Mit tegyünk azért, hogy jól aludjunk? Így kerülhető el az alvásdeficit
Az alváshiány károsítja a koncentrációt, csökkenti a reakcióidőt és növeli a stresszt, ami hosszú távon komoly egészségügyi kockázatokat hordozhat. Szakemberek mutattak rá, mit tehetünk ellene.
2024 szeptember 26-én a Magyar Alvás Szövetség a Pharma Nord támogatásával sajtóeseményt tartott "Mit tegyünk azért, hogy jól aludjunk?" címmel, ahol G. Németh György a Magyar Alvás Szövetség elnöke ismertette a 2025-ben induló Health System Hungary új munka- és foglalkozásegészségügyi programját. Erdélyi Alíz dietetikus, táplálkozástudományi MSc, az MDOSZ főtitkára az alvás és táplálkozás, illetve az alvás és a menopauza összefüggéseit elemezte. Az életmód mellett az alvásra számos tényező hatással van, a változókori hormonális egyensúly felborulásával az alvás „karmesterének” tartott melatonin termelődés is csökkenhet. dr. Bódizs Róbert PhD, alváskutató az alvás-ébrenlét váltakozásával, a cirkadián-ritmussal kapcsolatban rámutatott arra, hogy amennyiben felborul az alvásritmus, a szervezet deficitet szenvedhet. Ez különösen jellemző a több-műszakos munkavégzésben.
Az eseménynek külön aktualitást ad a 2024 szeptember 1-jétől érvényes változás a kötelező munkaalkalmassági vizsgálatokban. Eszerint az általános kötelező munkaalkalmassági vizsgálat megszűnik, azonban számos területen, például az éjszakai munkavégzésben továbbra is megmarad.
Az esemény célja az alvás fontosságának hangsúlyozása volt, különös tekintettel annak munkateljesítményre és egészségre gyakorolt hatásaira.
A kutatások egyértelműen igazolják, hogy a megfelelő alvás elengedhetetlen a hatékony munkavégzéshez. Az alváshiány károsítja a koncentrációt, csökkenti a reakcióidőt és növeli a stresszt, ami hosszú távon komoly egészségügyi kockázatokat hordozhat. A Magyar Alvás Szövetség és a Szinapszis négyéves kutatása szerint a magyar lakosság 60%-a reggel fáradtabban ébred, mint ahogy lefeküdt, ami jelentősen csökkenti fizikai és szellemi teljesítőképességüket.
Az eseményen kiemelték, hogy a jó alvás és a munka közötti egyensúly megtartása különösen fontos a munkaadók számára is. Az új egészségprogram arra ösztönzi a vállalatokat, hogy támogassák dolgozóikat az egészségesebb életmódban, például rugalmas munkaidő vagy alvástámogató programok bevezetésével.
Nemzetközi kutatások is alátámasztják, hogy azok a munkavállalók, akik heti négy napot dolgoznak, átlagosan egy órával többet alszanak, ami javítja a munkával való elégedettséget és a termelékenységet. Az olyan országokban, mint Hollandia vagy Ausztria, ahol jobb az alvás és a munka egyensúlya, magasabb a munkavállalói elégedettség és alacsonyabb a stresszszint.
Az alvásproblémák kezelése hosszú távon hozzájárul a munkateljesítmény javításához, a krónikus alváshiány ugyanis komoly egészségügyi kockázatokat hordoz, mint például a szívbetegségek vagy a kognitív hanyatlás.
Alvás és munka - alvás és teljesítmény
A 2025-ben bevezetésre kerülő Health System Hungary új munka- és foglalkozásegészségügyi programmal az alvásnak, mint a fontos munka hatékonyság javító tényezőnek a jelentőségére hívják fel a figyelmet, amelynek alkalmazásával a munkaadók a korábbinál jóval nagyobb lehetőséget vállalhatnak dolgozóik egészségének a fenntartásában, erősítésében.
Mindennapi életünket jelentősen befolyásolja az alvásidő mértéke és az alvás minősége. Valamennyien tapasztalhatjuk: az alváshiányban végzett munka eredményessége, hatékonysága csökken, a kialvatlan ember válaszai a mindennapi döntés helyzetekben bizonytalanná válik, lelassul az úgynevezett reakcióidő, érzékenyebbé, ingerlékenyebbé, adott esetben akár dühösebbek leszünk, beállhat a stresszhelyzet, és ha mindez krónikussá válik, hozzájárul az egészségi állapot jelentős romlásához.
A Magyar Alvás Szövetség és a Szinapszis egészségkutató négyéves követéses alvásminőség kutatásának eredményei megerősítik az erre vonatkozó nemzetközi megfigyeléseket: az Euronews-ban közelmúltban közzétett tanulmány szerint a munka és az alvás egyensúlya kulcsfontosságú a produktivitás és az egészség megőrzéséhez. A kutatás 36 európai ország adatait vizsgálta meg, hogy kiderítse, mely országokban a legjobb, illetve a legrosszabb a munka és az alvás egyensúlya. A MattressNextDay nevével publikált következtetések kiemelik:
Nagy a kísértés, hogy erőltessük és feláldozzuk az alvást a munkáért, de a valóság az, hogy az elegendő pihenés hiányát a koncentrációnk, a kreativitásunk és a döntéshozatalunk szenvedi meg. A minőségi alvás segít feltöltődni, hogy a legjobb teljesítményt nyújthassuk, és megbirkózzunk a nap kihívásaival. Az egyensúly megtalálása nem csak az időbeosztás menedzseléséről szól - hanem annak megértéséről is, hogy a jó alvás elengedhetetlen a hosszú távú sikerhez és jóléthez.
Az említett hazai kutatás 2024. évi értékelése szerint a magyarországi felnőtt lakosságra vonatkozóan: az alvásminőség az objektív megítélés alapján tovább romlott az elmúlt egy évben. Habár azoknak az eseteknek az aránya, ahol magas kockázati helyzet állhat fenn, csökkenést mutat az elmúlt évekhez viszonyítva, ezzel szemben folyamatosan nő azoknak az aránya, akiknél a legrosszabb az alvásminőség, és emiatt nagyon súlyos helyzet állhat fenn.
A leggyakoribb alvásproblémák, amellyel a magyar lakosság küzd: éjszaka felébrednek és sokáig nem tudnak visszaaludni (63%), gyakran fordul elő a megkérdezettek körében, hogy reggelente fáradtabban ébrednek, mint ahogy lefeküdtek (60%), vagy, hogy napközben álmossággal küszködnek (59%), a magyar lakosság fele (51%) érzi úgy, hogy csökkent a fizikai és/vagy szellemi teljesítőképességük - ez jelentős mértékű növekedés az előző évekhez képest. Növekedni látszik azok aránya is, akik nehezen alszanak el – az idén 46%, és tovább emelkedett azok aránya, akiknek az életmódjukból, munkájukból adódó napi stressz-terheltsége átlag feletti – idén ez az érték 44% -, ami az elmúlt négy vizsgált év közül idén a legmagasabb.
Nemzetközi kitekintés
Az európaiak átlagosan körülbelül hét órát tudnak aludni éjszakánként - bár ez a szám olyan tényezőktől függően változik, mint a munka és a magánélet egyensúlya, a levegő minősége és a napfény mennyisége. A legjobb munka-alvás egyensúlyt biztosító országnak Hollandia bizonyult, míg Törökország a legrosszabbak közé tartozik. Az elmúlt években több európai országban is kipróbálták a négynapos munkahetet, így az utóbbi időben az új munkamodell előnyei kerültek reflektorfénybe. A négynapos munkahét potenciális termelékenységi előnyei mellett az is kiderült, hogy pozitív hatással van az alvásra. Azok a munkavállalók, akik a szokásos heti ötnapos munkaidő helyett heti négy napot dolgoznak, éjszakánként egy órával többet tudnak aludni.
Nem véletlen, hogy a Gallup nemrégiben közzétett jelentése szerint Hollandiában az egyik legmagasabb a munkával való elégedettség aránya a világon, amelyet csak Finnország, Dánia és Izland halad meg. A munkával való elégedettség segíthet a vállalatoknak megtartani a munkavállalókat, ezáltal megtakarítva az új munkaerők beállítását és az átképzés költségeit.
A Science Advanced tanulmánya szerint a hollandok átlagosan nyolc órát és öt percet alszanak. Ez az ország rendelkezik az egyik legrövidebb munkahéttel is Európában, átlagosan: 32,2 óra. A hollandiai munkavállalók egyébként a legkevésbé stresszesek közé tartoznak a világon, míg a görögországi, máltai és ciprusi munkavállalók a legstresszesebbek. Ausztriában is nagyon jó a munka és az alvás egyensúlya, a munkavállalók átlagosan 33,6 órát dolgoznak hetente.
A MedUni Wien szerint az osztrákok átlagosan hét és nyolc óra között alszanak. Nemcsak azért, mert a munkahét viszonylag rövid, de a túlórák száma is erősen korlátozott, és számos vállalat rugalmas munkaidőt kínál. Hasonlóképpen Norvégia: kiemelkedő munka- és alvásegyensúllyal büszkélkedhet, a munkavállalók átlagosan 33,9 órás munkahetet dolgoznak.
A norvégok különösen értékelik, hogy minél több időt töltenek a friss levegőn, ennek a koncepciónak neve is van: Friluftsliv, ami "szabad levegőjű életet" jelent. Ez az életmód elősegíti a jobb egészséget és az alvást is. Emellett csökkenti a stresszt és hangulatjavító hatású, valamint segíthet olyan egészségügyi problémák kezelésében, mint a magas vérnyomás és az alacsony D-vitaminszint. Norvégiában a hálószobákat hűvösen tartják, ami szintén hozzájárul a jobb alváshoz, és a párok gyakran használnak külön takarókat vagy paplanokat, hogy csökkentsék az egymás melletti alvás okozta zavarásokat. A norvég szaunakultúra is sokat segít a mélyebb, minőségi alvás elérésében.
A munka és alvás egyensúlyát vizsgáló kutatási tapasztalatok nagyon hasznosak lehetnek a vállalkozások számára, és arra ösztönöznek, hogy olyan „egészségpolitikát” vezessenek be, amelyek támogatják a munkavállalók jobb munka-magánélet egyensúlyát.
A munka és az alvás egyensúlyát hiányoló országok közé tartozik Törökország, Szerbia és Montenegró - a legrosszabb munka-alvás egyensúlyt mutató országok. Ez nemcsak a munkahelyi termelékenységre lehet hatással, hanem az egyéni jólét számára is rossz. A törökországi munkavállalók dolgoznak a legtöbbet Európában, az átlagos heti munkaidő 44,2 óra, ami megnehezítheti az elegendő pihenést és kikapcsolódást. A ScienceDirect tanulmánya szerint a világjárvány idején a pszichológiai stressz volt az egyik legfőbb alvászavaró tényező. Ez a férfiaknál, valamint a házasoknál és a gyermekeseknél magasabbnak bizonyult.
Az egészségügyi ágazatban dolgozók, valamint az elbocsátottak és az alacsony iskolai végzettségűek is nagyobb mértékben voltak kitéve a pszichológiai distressz kockázatának, ami szintén hatással volt az alvásra. A National Library of Medicine 2022-es tanulmánya szerint a nyugat-balkáni fiatal felnőttek mintegy felének volt kifejezetten zavart alvása a világjárvány harmadik hulláma alatt. A nők nagyobb előfordulással voltak érintettek.
Az olyan problémák, mint a depresszió és az obstruktív alvási apnoe szintén meglehetősen gyakoriak az európai emberek körében. Ennek okaként leginkább a mindennapi gondok okozta stressz és hangulat játszanak vezető szerepet. A termelékenységre gyakorolt hatás mellett a hosszabb munkahetek az olyan egészségügyi problémák kockázatának növekedését is okozhatják, mint a magas vérnyomás, a depresszió és a cukorbetegség. Ezért a hosszabb munkahetet alkalmazó vállalatoknak érdemes megfontolniuk az olyan lehetőségeket, mint a wellness-programok és a rugalmas munkavégzés, vagy a Magyar Alvás Szövetség által kidolgozott és e sajtóeseményen prezentált munkahelyi alvásszűrést és alváspihenést segítő programok alkalmazását, amelyekkel megpróbálják enyhíteni a munkavállalók stresszét.
A kutatások azt mutatják, hogy az amerikaiak is krónikusan alváshiányban szenvednek. A felnőtteknek hét órát vagy többet kellene aludniuk, azonban rendszeresen kevesebb jut az ajánlott mennyiségnél. Ez a fáradtság elkerülhetetlenül beszivárog a munkahelyre, mivel egy, az amerikai munkavállalók körében végzett tanulmány kimutatta, hogy az alkalmazottak csaknem 38%-a tapasztalt munka közben fáradtságot.
Az alvásadósság következményei
Ha valaki nem jól alszik, vagyis kevesebbet, mint amennyire szüksége van, előbb utóbb alvásadóssági helyzetbe kerülhet. Alváshiányban dolgozni jelentősen befolyásolhatja a munkateljesítményt. Elegendő alvás nélkül a szervezetben zajló folyamatok szuboptimálisan működnek. Az agy idegsejtjei túlterheltté válnak, rontják a gondolkodást, lelassítják a fizikai reakciókat, és érzelmileg kimerülünk. Az alváshiánynak ezek a rövid távú mellékhatásai tönkre tehetik a napi munkát.
A krónikus alváshiánynak azonban még drasztikusabb következményei is lehetnek, beleértve az elhízás, a szívbetegségek, a kognitív hanyatlás és a demencia fokozott kockázatát. A munkanap alatt érzett stressz és ingerlékenység ezután átragadhat az otthoni életre, megnehezítve az elalvást. Idővel a krónikus alvásvesztés növeli a súlyosabb mentális egészségi állapotok, például a szorongás és a depresszió kockázatát, amelyek még nagyobb kihívást jelenthetnek a munka eredményessége érdekében. Egyes szakmákban a leromlott reakcióidő azt jelentheti, hogy kihagy egy fontos telefonhívást, vagy nem válaszol gyorsan a beszélgetés során. Más szakmákban – például orvosok, elsősegélynyújtók és gépjármű-vezetők – a lassú reakcióidő nagyon veszélyes lehet.
A fáradtságnak hatalmas gazdasági hatásai vannak, ami évente több milliárd dollárba kerül a munkaadóknak. Becslések szerint a termelékenység és a motiváció csökkenése, valamint a fáradtsághoz kapcsolódó egészségügyi költségek az egyes munkaadóknak körülbelül 1967 dollárba kerül évente alkalmazottanként az Egyesült Államokban. Az ébren maradásért való küzdelem mentális energiát használ fel, ami megnehezíti a hosszú és koncentrációt igénylő feladatokra való összpontosítást. Ha ezeket a termelékenységi veszteségeket összeadjuk, a munkahelyi fáradtság körülbelül évi 136,4 milliárd dollárjába kerül a vállalatoknak az Egyesült Államokban.
Ez a fókuszcsökkenés összefügghet a mikroalvás hatásával
Azok az emberek, akik alváshiányban szenvednek, nagyobb valószínűséggel követnek el hibákat és mulasztásokat. Sok munkahely elmossa a határvonalat a munka és az otthoni élet között, akár az alkalmazottakkal szemben támasztott magas követelmények, akár maga a munka jellege miatt. Az orvosok, az ügyeletes dolgozók és az otthonról dolgozó alkalmazottak gyakran éjjel-nappal elérhetők e-mailben, SMS-ben vagy azonnali üzenetben. Az ipari dolgozóknak, ápolónőknek, pilótáknak és más műszakban dolgozóknak gyakran olyan időszakokban kell dolgozniuk, amelyek ellentmondanak a normál alvási időszaknak, ami néha alvászavarokhoz, például műszakos munkazavarhoz vezethet.
A megnövekedett csatlakoztathatóság minden eddiginél egyszerűbbé tette az irodán kívüli munkát, gyakran elmosva a határvonalat a munkahelyi és az otthoni tartózkodás között. Ha nincs elegendő határ a munka és az otthoni élet között, az emberek feláldozhatják személyes szükségleteiket, hogy több munkafeladatot elvégezzenek. Valójában a kutatások azt sugallják, hogy nem képesek pszichológiailag elszakadni a munkától Az alváshiány minden alkalmazottat érinthet, és súlyos munkahelyi balesetekhez vezethet. Ismerve az alváshiány munkateljesítményre gyakorolt kockázatát, fontos, hogy az emberek minden területen megtalálják a módját a folyamatos, minőségi alvásnak.
Mit tehetünk?
Számos tényező befolyásolhatja a jó alvást, erről a Magyar Alvás Szövetség évek óta folytat széles körű edukációs tevékenységet olyan nemzetközi partnerekkel, mint a World Sleep Society /World Association of Sleep Medicine, a dán Pharma Nord, a JYSK, a Fusion Vital, a Global Innovation, valamint, orvosi szervezetek, egyetemek és a sajtó. Sok szó esik például a szobakörnyezet és a hőmérséklet, a hűvösebb és sötétebb szobák jelentőségéről. amelyek elősegítik a minőségi alvást. A technológia eszközök használatának leállítása körülbelül egy órával lefekvés előtt szintén segíthet, hasonlóképpen kerülendő a túl sok nikotin, koffein és alkohol az alvás előtt. A jó alvás egyik legalapvetőbb, mégis legfontosabb tényezője azonban gyakran figyelmen kívül marad, ez pedig a megfelelő matrac és párna kiválasztása.
Munkáltatói lehetőség
Mint ismeretes, 2023 decemberében fogadta el a magyar parlament azt a törvénymódosítást, amely alapján 2024. szeptember 1-jétől változott Magyarországon a munkáltatók kötelezettsége a munkaköri alkalmassági vizsgálat vonatkozásában. A 2023. évi CIX. törvényben részletezett változás lényege, hogy egyes munkakörben foglalkoztatottnál nem szükséges az üzemorvosi vélemény, vagyis nem kötelező a munkaköri alkalmassági vizsgálat. A kormány kapott felhatalmazást, hogy külön rendeletben határozta meg azon munkakörök, foglalkozások körét, amire a kötelezettség fennmarad.
A törvény értelmében a munkáltató saját hatáskörben is dönthet úgy, hogy továbbra is előírja az orvosi vizsgálatot. „A munkaköri alkalmasság vizsgálata tekintetében általános jelleggel megszűnik a kötelező orvosi vizsgálat” nem jelenti azt, hogy általánosan, vagyis minden munkakörben és foglalkoztatónál meg is szűnik a munkaköri alkalmassági vizsgálat kötelezettsége, csak szűkül azoknak a foglalkozásoknak a köre, ahol azt alkalmazni kell. A jogszabály célja, hogy csökkentse az adminisztrációs terheket azzal, hogy azokban a munkakörökben, ahol sem fizikai, sem pszichés terhelés nem éri a munkavállalót, megszünteti a munkaköri alkalmassági vizsgálat szükségességét.
A 2024. augusztus 21-én megjelent a rendelettervezet szól azokról a foglalkozásokról, amelyeknél kötelező marad a munkaalkalmassági vizsgálat
A tervezet nem konkrét foglalkozásokat tartalmaz, hanem olyan kockázati tényezőket (pl. balesetveszély, zajterhelés, éjszakai munkavégzés stb.), amelyek indokolják az orvosi vizsgálatot. Ugyanakkor a nem kötelezett munkaköröknél a vizsgálatok megszüntetéséről való döntéskor érdemes azt is mérlegelni, hogy a munkavédelmi törvény egyéb elemei nem változtak, így továbbra is a munkáltató felelőssége azt biztosítani, hogy úgy foglalkoztassa a munkavállalót, hogy az a saját és mások egészségét, testi és szellemi épségét károsan ne befolyásolja, illetve a munkavállaló továbbra is csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas.
Tekintettel arra, hogy a munkáltatónak a munkavállaló egészségi állapotáról nincs pontos képe és jellemzően nincs is annak a tudásnak a birtokában, ami alapján mérlegelhetné az alkalmasságot, érdemes lehet továbbra is fenntartani a vizsgálati rendszert. Ez nem csak a munkáltatót segíti azzal, hogy a felelős döntésbe szakembert von be, de a rendszeres orvosi vizsgálat a munkavállalót is segítheti időben felismerni az esetleges egészségügyi kockázatokat. Amennyiben a munkáltató mégis úgy dönt, hogy nem írja elő az orvosi vizsgálatot, akkor is megfontolandó, hogy az így felszabaduló forrásokat valamilyen formában a munkavállalók egészségmegőrzésére fordítsa. Ez egyrészt csökkenti a betegesetek számát, másrészt növeli a munkavállalók elégedettségét, lojalitását.
A tapasztalatok szerint a munkavállalók részéről egyre nagyobb igény, hogy a munkáltató hozzájáruljon az egészségmegőrzéshez, támogassa az egészséges életmódot, esetleg az egészségügyi kiadásokat. Ez a támogatás számos, az adott vállalat igényeire és lehetőségeire szabott módon megvalósulhat. A legelterjedtebb megoldások között van az egészségpénztári hozzájárulás, az egészségbiztosítás, az egészségtudatos életmódot támogató képzések, a sporttevékenységek támogatása, de számos egyéb lehetőség elérhető napjainkban, többek között a Magyar Alvás Szövetség által ajánlott, a munkateljesítményt jelentősen befolyásoló alvásminőség javító programok (alvásminőség-mérés, alvástréningek).
Bár a törvénymódosítás elfogadásakor sokan örültek a sokszor csak felesleges adminisztrációnak tűnő, kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálat eltörlésének, javasoljuk, hogy a részletszabályok megismerése után, a fentiek figyelembevételével fontolják meg, hogy milyen módon tudnak hozzájárulni munkavállalóik egészségéhez, így munkavégzésük eredményesebb végzéséhez.
Változni, változtatni – hogyan?
Ha az alváshiány túlzott fáradtságot okoz a munkahelyen, akkor itt az ideje változtatni. A folyamatos, minőségi alvás segíthet abban, hogy jobban teljesítsünk a munkában, csökkenjen a reakcióidő, és motiváltabbak legyenek a dolgozók a nap folyamán. Néhány egyszerű életmód-beállítás javíthatja az alvás minőségét és optimalizálhatja a munkateljesítményt.
Érdemes megfontolni, hogy, milyen módon tartjuk fenn az alvásidő utáni ébrenlétet, és döntsük el, hogy ezek a tevékenységek megérik-e az alvásmegvonással járó mellékhatásokat.
Megéri-e feláldozni az alvást a munka befejezése, a televíziózás vagy a társasági élet érdekében?
Ha a munkabeosztása alvászavart okoz, hasznos lehet, ha megvitatja ezt a problémát a felettesével, vagy a vállalat humánerőforrás részlegével. A kutatások azt mutatják, hogy a munkaidő utáni pszichológiai leválás lehetővé tétele és az alkalmazottak állandó alvásigényének támogatása megtérül azzal, hogy javítja a koncentrációt és a termelékenységet a munkanap során. Szólnunk kell arról is, hogy nem mindenki változtathatja meg a munkabeosztását, és sok embernek olyan műszakban kell dolgoznia, amely ütközik ideális alvási-ébrenléti ciklusával. Ha a munkabeosztás nem rugalmas, érdemes fontolóra venni a napi életmód egyéb módosításait, hogy segítsen ébren maradni, amikor szükséges.
Oda kell figyelni az alváshigiénére is, amelynek lényege, hogy olyan jó szokásokat alakítson ki, amelyek elősegítik a pihentető alvást. Személyre szabott átalakítás a hálószoba környezetének optimalizálására, a következetes alvási ütemterv fenntartására, a lefekvés előtti rutin finomhangolására, és az alvást megnehezítő nappali szokások megszüntetésére.
Az orvosok és alvásszakértők nagy tapasztalattal rendelkeznek az alvásproblémákkal küzdő emberek segítésében. Segíthetnek az alvás javítására vonatkozó terv összeállításában, és személyre szabott javaslatokkal a munkával kapcsolatos fáradtság kezelésére.
Szervezet a szervezett megoldásokra
A Magyar Alvás Szövetség a magyarországi alvás egészségügyi kultúra, az alvással kapcsolatos tudományos ismeretterjesztés legjelentősebb civil szervezete Közép-Kelet-Európában. Tagjai a magyarországi egészségügyi kultúra, az alvással kapcsolatos gyógyítás, a tudományos ismeretterjesztés, az oktatás és a képzés területén kiemelkedő tevékenységet folytató intézmények és szakemberek.
"Kezdeményezésünkre és szervezésünkben tíz esztendővel ezelőtt indult el Magyarországon az alváshoz kapcsolódó egészségügyi ismeretterjesztés új formája, a nemzetközi kapcsolatrendszerünk közreműködésével az alváskultúra széles körű megismertetését vállalták és végzik. A nemzetközi alvás szakmai világszervezetek, mint a World Association of Sleep Medicine és a World Sleep Society partnereként meghonosították és minden esztendőben magas színvonalú eseménnyé tették a World Sleep Day rendezvényeket, megteremtették a széles társadalmi bázisát ennek a fontos, az egészségügyhöz és az életmódhoz kötődő területnek. A társaság alvás szakorvosai európai standardok alapján kidolgozták az alvásminőség-mérés új módszereit, országos alvásminőség-felméréseket végeznek, új szempontú foglalkozás-egészségügyi, munkaegészségügyi módszereket hoztak létre, amelynek legújabb ajánlása a munkahelyi alvást javító programok.
Tevékenységünket a nemzetközi alvás szerveztek kiemelkedőnek tartják, elsőként kapták meg a régióban a Distinguished Activity Award elismerést, mely alapján a Közép-Kelet-Európai térség koordinációs feladataival bízták meg a Magyar Alvás Szövetséget. A szervezet széles társadalmi nyitottságra épül, mindazoknak az összefogására, akik tevekénységük során szeretnének és tudnak is tenni az alváskultúra erősítéséért."
A Magyar Alvás Szövetség tevékenységével, állásfoglalásaival, ajánlásaival nem helyettesíti a hivatalos orvosi gyógyítómunkát; ismeretanyagai, ajánlásai a nemzetközi alvás szakterület ellenőrzött, egészségügyi orvosi hitelességre épülnek, amelyhez hazai kutatási, oktatási, egészségügyi tapasztalataival kívánnak hozzájárulni.
Munkahelyi alvásszűrés - a Magyar Alvás Szövetség programja
A nemzetközi alvásdiagnosztikában elismert lehetőség alkalmazásának a célja a dolgozók egészségi állapotának a javítása, munkavégző képességének az erősítése. A Magyar Alvás Szövetség az európai munkaegészségügy új területére, az alvás minőségét felmérő és segítő lehetőségekre hívja fel a figyelmet. A World Slepp Society szakmai partnere európai standardok alapján kidolgozta és bevezeti az alvásminőség-mérés új módszereit Magyarországon.
A nemzetközi alvásdiagnosztikában elismert lehetőség alkalmazásának a célja a dolgozók egészségi állapotának a javítása, munkavégző képességének az erősítése. Az átmeneti és krónikus alvászavarok és alvásbetegségek ugyanis a vezetőket, a menedzsereket és a beosztott dolgozókat is széles körben érinti.
A módszer alapján megállapításra kerül a programban részt vevők alvásállapota, azt követően alvást javító alvásterápiák (tréningek) igénybevételével jelentős alvásjavulás érhető el. A programhoz való csatlakozással konkrét segítség nyújtható a megfelelő napi munkavégzéshez szükséges alapvető feltételhez, a pihentető alváshoz. Szakorvosi háttérrel, alvás szakembereinek közreműködésével az alvászavarok és az alvásbetegségek jelentős része rehabilitálható a rendelkezésre álló terápiás eszközökkel. A minőségi élet, a hatékony munkavégzés pihentető alvás nélkül lehetetlen.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Túl sokat sem jó aludni? A gyakori szunyókálás növelheti az agyvérzés esélyét
Források:
World Sleep Society ajánlásai, World Sleep Day/World Association of Sleep Medicine ajánlásai, Magyar Alvás Szövetség állásfoglalásai, közleményei, Nemzetközi Alvás Konferencia előadásai: 2022-2024, Magyar Tudományos Akadémia; Magyar Alvás Szövetség rendezésében), National Library of Medicine, Biotech Information, https://www.ninds.nih.gov/health-information/public-education/brain-basics/brain-basics-understanding-sleep; Saper, CB, Fuller, PM, Pedersen, NP, Lu, J. és Scammell, TE (2010). Alvó állapot váltás. Neuron, 68(6), 1023–1042. ; https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21172606/, Consensus Conference Panel, Watson, NF, Badr, MS, Belenky, G., Bliwise, DL, Buxton, OM, Buysse, D., Dinges, DF, Gangwisch, J., Grandner, MA, Kushida, C., Malhotra, RK, Martin, JL, Patel, SR, Quan, SF, Tasali, E., Non-Participating Observers, Twery, M., Croft, JB, Maher, E., … Heald, JL (2015). Javasolt alvásmennyiség egy egészséges felnőtt számára: Az Amerikai Alvógyógyászati Akadémia és az Alváskutató Társaság közös konszenzusos nyilatkozata. Journal of Clinical Sleep Medicine, 11(6), 591–592.; Liu, Y., Wheaton, AG, Chapman, DP, Cunningham, TJ, Lu, H. és Croft, JB (2016). Az egészséges alvás időtartamának prevalenciája felnőttek körében – Egyesült Államok, 2014. MMWR. Morbiditási és mortalitási heti jelentés, 65(6), 137–141. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26890214/; Ricci, JA, Chee, E., Lorandeau, AL és Berger, J. (2007). Fáradtság az amerikai munkaerőben: előfordulása és következményei az elveszett produktív munkaidőben. Foglalkozás- és Környezetgyógyászati folyóirat, 49(1), 1–10. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17215708/; Poudel, GR, Innes, CR, Bones, PJ, Watts, R. és Jones, RD (2014). Az ébren maradásért folytatott küzdelem elvesztése: eltérő thalamicus és agykérgi tevékenység a mikroalvás során. Humán agy térképezés, 35(1), 257–269, https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23008180/; Lim, J. és Dinges, DF (2008). Alvásmegvonás és éber figyelem. Annals of the New York Academy of Sciences, 1129, 305–322 http://doi.wiley.com/10.1196/annals.1417.002; Bonnet, MH és Arand, DL (2003). Az alvás fragmentációjának klinikai hatásai az alvásmegvonás ellen. Sleep Medicine Reviews, 7(4), 297–310 https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/14505597/; A rossz alvás költsége: a munkahelyi termelékenység csökkenése és a kapcsolódó költségek. Journal of Occupational and Environmental Medicine, 52(1), 91–98., https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20042880/, Sonnentag, S. és Binnewies, C. (2013). Napi hatások átgyűrűzése a munkahelyről az otthonra: Moderátorként való elszakadás a munkától és az alvástól. Journal of Vocational Behavior, 83(2), 198-208.https://linkinghub.elsevier.com/retrieve/pii/S0001879113000985, Magyar Alváskönyv (2019. Magyar Alvás Szövetség, Galenus Kiadó, szerk.: G. Németh György ; Magyar Alváskönyv 2. 2024. Magyar Alvás Szövetség, Semmelweis Kiadó, Galenus Kiadó, szerk: G. Németh György; Hogyan alszanak Magyarországon? Magyar Alváskutatás Tracking. 5. hullám 2024. Magyar Alvás Szövetség, Szinapszis Egészségkutató)
