Álmai is üzenhetnek arról, ha demenciával küzd
A tudósok bizonyítékot találtak arra, hogy álmaink és a demencia kockázata között szoros összefüggés van.
Annak ellenére, hogy életünk egyharmadát alvással töltjük, és ebből jelentős időt álmokkal, még mindig rejtély, hogy miért álmodunk, hogyan születnek az álmok, és milyen hatással lehetnek azok az egészségünkre. Egy átlagosan 73 évig élő ember körülbelül hat évet tölt álmodozással, ami jelentős időtartam, tekintve, hogy e periódus jelentősége és mechanizmusai nagyrészt ismeretlenek.
A The Lancet eClinicalMedicine folyóiratban megjelent tanulmány új megvilágításba helyezi álmainkat. A kutatás szerint az álmok, különösen a rossz álmok és rémálmok, sokkal többet árulhatnak el agyunk egészségéről, mint eddig feltételeztük.
A tanulmány, amely három nagy amerikai kutatás adatait elemezte, közel 3200 résztvevő álmait vette górcső alá. Az alanyok között olyan 35 és 64 év közötti emberek szerepeltek, akik demencia-mentesek voltak a vizsgálat kezdetén, és akiket átlagosan kilenc évig követtek, valamint 79 éves és idősebbek, akiket öt éven keresztül figyeltek meg.
A résztvevők az induláskor kitöltöttek egy kérdőívet, amelyben többek között a rossz álmok és rémálmok gyakoriságáról is beszámoltak. Az elemzések azt mutatták, hogy akik gyakrabban tapasztaltak rémálmokat a vizsgálat kezdetén, azoknál nagyobb valószínűséggel alakult ki később kognitív hanyatlás és demencia.
Ez az eredmény új lehetőségeket nyithat a demencia megelőzésében és korai felismerésében, különösen azoknál, akik középkorúak vagy idősebbek. Az adatok alapján megállapították, hogy az álmok minősége és gyakorisága fontos jelzője lehet az agyi funkciók romlásának.
Ezt jelentheti, ha túl gyakran van rémálma
A kutatás rávilágított arra, hogy a rémálmok és rossz álmok nem csupán éjszakai kellemetlenségek, hanem fontos jelei lehetnek az agyi egészségünknek. A tanulmány meglepő összefüggéseket talált a rendszeres rémálmok és a demencia kockázata között, különösen a középkorú és idősebb emberek körében.
Az adatok azt mutatták, hogy azoknál a középkorú személyek, akik heti rendszerességgel tapasztaltak rémálmokat, négyszer nagyobb eséllyel lépett fel kognitív hanyatlás a következő évtizedben. Az idősebb résztvevőknél kétszer nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak demenciát azoknál, akik rémálmokról számoltak be.
A tanulmány egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a rémálmok és a demencia közötti kapcsolat sokkal erősebb volt a férfiaknál, mint a nőknél. Az idősebb férfiaknál, akik hetente rémálmokat tapasztaltak, ötször nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia, szemben azzal az 41 százalékos növekedéssel, amit a nőknél figyeltek meg. Hasonló mintázat jellemezte a középkorú férfiakat is.
Ez az összefüggés arra utal, hogy a gyakori rémálmok lehetnek a demencia egyik legkorábbi jelei, amelyek jóval a memória és gondolkodási problémák megjelenése előtt előfordulhatnak - különösen a férfiak esetében. Felmerül az a lehetőség is, hogy a rendszeres rossz álmok és rémálmok maguk is hozzájárulhatnak a demencia kialakulásához.
Mivel a tanulmány feltáró jellegű, nem lehet egyértelműen meghatározni, melyik elmélet helyes - hogy a rémálmok a demencia előjelei vagy kiváltó okai. Azonban bármelyik elmélet is bizonyul igaznak, egy dolog világos: a rendszeres rossz álmok és rémálmok közép- és idősebb korban összefüggésbe hozhatók a demencia fokozott kockázatával.
A jó hír, hogy a visszatérő rémálmok kezelhetők. Bizonyos kezelésről már kimutatták, hogy csökkentheti az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó kóros fehérjék felhalmozódását az agyban. Esettanulmányok is beszámoltak arról, hogy a rémálmok kezelése után javulhat a memória és a gondolkodás.
Ez azt sugallja, hogy a rémálmok kezelése segíthet lassítani a kognitív hanyatlást, és megelőzheti a demencia kialakulását egyes embereknél. Ez az irány rendkívül fontos lesz a jövőbeni kutatások számára, hogy feltárják, hogyan lehetne megelőzni és kezelni az ilyen aggasztó tüneteket.
Mi a helyzet a fiatalabbakkal?
A következő fontos lépés annak vizsgálata lesz, hogy a fiatal korban gyakran előforduló rémálmok összefüggésbe hozhatók-e a későbbi demencia kockázatával. Ha sikerül igazolni ezt a kapcsolatot, az segíthet megállapítani, hogy a rémálmok valóban hozzájárulnak-e a demencia kialakulásához, vagy korai figyelmeztető jelek. E felismerés alapvető áttörést jelentene a megelőzés terén, lehetőséget adva arra, hogy már fiatal korban közbelépjünk és csökkentsük a kockázatot.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Ha ezt tapasztalja az ágyban, nagyobb az esélye a demencia kialakulására
