Ébredt már fel zihálva álmából? Ez a tünet súlyos alvászavarra utalhat
Az alvási apnoe komoly alvászavar, amely során az alvás közben ismételten kimarad a légzés. Ez azért következik be, mert a garat falai alvás közben annyira ellazulnak és beszűkülnek, hogy akadályozzák a légzést.
Ezt az állapotot elzáródásos (obstruktív) alvási apnoe szindrómának (OSAS) nevezzük, amelynek két formája a következő:
- apnoe (légzésleállás): a légút teljes elzáródása, melynek során a levegő áramlása legalább 10 másodpercig akadályozott;
- hypopnoe (légzéscsökkenés): a légút részleges elzáródása, melynek során a légáramlás több mint 50 százalékos csökkenése következik be, legalább 10 másodpercen keresztül.
A légzésleállás és a légzéscsökkenés epizódjai váltakozva is jelentkezhetnek. A hatásukra kialakuló oxigénhiány arra készteti az agyat, hogy felébressze a beteget a mélyalvásból. Ennek következtében a beteg felületesebb alvási fázisba kerül vagy teljesen fel is ébredhet, ilyenkor a légutak ismét kinyílnak, és újra akadálymentessé válik a légzés. Az OSAS előfordulása viszonylag gyakori, főként a férfiakat érinti, de bármelyik életkorban, akár gyermekeknél is kialakulhat.
Az alvászavarok ritkább formája a központi (centrális) alvási apnoe, amelynek során alvás közben az agy nem stimulálja a légzőizmokat, vagyis nem következik be légzésre vonatkozó erőfeszítés.
Az alvási apnoe főbb tünetei
Mivel az érintett személy nem emlékszik az alvás közben történt légzéskimaradásokra, csak a hozzátartozója révén szerezhet tudomást a tüneteiről. Az alvási apnoe éjszakai tünete a hangos horkolás, a zajos, erőlködő légzés, a fulladásra való felriadás. Mivel a folytonosan megszakadó alvás nem pihentető, az alvási apnoéban szenvedő személy nappal fáradtságot, aluszékonyságot tapasztalhat. A betegség jellegzetes tünete a reggeli szájszárazság is. A kialvatlanság miatt a betegnek koncentrálási nehézségei lehetnek, csökkenhet a munkahelyi vagy a tanulmányi teljesítőképessége.
Fulladásra való felriadás
Amikor alvás közben a légút nem képes ellenállni a beáramló levegő szívóerejének és elzáródik, az alvó hosszabb-rövidebb ideig nem jut levegőhöz. Az agy ilyenkor érzékeli az oxigénhiányt, és felébreszti az alvót, hogy aktivizálja a légút izmait. Esetenként az érintettek emlékezhetnek is rá, hogy kifulladva vagy zihálva ébredtek, bár a legtöbbször nem marad emlékkép a történtekről, csupán a hálótárs elbeszélése alapján derül fény a súlyos alvászavart jelző tünetre.
A zihálásba torkolló légvételi szünetek alvási apnoé szindrómára utalnak, ami a legsúlyosabb egészségügyi kockázattal járó alvászavar.
Fontos tudni, hogy az alvási apnoe szindrómában szenvedők egy percen belül csupán kétszer, háromszor vesznek levegőt. A kialakuló oxigénhiány stresszreakciót vált ki a szervezetből, megemelve nemcsak az adrenalin és a vércukor szintjét a vérben, de a vérnyomás értékét is, ami hosszú távon magasvérnyomás-betegséghez, cukorbetegséghez, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezethet.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Memóriazavar és depresszió: az éjjeli légzéskimaradás is okozhatja
