Többször is felébred, felriad éjszakánként? Így azonosíthatja be, hogy kóros-e
Ha nem tudjuk magunkat rendesen kipihenni, annak a másnapi fáradtságon kívül egyéb komoly következményei is lehetnek.
Az alvás finoman szabályozott rendszerébe könnyen becsúszhat egy homokszemnyi hiba, és márs felborul a "gépezet" működése. Az alvás az ember életétől elválaszthatatlan folyamat. Ha nem ideiglenes állapotról van szó, az alvászavarok jelentősen rontják az életminőséget, negatívan befolyásolják a társas kapcsolatokat, a munkabírást. nem véletlen, hogy az alvászavar az egyik leggyakoribb panasz, mellyel a betegek orvoshoz fordulnak. Mikor számít kórosnak a kialvatlanság? A kóros alvási állapotok, vagyis az alvászavarok, olyan rendellenességek, amelyek megzavarják a normál alvási ciklust, és rontják az alvás minőségét. Ezek pedig nagyonis hatással vannak az életminőségünkre, egészségünkre.
Az alvászavarok különböző típusai
Noha az éjszakai felriadás az esetek többségében ártalmatlan, a felnőttek számára gyakran komoly megterhelést jelent.
1. Inszomnia (álmatlanság)
Az inszomnia az egyik leggyakoribb alvászavar, amely nehéz elalvást, gyakori ébredéseket és rossz alvásminőséget jelent. Oka lehet stressz, szorongás, gyógyszerek vagy egészségügyi problémák.
2. Alvási apnoe
Az alvási apnoe során a légzés rövid időre leáll alvás közben. Ez a légutak elzáródása miatt következhet be (obstruktív alvási apnoe) vagy az agy légzést szabályozó részének hibás működése miatt (centrális alvási apnoe). Az apnoe gyakori éjszakai ébredéseket és nappali fáradtságot okozhat.
3. Nyugtalan láb szindróma (RLS)
Ez a rendellenesség erős késztetést okoz a lábak mozgatására, különösen este és éjszaka. Az RLS megzavarhatja az elalvást és rontja az alvás minőségét. A pontos oka nem ismert, de kapcsolatba hozható a vas- és dopaminhiánnyal.
4. Narkolepszia
A narkolepszia egy neurológiai betegség, amely hirtelen, kontrollálhatatlan alvási rohamokat okoz napközben. Gyakran REM-alvással kapcsolatos problémákkal jár, és súlyosan befolyásolhatja a mindennapi életet.
5. Paraszomnia
A legkülönösebb alvászavarok a paraszomniák csoportjában találhatók. Paraszomniáknak nevezzük az alvás közben kialakuló rendellenes, vagyis az alváshoz nem illő magatartási, mozgási, vegetatív jelenségeket. Ilyenek például az alvajárás, az éjszakai rémálmok, az éjszakai pánikrohamok és az álmok közbeni mozgások (REM-alvás viselkedési zavar). A paraszomniák jellemzője, hogy kóros folyamatok zavarják meg az egyébként megfelelő idejű alvási folyamatot.
6. Cirkadián ritmus zavarai
A cirkadián ritmus zavarai akkor jelentkeznek, ha a szervezet belső biológiai órája nem szinkronizál a környezeti fény-sötétség ciklusokkal. Példa erre a jet lag, amikor az időzóna váltás miatt alakul ki alvászavar, vagy a munkaváltási alvászavar, amely a változó munkarend miatt jön létre.
Ezek lehetnek az alvászavarok kezelési lehetőségei
Az alvászavarok kezelése életmódbeli változtatásokkal, viselkedésterápiával, gyógyszerekkel, valamint speciális eszközökkel (például CPAP készülék alvási apnoe esetén) történhet. Fontos a pontos diagnózis felállítása alvásvizsgálatokkal és orvosi konzultációval.
Mi a disszomnia?
A disszomnia az alvászavarok egy csoportja, amely az alvás mennyiségét, minőségét vagy időzítését érinti. Az alvászavarok gyakori formája, mikor a beteg idejében elalszik, viszont kora hajnalban felébred és nem tud visszaaludni. Sokszor azonban ennek az ellenkezője figyelhető meg. Ilyen esetben a beteg nehezen és későn alszik el, az ébredés viszont normális időben következik be. Az alvás mennyisége így mindkét esetben lecsökken, ami teljesítményzavarokhoz, nappali álmossághoz vezet. A nehezített elalvás már néhány alkalom után önmagát gerjesztő folyamattá válhat.
A beteg előre szorong amiatt, hogy sokáig álmatlanul fog ágyában forgolódni. Ez az öngerjesztő félelem pedig még inkább nehezíti az elalvást, a kórkép ennek köszönhetően egyre súlyosbodik. A szaknyelv ezt az állapotot pszichofiziológiai inszomniának nevezi.
Inszomniát okozhat az obstruktív alvási apnoe, amikor alvás közben a légutak időről időre elzáródnak. A betegségnek igen komoly szív- és érrendszeri következményi lehetnek.
Mi a felső légúti ellenállás szindróma?
A felső légúti ellenállás szindróma hasonló betegség, azzal a különbséggel, hogy a kórkép nőknél gyakoribb, és a légutak teljes elzáródása nem alakul ki, csak jelentős szűkülete. A betegség így enyhébb tünetekkel és szövődményekkel jár.
Mi a Pickwick-szindróma?
A Pickwick-szindróma, hivatalos nevén obesitas-hipoventilációs szindróma (OHS), egy olyan állapot, amelyet az elhízás és a légzési nehézségek jellemeznek. A szindróma során a test nem tud megfelelően megszabadulni a szén-dioxidtól, mivel az elhízás megnehezíti a mély lélegzetvételt és a tüdő megfelelő működését. Az állapot gyakran együtt jár alvási apnoéval, súlyos nappali álmossággal, légszomjjal és alacsony oxigénszinttel a vérben.
A Pickwick-szindróma rendszerint a túlsúlyos, középkorúak esetében alakul ki. A betegek akár az alvási idő felét is légzés nélkül tölthetik, ezáltal a szervezet oxigénhiányos állapotba kerül. Az agyi oxigénhiány következtében a pulzusszám csökken, a vérnyomás pedig nő. Végül a beteg teljesen felébred, de történtekre legtöbbször nem emlékeznek. Ekkor kezd a légzés, a pulzus és a vérnyomás rendeződni. A légzés nélküli szakaszok gyakran egy óra alatt ötször is ismétlődnek, ami a szervezetnek rendkívüli megterhelést jelent az élet egy olyan szakaszában (alvás), amikor a regenerálódásé lenne a főszerep.
Kivizsgálása: a diagnózis általában vérgázvizsgálatokkal és alvásvizsgálattal történik, amelyek kimutatják az alacsony oxigén- és magas szén-dioxidszintet. Az orvosok a testtömegindex (BMI) és a kórtörténet alapján is figyelembe veszik az állapotot.
Kezelése: a kezelés célja a légzés javítása és az oxigénszint normalizálása. Az elsődleges kezelési módszerek közé tartozik a testsúlycsökkentés, az életmódbeli változtatások, valamint a légzéstámogató eszközök, például a CPAP (folyamatos pozitív légúti nyomás) használata. Súlyos esetekben műtéti beavatkozás, például bariátriai sebészet is szükséges lehet.
Mi a nyugtalan láb szindróma?
A nyugtalan láb szindróma (Restless Legs Syndrome, RLS) egy neurológiai rendellenesség, amelyet ellenállhatatlan késztetés jellemez a lábak mozgatására, különösen este vagy éjszaka, pihenés közben. Az érzés gyakran kényelmetlen, bizsergő vagy viszkető, és csak a mozgás enyhíti. Az RLS az alvásminőséget is rontja, gyakori ébredéseket okozva, ami nappali fáradtsághoz vezet.
A beteg lábaiban, legtöbbször közvetlenül lefekvés után, kellemetlen, néha fájdalmas feszülést tapasztal, mely mozgatásra átmenetileg megszűnik. Súlyosabb esetekben a tünet akár napközben is jelentkezhet. A betegség eredete nem tisztázott, öröklött hajlam és a Parkinson-kórral való kapcsolata viszont valószínűsíthető.
Mi a hiperszomnia?
A hiperszomnia egy alvászavar, amelyet az extrém nappali álmosság jellemez, még akkor is, ha az érintett elegendő időt tölt alvással éjszaka. Az emberek gyakran fáradtak, nehezen maradnak éberek napközben, és hajlamosak hosszabb ideig aludni, akár 10-12 órát is. A hiperszomnia különböző típusai közé tartozik az idiopátiás hiperszomnia, amelynek nincs egyértelmű oka, valamint másodlagos formái, amelyek valamilyen egészségi állapothoz, például alvási apnoehoz, narkolepsziához vagy depresszióhoz kapcsolódnak.
Tünetek és diagnózis: a hiperszomnia tünetei közé tartozik a krónikus álmosság, koncentrációs nehézségek és a gyakori alvási rohamok napközben. Az érintettek gyakran fáradtnak és kimerültnek érzik magukat, még egy hosszú éjszakai alvás után is. A diagnózishoz alvásvizsgálatot (poliszomnográfia) és nappali ébrenléti teszteket végeznek.
A hiperszomnia okai lehetnek:
- Neurológiai problémák: az agy alvást szabályozó területeinek rendellenességei.
- Alvászavarok: például alvási apnoe vagy narkolepszia.
- Gyógyszerek mellékhatásai: bizonyos gyógyszerek, például nyugtatók vagy antidepresszánsok, álmosító hatásúak lehetnek.
- Pszichológiai tényezők: depresszió vagy szorongás.
Kezelés: a hiperszomnia kezelése az okoktól függ. Idiopátiás hiperszomnia esetén stimulánsok (például modafinil) használhatók a nappali álmosság csökkentésére. Az alvásminőség javítása érdekében ajánlott az alvási higiénia javítása és az alvási rutin kialakítása. Másodlagos hiperszomnia esetén az alapbetegség kezelése segíthet a tünetek enyhítésében.
Mi a paraszomnia?
A paraszomnia az alvászavarok egy csoportja, amely rendellenes viselkedéseket vagy élményeket foglal magában az alvás különböző szakaszaiban. Ezek a viselkedések alvás közben, az ébrenlét és az alvás határán, vagy a REM- és non-REM-alvás során jelentkezhetnek. A paraszomniák közé tartozik az alvajárás, az éjszakai rémálmok, az éjszakai terror, a fogcsikorgatás (bruxizmus) és a REM-alvás viselkedési zavar, amikor az egyén az álmait fizikailag megéli.
Egyéb kórállapotok kísérő jelensége
A fenti betegségek legnagyobb része egyéb kórállapotok kísérő jelenségeként is előfordulhat. Leginkább az ideggyógyászati, pszichiátriai, belgyógyászati problémák esetében, illetve egyes gyógyszerek alkalmazásakor számíthatunk megjelenésükre. Azon alvászavarok, melyek más betegségeket kísérnek, általában az alapbetegség kezelése után elmúlnak.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Alvási apnoé: így állítsa be a CPAP készüléket, az alvást segítő maszkot
Források
- National Sleep Foundation – Sleep Disorders
- Mayo Clinic – Types of Sleep Disorders
- Cleveland Clinic – Common Sleep Disorders
- National Institute of Neurological Disorders and Stroke – Hypersomnia
- National Sleep Foundation – Parasomnias
- National Institutes of Health – Restless Legs Syndrome
- American Academy of Sleep Medicine – Sleep Disorders
