Miért beszélünk álunkban? Ilyen betegséget jelezhet az álombeszéd
Azt gondolhatnánk, hogy az álombeszéd mögött képsorok és gondolatok állnak, ez azonban általában nem így van.
Az alvás közbeni beszéd gyakori jelenség a gyermekkorban, különösen 3 és 10 év között, de néhány felnőtt is rendszeresen vagy alkalmanként beszél álmában. Ez lehet szórakoztató vagy zavaró, de néha orvosi beavatkozást is igényelhet.
Az alvás közbeni beszéd a paraszomniák egyik típusa, vagyis alvászavar, bár ritkán tekintjük betegségnek - magyarázza dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a JóAlvás Központ főorvosa. Az érintettek nem tudatosak a beszédben, és csak akkor szereznek tudomást róla ébredés után, ha mások hívják fel a figyelmüket. Az egyes epizódok általában rövidek, kb. 30 másodpercig tartanak, és az éjszaka során többször is előfordulhatnak. A beszéd lehet halk suttogás, motyogás vagy érthető hangos kiabálás is.
De mi hangzik el pontosan: suttogás vagy kiabálás?
A nemek között nincs különbség a beszédben, mind a férfiak, mind a nők azonos arányban beszélhetnek álmukban. Családi halmozódás is megfigyelhető, tehát öröklődhet a hajlam. Bár azt gondolhatnánk, hogy az álombeszéd mögött képsorok és gondolatok állnak, ez általában nem így van. Az alvás közbeni beszéd bármely alvási fázisban jelentkezhet, és gyakran gyógyszerek, érzelmi stressz, magas láz vagy akár mentális problémák okozhatják, bár ritkán komolyabb betegséget is jelezhet.
Az alvás közbeni beszéd néha tünete lehet a REM alvásra jellemző viselkedési zavarnak (RBD), és az éjszakai felriadásokkal is járhat. Ilyen esetekben a betegek nemcsak beszélnek, hanem sikítanak, kiabálnak vagy ordítanak álmukban, ami mások számára ijesztő lehet. Gyakran társul hozzá alvajárás is, és az érintettek akár agresszívan is viselkedhetnek, ami nehéz felébreszteni vagy kizökkenteni őket ebből az állapotból.
Orvoshoz érdemes fordulni, ha a probléma hirtelen, előzmények nélkül jelentkezik felnőttkorban, vagy ha intenzív érzelmek társulnak hozzá. A megfelelő éjszakai pihenés hiányának tartós következményei lehetnek, ezért fontos mielőbb kezeltetni a problémát mind a beteg, mind az alvótárs számára. A diagnózishoz a részletes kikérdezés mellett alvásvizsgálat is segíthet.
Stresszkezelő technikák és életmódbeli változtatások általában enyhítik a tüneteket, de az optimális kezelés érdekében fontos az okok felderítése is. Ennek érdekében alvási napló vezetése javasolt, amely tartalmazza a gyógyszerek listáját, az étkezési szokásokat, a stresszes vagy aktív napokat. Ezeket az adatokat összevetjük a vizsgálati eredményekkel és a beteg beszámolójával, hogy személyre szabott kezelési tervet készítsünk.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
5 bizarr alvási furcsaság és viselkedés, amikről jobb, ha tud
