Demencia: ez a szokatlan tünet lehet az elbutulás egyik első jele
Kutatók fontos összefüggéseket állapítottak meg az álmaink és a demencia kockázata között.
Még mindig nagyon keveset tudunk arról, hogy miért álmodunk, hogyan hozza létre az agy az álmokat, és ami még fontosabb, milyen jelentősége lehet az álmainknak az egészségünkre.
Életünk egyharmadát alvással, az alvási időnk egynegyedét pedig álmodozással töltjük. Tehát egy átlagember, akinek várható élettartama 73 év körül van, több mint hat évig álmodik, álmodozik.
A The Lancet eClinicalMedicine nevű folyóiratban megjelent tanulmány azt mutatja, hogy álmaink meglepően sok információt árulhatnak el agyunk egészségéről.
Pontosabban azt mutatja, hogy a gyakori rossz álmok és rémálmok (rossz álmok, amelyek miatt felébredünk) középkorú vagy idősebb korban összefüggésbe hozhatók a demencia kialakulásának fokozott kockázatával.
A tanulmányban három nagy, az egészséggel és az öregedéssel foglalkozó amerikai tanulmány adatait elemezték. Ezekben több mint 600 35 és 64 év közötti, valamint 2600 79 éves és idősebb ember vett részt.
A résztvevők mindegyike demenciamentes volt a vizsgálat kezdetén, és a középkorúak csoportját átlagosan kilenc évig, az idősebbekét pedig öt évig követték.
A vizsgálat kezdetén (2002-12) a résztvevők egy sor kérdőívet töltöttek ki, köztük egy olyant is, amely arról kérdezett, milyen gyakran tapasztaltak rossz álmokat és rémálmokat.
Elemezték az adatokat, hogy kiderítsék, vajon azok a résztvevők, akiknek a vizsgálat elején gyakrabban voltak rémálmai, nagyobb valószínűséggel szenvedtek-e később kognitív hanyatlásban (a memória és a gondolkodási képességek gyors csökkenése az idő múlásával), és diagnosztizáltak-e náluk demenciát.
Ezt jelenti, ha heti gyakorisággal van rémálma
Azoknál a középkorúaknál, akik minden héten rémálmokat éltek át, négyszer nagyobb valószínűséggel fordult elő kognitív hanyatlás (a demencia előjele) a következő évtizedben, míg az idősebb résztvevőknél kétszer nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak demenciát.
Érdekes módon a rémálmok és a jövőbeli demencia közötti kapcsolat sokkal erősebb volt a férfiaknál, mint a nőknél.
Például az idősebb férfiaknál, akiknek hetente rémálmaik voltak, ötször nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia, mint az idősebb férfiaknál, akik nem számoltak be rossz álmokról.
A nőknél azonban a kockázat növekedése csak 41 százalékos volt. Nagyon hasonló mintázatot találtak a középkorúak csoportjában.
Összességében ezek az eredmények arra utalnak, hogy a gyakori rémálmok a demencia egyik legkorábbi jele lehet, amely több évvel vagy akár évtizeddel megelőzheti a memória és gondolkodási problémák kialakulását - különösen a férfiak esetében.
Alternatívaként az is elképzelhető, hogy a rendszeres rossz álmok és rémálmok akár a demencia kiváltó okai is lehetnek.
Tekintettel a tanulmány jellegére, nem lehetünk biztosak abban, hogy melyik elmélet a helyes (bár gyaníthatóan az előbbi). Azonban függetlenül attól, hogy melyik elmélet bizonyul igaznak - a tanulmány fő következtetése ugyanaz marad, vagyis az, hogy a rendszeres rossz álmok és rémálmok közép- és idősebb korban összefüggésbe hozhatók a későbbi demencia kialakulásának fokozott kockázatával.
A jó hír az, hogy a visszatérő rémálmok kezelhetők. A rémálmok első vonalbeli orvosi kezeléséről pedig már kimutatták, hogy csökkenti az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó kóros fehérjék felhalmozódását.
Olyan esetekről is beszámoltak, amelyek a rémálmok kezelését követően a memória és a gondolkodási képességek javulását mutatták.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a rémálmok kezelése segíthet a kognitív hanyatlás lassításában és a demencia kialakulásának megelőzésében egyes embereknél. Ez egy fontos út lesz, amelyet a jövőbeni kutatások során fel kell tárni.
Mi a helyzet a fiatalkori rémálmok és a demencia kapcsolatával?
A következő lépések között szerepel annak vizsgálata, hogy a fiatalok rémálmai összefüggésbe hozhatók-e a demencia fokozott kockázatával. Ez segíthet annak meghatározásában, hogy a rémálmok demenciát okoznak-e, vagy csupán korai jelek egyes embereknél.
Azt is vizsgálni tervezik, hogy más álomjellemzők, például az, hogy milyen gyakran emlékszünk az álmainkra és mennyire élénkek, segíthetnek-e meghatározni, hogy az embereknél mekkora valószínűséggel alakul ki demencia a jövőben.
Ez a kutatás nemcsak a demencia és az álmodás közötti kapcsolatra világíthat rá, és új lehetőségeket kínálhat a korábbi diagnózisok - és esetleg a korábbi beavatkozások - felállítására, hanem új fényt deríthet annak a rejtélyes jelenségnek a természetére és működésére is, amelyet álmodásnak nevezünk.
Összegezve
- Az álmok és a demencia között fontos összefüggéseket állapítottak meg.
- A rémálmok közép- és idősebb korban összefüggésbe hozhatók a demencia kialakulásának fokozott kockázatával.
- Kutatás szerint a gyakori rémálmok és rossz álmok kapcsolatban lehetnek a kognitív hanyatlással és a demencia kialakulásával.
- Az idősebb férfiaknál nagyobb valószínűséggel alakul ki demencia, ha rendszeres rémálmokról számolnak be.
- Rémálmok kezelése segíthet a kognitív hanyatlás lassításában és a demencia kialakulásának megelőzésében.
Olvasta már?
- Nagyobb az esély a demenciára, ha ebből az alapvitaminból hiányunk van
- Hogyan tudom segíteni a demenciával élő barátomat?
- Ezek az Alzheimer-kór tünetei, a hangulatingadozás az egyik
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Rosszat álmodott az éjjel? Íme, a 10 leggyakoribb rémálom jelentése!
Hivatkozás:
Abidemi Otaiku, NIHR Academic Clinical Fellow in Neurology, Birminghami Egyetem
