Fáradtság és stressz: ezt teszi a szemhéj izmaival - ebben az esetben forduljon szakorvoshoz
Ha a tünetek tartósan fennállnak vagy zavaróak, érdemes szakemberrel konzultálni.
Bár általában nem igényel különösebb kezelést, a pihenés, a stressz csökkentése és az egészséges életmód javíthat a tüneteken.
Mi az a szemhéjgörcs?
A szemhéj izmainak önkéntelen rángatózása vagy összehúzódása, más néven szemhéjgörcs, gyakori jelenség. Ez az állapot rövid ideig tart, önmagától megszűnik, de időnként visszatérhet. Ha tartósan fennáll vagy zavaróvá válik és egyéb tünetek is jelentkeznek, ajánlott szakemberhez, például szemészhez fordulni. Így kizárhatók a komolyabb szemészeti vagy egyéb egészségügyi problémák.
Szemhéjgörcs tünetei
A szemhéjgörcs, vagy más néven szemhéjrángás, általában jól felismerhető az alábbi tünetek alapján.
- Önkéntelen szemhéjrángás: az egyik vagy mindkét szemhéj önkéntelen rángatózása vagy összehúzódása.
- Rövid távú jelenség: a szemhéjgörcs általában rövid időn belül jelentkezik, és magától megszűnik.
- Stressz vagy fáradtság hatására jelentkezik: szemhéjgörcs gyakran előfordul fáradtság, stressz vagy szemfáradtság következtében.
- Visszatérő: a szemhéjgörcs bár rövid ideig tart, időnként visszatérhet, különféle kiváltó tényezők hatására.
- Nincs fájdalom: a szemhéjgörcs általában nem jár fájdalommal, csak enyhe kellemetlenséggel.
- Szemészeti vizsgálatok eredményei normálisak: ha a szemhéjgörcs tartós vagy zavaró, ajánlott szemészeti vizsgálatot végeztetni a szemész orvossal, hogy kizárják más esetleges szemészeti problémákat.
A szemhéjgörcs jelensége általában nem utal súlyos problémára, de ha a tünetek tartósan fennállnak vagy zavaróak, érdemes szakemberrel konzultálni a megfelelő tanácsért és kezelésért.
Szemhéjgörcs okai
A szemhéjgörcs, vagy szemhéjrángás, okai nem mindig egyértelműek, de néhány lehetséges tényező közé tartozhatnak az alábbiak:
- Stressz és fáradtság: mind a fizikai, mind az érzelmi fáradtság hozzájárulhat a szemhéjgörcs kialakulásához.
- Szemfáradtság: hosszan tartó számítógépes munka, olvasás vagy más tevékenységek, amelyeknél szükség van a szemek intenzív használatára, szemfáradtságot okozhatnak, ami kiválthatja a szemhéjrángást, szemhéjgörcsöt.
- Alváshiány: az elégtelen alvás vagy a rendszertelen alvási mintázatok hozzájárulhatnak a szemhéjgörcs kialakulásához.
- Koffeinfogyasztás: túlzott koffeinfogyasztás is összefügghet a szemhéjgörcs előfordulásával.
- Szemészeti problémák: szemészeti problémák, például szemszárazság vagy refrakciós hibák (pl. rövidlátás), hozzájárulhatnak a szemhéjgörcs kialakulásához.
- Elektrolit-egyensúlyi zavarok: elektrolit-egyensúlyi problémák, például magnéziumhiány, szintén szerepet játszhatnak a szemhéjgörcs kialakulásában.
- Gyógyszerek mellékhatásai: bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet szemhéjgörcs.
- Genetikai tényezők: egyes esetekben a szemhéjrángás, szemhéjgörcs családi hajlamnak is tekinthető.
A pontos okokat gyakran nehéz megállapítani, az egyes esetek változhatnak. Ha a szemhéjgörcs rendszeresen jelentkezik vagy hosszabb ideig tart, érdemes szemész szakorvossal konzultálni.
Neurológiai okok a szemhéjgörcs hátterében
A szemhéjgörcs neurológiai okokra is visszavezethető lehet. Néhány olyan neurológiai tényező, amelyek szerepet játszhatnak a szemhéjgörcs kialakulásában.
- Idegrendszeri túlterhelés: stressz és fáradtság hatására az idegrendszer is túlterhelt lehet, és ez befolyásolhatja az izomaktivitást, beleértve a szemhéjizmokat is.
- Neurotranszmitterek egyensúlyának zavarai: az olyan neurotranszmitterek, mint az acetilkolin vagy a dopamin, szerepet játszanak az izommozgás szabályozásában. A neurotranszmitterek egyensúlyának felbomlása is hozzájárulhat a szemhéjgörcshöz.
- Idegi irritáció: az idegek irritációja vagy nyomása bizonyos körülmények között a szemhéjgörcs kialakulását okozhatja.
- Tic-zavarok: bizonyos tic-zavarok, például a szemrángás (blefarospasmus), amely neurológiai kórkép, kifejezetten a szemhéjakat érintő izomrángásokat okozhat, így szemhéjgörcshöz vezethet.
- Neurodegeneratív betegségek: néhány neurodegeneratív betegség, például a Parkinson-kór, olyan tünetekkel járhat, amelyek között szerepelhet a szemhéjgörcs is.
Ezek a tényezők különféle módon befolyásolhatják az idegrendszert és az izmok működését, ami a szemhéjgörcs kialakulását eredményezheti. Ha valaki rendszeresen tapasztalja a szemhéjgörcsöt, érdemes szakemberrel, például neurológussal vagy szemész orvossal konzultálni a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a szemhéjgörcs már több hete fennáll, keresse fel a területileg illetékes szemészetet.
Orvosi segítségre van szükség, amennyiben:
- a szemhéj lóg, a szem akaratlagosan sem tartható teljesen nyitott állapotban;
- a szemhéjgörcs pislogást okoz (a szem a görcs során teljesen becsukódik);
- a testen – a szemhéjgörccsel egyidejűleg – máshol is izomgörcsös alakul ki;
- a szemhéjgörcs kísérő tüneteként a szem kivörösödött, váladékozik.
Mit tehet otthon szemhéjgörcs ellen?
A súlyos, orvosi segítséget igénylő eseteket kivéve a szemhéjrángás házilagos kezelése általában eredményre vezet, az alábbiak szerint:
- a monitor, számítógép előtt töltött idő gyakori megszakítása, a szem pihentetése;
- a közvetlenül a szembe tűző erős fényforrások kerülése;
- elegendő alvás, pihenés;
- a stresszhelyzetek kerülése, vagy ha ez nem lehetséges, akkor stresszkezelő vagy stresszoldó technikák alkalmazása;
- az élvezeti szerek – kávé, alkohol – fogyasztásának csökkentése;
- száraz szem esetén műkönny alkalmazása.
Gyakori, a mindennapi életvitel során már kifejezetten zavaró szemhéjrángás esetén – minden egyéb, súlyos szervi probléma kizárását követően – szakrendelői körülmények között, a szemhéj egyes izmait ellazító botoxinjekciók is megszüntethetik a tüneteket.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Zavaróan csipás a szeme reggel? Ezeket a betegséget jelezheti!
