Alvászavar - ez a gyakori hormonzavar is húzódhat a hátterében
Álmatlanul forgolódik éjszakánként? Esetleg alvási apnoe-val küzd? Ez a betegség is okozhatja.
Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistája elmondta, manapság egyre több ember és orvos veszi komolyan az inzulinrezisztenciát, ennek ellenére sokan nem vizsgáltatják ki magukat, pedig kezeletlenül könnyen 2-es típusú cukorbetegséghez is vezethet.
Mi az inzulinrezisztencia?
Az inzulin fő szerepe az, hogy a glükózt a sejtekbe juttassa. Azonban inzulinrezisztencia esetén a sejtek érzéketlenné válnak az inzulinra (jellemzően a nem megfelelő életmód következtében). A hasnyálmirigy ekkor kompenzálásként még több inzulint bocsát ki, hogy segítse a glükóz bejutását a sejtjeibe. Ez viszont csak egy bizonyos ideig működik, hiszen a hasnyálmirigy egyszer csak kifárad - ekkor lép fel a 2-es típusú cukorbetegség.
Az inzulinrezisztencia (IR) tünetei
Ennek egyik fő oka, hogy az állapot gyakran olyan tüneteket okoz – ha egyáltalán okoz-, hogy igen könnyű átsiklani rajtuk. Melyek ezek?
- hajhullás
- rossz hangulat
- fáradékonyság
- evés utáni álmosság
- cukoréhség
Ezek mind olyan panaszok, melyekkel egy egészséges ember is sokszor találkozik, ám rendszerint náluk ez el is múlik. Viszont IR esetén mindezt gyakran kiegészíti a túlsúly, pattanásos, zsíros bőr, fokozott szőrnövekedés férfiakra jellemző területeken (bajusz, szakáll), menstruációs zavarok, meddőség.
A másik ok, amiért sokaknál nem derül fény az inzulinrezisztenciára, az az, hogy egyedül a vércukor értékeiket ellenőriztetik, pedig az inzulint is kellene (0,60,90 perces), hiszen megeshet, hogy csak az inzulin szintjében vannak eltérések, a glükóz mennyisége normál tartományon belül mozog.
Alvászavart is okozhat az inzulinrezisztencia
Ahogy már említettük, az IR hétköznapi, ám igen kellemetlen tüneteket is produkálhat. Ilyen az alvászavar is, bár ennek pontos oka még nem tisztázott, ám kutatások szerint gyakrabban fordul elő alvászavar IR és cukorbetegség esetén, mint az egészségeseknél. Maga a probléma megnyilvánulhat például nehéz elalvásban, gyakori ébredésekben, alvási apnoéban, horkolásban, illetve kevesebb, mint 6 óra alvásban.
Bár a kapcsolat pontos oka még további vizsgálatokat igényel, ám a kutatók szerint köze lehet a cirkadián ritmus megváltozásához, melynek hatására megnő az étvágyat szabályozó hormonok mennyisége, ami szénhidrátháztartás zavaraihoz vezethet.
Ráadásul a magas inzulinszinttel rendelkezők gyakran súlyfelesleggel is küzdenek, és számtalan tanulmány bizonyította már a túlsúly és az alvászavarok közti kapcsolatot. A nem kielégítő alvás ugyanis fokozza az étvágyat, sőt, a túlsúlyosak körében gyakoribb az ún. alvási apnoe is. Ez amellett, hogy horkolással, éjszakai légzéskimaradással jár, másnapi dekoncentráltságot, álmosságot és ingerlékenységet von maga után, melynek következtében az illető több egészségtelen, magas glikémiás indexű ételeket fogyaszt. Ezáltal pedig egy ördögi kör veszi kezdetét az alvászavar-túlsúly-inzulinrezisztencia hármasában.
Így kezelhető az inzulinrezisztencia
Amennyiben valaki alvászavarokkal küzd – pláne, ha mellette súlyfeleslege is van -, érdemes vizsgálatokat végeztetnie inzulinrezisztencia irányában. Amennyiben bebizonyosodik az állapot megléte, úgy életmódváltásra (diéta, mozgás), valamint indokolt esetben gyógyszeres kezelésre van szükség. Ezáltal a panasz mértéke jelentősen csökken/megszűnik, ám ehhez szigorúan be kell tartani az előírt diétát és mozgásprogramot, továbbá ügyelnie kell az időben történő lefekvéshez!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Sokat éjszakázik? Erre a betegségre nagyobb az esélye!
