Szponzorált tartalom
Betegségek, amelyeket az alváshiány okozhat
Egy brit-amerikai alvásszakértő szerint az ébrenlét valójában enyhe agykárosító tevékenység, amelyet átlagosan napi 7-9 óra alvás tud helyreállítani. Az alvásra az egészségünk szempontjából is szükségünk van, hiszen ha rendszeresen keveset alszunk, annak káros következményei lehetnek.
A kialvatlanság veszélyes lehet
A mai világban sikk azzal dicsekedni, ha valaki keveset alszik – mintha az, aki napi 8 órát pihen, lusta volna és nem dolgozna eleget. Holott az alvásra nagy szükségünk van, hiszen alvás közben nemcsak a testünk pihen, hanem az agyunk is regenerálódik. Ebben az időszakban dolgozza fel a napközben bennünket érő információkat és ingereket. Ha eleget alszunk és ki tudjuk pihenni magunkat, akkor a kreativitásunk akár megháromszorozódhat, ellenben ha fáradtan ébredünk, úgy napközben kevésbé tudunk majd koncentrálni és a kreativitásunk is csökkenni fog. Alvás közben az egész testünk pihen, a szívünk lassabban dobog és ilyenkor az izmaink is ellazulnak. A modern világban sajnos naponta „erőszakoljuk meg” belső ritmusunkat, hiszen akár még éjszaka is dolgozunk, vagy pedig a napközbeni stressz miatt álmatlanul forgolódunk az ágyban, újra és újra végiggondolva a nap történéseit, és emiatt nem tudunk elaludni. Sajnos a kialvatlansággal az egészségünket is kockára tesszük, hiszen az alváshiány néha még a dohányzásnál vagy az alkoholfogyasztásnál is károsabb a szervezetünknek.
Ha nem alszunk eleget, ilyen betegségeink lehetnek
A brit-amerikai Matthew Walker professzor szerint az ébrenlét egy enyhe agykárosító tevékenység, emiatt átlagosan 7-9 óra alvásra van szükségünk 24 óra alatt, hogy a károkat helyreállítsuk. A hosszan tartó alváshiány következtében viszont olyan betegségek alakulhatnak ki, mint a depresszió, a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás. Ha mélyen alszunk, csökken a vérnyomásunk, míg a szívünk, amely egész nap dolgozik, lassabban ver, mert ilyenkor pihen. Aki 6 órát vagy ennél kevesebbet alszik, az a szívét is károsítja, 200 százalékkal növelve a szívroham és a stroke (szélütés) valószínűségét. Fáradtan a függőségekre is hajlamosabbak lehetünk, mert ha nem pihentük ki magunkat, több koffeint, illetve nikotint kívánhat a szervezetünk, éjjel pedig gyakran altatót. Napközben a fáradtság miatt több szénhidráttartalmú ételt eszünk. Ha nagyon másként alszunk a munkanapokon, mint a pihenőnapokon, amiatt könnyebben alakulhatnak ki anyagcsere-betegségek. Megnövekedhet a koleszterinszint, a testtömegindex, a derékbőség is megnő, és inzulinrezisztencia is kialakulhat.
Hívjuk segítségül a gyógynövényeket
Ha magunkra ismertünk, mert mi is nehezen alszunk el esténként, próbáljunk meg néhány szokásunkon változtatni, hogy az éjszakáink pihentetők legyenek. Állítsunk fel napirendet és próbáljunk meg minden este ugyanabban az időben lefeküdni aludni. A hálószobánkban legyen minél hűvösebb: a legideálisabb, ha 18-19 fok közötti a hőmérséklet. Lefekvés előtt pedig ne nézzünk semmilyen képernyőt, mert az okoseszközökből vagy a tévé képernyőjéből áradó kék fény rontja az elalvás esélyét. Ha a változtatások mégsem használnak, hívjuk segítségül a gyógynövényeket.
Felhasznált forrás:
Matthew Walker TED c. műsorban megtartott előadása: https://www.ted.com/talks/matt_walker_sleep_is_your_superpower?language=hu
Matthew Walker, PHD: Miért nem alszunk?, Akkord Kiadó Kft., 2019