúj be – ezáltal kitágítva az összeesett garatot, és onnantól kezdve a páciens tökéletesen kap levegőt az éjszaka minden pillanatában. Horkolása is abbamarad, mert a berezonáló szűkület is megszűnik.
Az alvászavar kezelése – elalvási-, átalvási nehézség
Elalvási-, és átalvási nehézségben elsőként érdemes kideríteni, hogy mi okozza a problémát. Ha valaki szorongós alkata miatt nem tud pihenni, pszichoterápia segíthet rajta, öröklött alvászavarban pedig meghatározott ideig az altató gyógyszerek jöhetnek szóba.
Az alvás nyugodt körülményeinek biztosítása, a gondolatok rendezése, a kiszámítható életritmus, a munkahelyi feladatok félretétele, a stressz kiszűrése, a rendszeres sport mind fontos lenne.
Ezeket a célokat persze nem mindig könnyű megvalósítani, ahogyan a testsúly csökkentése sem ugyanaz a kihívás a különböző alkatú emberek számára. Általánosan elmondható, hogy tartós alvászavar esetén érdemes szomológus szakorvoshoz fordulni, mert az értékes pihenés egészségünk egyik legfontosabb alappillére.
Alvászavar, alvási apnoé, horkolás: ezek az okai és kezelési lehetőségei
Gyakori kérdések az alvászavarról
Az alvászavarok mintegy 15 százalékánál pszichofiziológiai okok állnak. Ekkor az esetek hátterében lévő pszichés feszültség kísérőjelenségeként mutatkozik az alvászavar. A betegek nagy része nem is érzékeli a nappali feszültséget, csak az alvászavar jelentkezésén keresztül észlel problémát.
Milyen betegségek kísérőbetegsége lehet az alvászavar?
Nagyon sokféle betegség megzavarhatja éjszakai nyugalmunkat. A pszichés betegségek előjele és kísérőtünete lehet, de okozhatják neurológiai kórképek, szív-, és érrendszeri betegségek, különböző hormonális megbetegedések, mint például a pajzsmirigy vagy mellékvesekéreg betegségek, krónikus gyulladásos folyamatok, daganatos megbetegedések vagy agyi rendellenességek. Az alvászavarok azonban önmagukban is jelentkezhetnek organikus eltérések, pszichés problémák vagy öröklött hajlam következtében.
Milyen altató gyógyszerek kaphatóak?
Vényköteles és recept nélkül kapható altató és nyugtató készítmények egyaránt hozzáférhetőek. Folyamatosan zajlanak kutatások a hatékony, és minél kevesebb mellékhatással járó, hozzászokást kiszűrő altatók előállítása céljából.
A jelenleg alkalmazott készítmények biztonságosabbak, mint elődeik, kevésbé avatkoznak bele a páciens alvási struktúrájába, így kiegyensúlyozottabb alvást eredményeznek, és valamivel kisebb a hozzászokás veszélye is, de ettől függetlenül használatuk következtében ugyanúgy előfordul a tolerancia kialakulása és a hozzászokás is.
Mennyire veszélyes az alvási apnoé?
A súlyos alvási apnoé veszélyes állapot. Az érintett ember küzd, légzőmozgásokat végez, de garatelzáródása miatt ennek semmi eredménye. Ilyenkor felmegy a vérnyomás, szaporább lesz a pulzus, a szív erősebben dobog, az agy nem kap elegendő oxigént.
Ez az állapot nem csak nagymértékű kimerültséghez vezet, de hosszútávon tönkreteheti a szervezetet, szív-érrendszeri betegségek vagy cukorbetegség kialakulásához is vezethet.
Hogyan lehet aludni a pozitív légúti nyomás terápiához szükséges maszkkal?
Ez a speciális gép a maszkon keresztül egy kis plusznyomást fúj be - ezáltal kitágítva az összeesett garatot, és onnantól kezdve a páciens tökéletesen kap levegőt az éjszaka minden pillanatában. Horkolása is abbamarad, mert a berezonáló szűkület is megszűnik. Általában pár nap után drámai mértékű pozitív változásokat hoz a páciens közérzetében. Az eszköz jelenlegi fejlesztettségi szintjét tekintve puha és kényelmesnek mondható.
Mit lehet tenni alvászavar esetén?
Elsőként ki kell deríteni, mi áll az alvászavar hátterében. Ez lehet pszichés probléma, stressz, örökölt hajlam, de különböző betegségek is állhatnak a „rossz éjszakák” hátterében. A kezelést annak megfelelően kell megválasztani, hogy mi okozza a problémát.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Felhasznált irodalom:
- WebMD
- Mayo Clinic
- Akadémiai Kiadó/NapiVizit orvosoknak– Interjú Dr. Zoller Rezső szomológus szakorvossal
