Ez a furcsa tünet évekkel előre jelezheti a demenciát és a Parkinson-kórt
Nem árt odafigyelni erre az alvás közben fellépő problémára, hiszen demenciát vagy Parkinson-kórt is jelezhet.
Ön is tapasztalta már azt alvás közben, hogy az egész testével eljátssza az álmait? Hogy a párja felébreszti azért, mert álmában nyugtalan, csapkod, rugdos és beszél? Ez az úgynevezett gyors szemmozgásos alvászavar (RBD), mely komoly betegségekre hívhatja fel a figyelmet.
Mi az RBD?
A REM alvási viselkedészavar (RBD) olyan állapot, melynek során fizikailag is eljátssza álmait, miközben az alvás REM fázisában van. Ez a paraszomnia egy típusa, ami az alvás ideje alatt fellépő abnormális viselkedést jelenti.
Az RBD nagy veszélye, hogy az álom típusától függően az érintett erőszakos viselkedést is mutathat: erőteljesen verhet, üthet, rúghat és akár kárt is tehet magában vagy partnerében (természetesen ezeket nem tudatosan teszi). Gyakran kíséri mindezt kiabálás, beszéd, sikítás.
A zavarnak két fő típusa van: izolált és másodlagos. Az előbbi akkor fordul elő, ha az állapot spontán, mögöttes ok nélkül alakul ki, míg a másodlagos forma valamilyen betegség miatt következik be (pl. narkolepszia).
Mi okozza ezt az alvászavart?
A test izmainak (főleg a vázizmok) egy része átmenetileg megbénul REM fázis során - ezt izomatoniának nevezik, ami biztosítja azt, hogy biztonságosan álmodhatunk.
A RBD esetén viszont nincs ez az átmeneti bénulás, így az érintettek tudtukon kívül eljátszhatják álmaikat és beszélhetnek is közben. A kutatók nem tudják, hogy ez pontosan miért történik, mivel a REM fázisban számos összetett idegpálya vesz részt.
Demenciát és Parkinson-kórt is jelezhet
Nem elég, hogy igen veszélyes alvászavar az RBD, de sok benne szenvedő embernél valamilyen neurodegeneratív állapot alakul ki, főleg Parkinson-kór, illetve Lewy-testes demencia. Ez a paraszomnia gyakran több évvel ezek kialakulása előtt lép fel, így komoly jelzésértekkel bírhat.
Több kutató szerint az agytörzs hídnak nevezett részének zavara okozza az izomatonia nélküli REM fázist - ugyanis a híd bizonyos részei szabályozzák ezt az izombénulást. Szakértők úgy vélik, hogy a hídon lévő sérült szövetek a Parkinson-kór, illetve a Lewy-testes demencia esetén is jelen vannak. Mivel az izolált RBD és ezek az állapotok szorosan összefüggenek, a kutatók szerint a közös pont bennük a híd problémája.
Az izolált (idiopátiás) RBD-ben szenvedők körülbelül 97%-a Parkinson-kórban, Lewy-testes demenciában szenved a diagnózistól számított 14 éven belül.
Mi az a Lewy-testes demencia?
Az állapot során úgynevezett Lewy-testek képződnek, melyek felszaporodása miatt az idegsejtek elpusztulnak - ennek következtében az agy sorvadni kezd, ami miatt gyógyíthatatlan demencia alakul ki.
A fehérjelerakódások hatással vannak az agy azon régióira, amelyek részt vesznek a gondolkodásban, a memóriában és a mozgásban. A Lewy-testes demencia így a szellemi képességek hanyatlását okozza, ráadásul a benne szenvedők olyan dolgokat láthatnak, amelyek valójában nincsenek ott (vizuális hallucináció). Ezek mellett a betegek a Parkinson-kór tüneteit is tapasztalhatják (lassú mozgás, merev izmok, járási nehézségek, remegés).
Mit lehet tenni?
Mind a Parkinson-kór, mind a Lewy-testes demencia gyógyíthatatlan betegség, ám az időben megkezdett kezeléssel a progresszió lassítható, valamint a tünetek súlyossága csökkenthető. Éppen ezért fontos mindkét állapot esetén a korai felismerés.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!