Munkahelyi pszichoterror: komoly stresszt él át, ha ezeket tapasztalja
A mobbing jelenség felismerése, kezelése, illetve annak megelőzése az egész munkahelyi közösség fontos érdeke. Jogász mondja el, a gyakorlati tudnivalókat.
Mit nevezünk munkahelyi pszichoterrornak?
A kérdéssel foglalkozó első átfogó kutatásokat Heinz Leymann vezette a nyolcvanas években Svédországban. Összegyűjtötték a leggyakoribb viselkedéseket, amelyek munkahelyi pszichoterrornak tekinthetők. Leymann (1990) szerint ide tartozik minden olyan ellenséges és etikátlan kommunikáció, illetve támadás a munkahelyen, amellyel valaki rendszeresen – legalább fél éven keresztül – célba vesz egy másik embert.
Fontos hangsúlyozni a támadások visszatérő jellegét, mert bár az egyszer elszenvedett sérelem is rendkívül stresszkeltő lehet, ezt mégis meg kell különbözteni a mobbingtól, amelynek egyik ismérve éppen a rendszeresség. Sokan azt gondoljuk, hogy a pszichoterrort inkább a vezetők követik el a beosztottak sérelmére. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a kollégák közötti kapcsolatokban legalább olyan gyakran, vagy akár sűrűbben fordulnak elő ilyen típusú támadások, mint az alá- és fölérendelt viszonyokban, sőt, maguk a vezetők is célponttá válhatnak.
A pszichoterror kétségtelenül negatív hatással van a munkahelyi hangulatra, az áldozattá váló személy életét és karrierjét pedig alapjaiban forgatja fel. Az ilyen jellegű munkahelyi konfliktus során a kollégák, vezetők hosszabb időn át zaklatásnak, inzultusoknak, esetleg teljes vagy részleges ellehetetlenítésnek tesznek ki egy munkatársat. A személyes romboló konfliktusoknak kitett emberek komoly testi tünetekről, pszichikus megbetegedésekről panaszkodnak és nem ritka ilyen estekben a pályaelhagyás sem.
Munkahelyi zaklatás, sérelmek, jogsértés, jogorvoslat
A munkahelyi zaklatás vagy mobbing számtalan oldalról rombolja súlyosan a munkavállaló képességeit. Mit tehetet az érintett, mit tehet a munkaadó? Ki és mi védi meg az áldozatokat a törvény szerint? Tekintse meg interjúnkat Dr. Molnár Bence munkajogásszal, az Ügyvédi Társulás társasági munkajogi praxisának szakmai vezetőjével és társasági jogi praxisának társvezetőjével, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kara munkajogi Tanszékének oktatójával.
Munkahelyi inzultáció: hogyan ismerjük fel a mobbingot?
A munkelyi mobbing sokféle formát ölthet, épp ezért nem feltétlenül könnyű a probléma azonosítása. Felmerülhet a mobbing veszélye, ha
- állandóan kritikával illetik
- kiközösítik, levegőnek nézik, vagy figyelmen kívül hagyják a személyét, ötleteit
- diszkrimináció éri (neme, életkora, szexuális orientácija vagy vallása miatt)
- folyamatosan, ok nélkül hibáztatják
- akadályokat gördítenek a munkavégzése elé
- hazudoznak nekünk
- ok nélkül kiabálnak velünk
- a jelenlétünkben mindig elhallgatnak, vagy jelentőségteljes pillantásokat váltanak,
- gúnyolódnak rajtunk,
- pletykákat terjesztenek rólunk
- nem hívják el a kötetlen, munkaidőn kívüli programokra, de még a céges étkezőbe sem, hogy együtt ebédeljetek.
"Kör közepén állok"
Ha tartósan azt tapasztaljuk, hogy cinikus, rosszindulatú megjegyzések és kiélesedő konfliktusok tárgyává válunk, esetleg kirekesztettnek érezzük magunkat, akkor gyanakodhatunk, hogy munkahelyi zaklatással állunk szemben. Ilyenkor fontos, hogy megvizsgáljuk az ok-okozati viszonyokat, és hathatós segítséget igénybe véve, célzottan lépjünk fel a helyzet ellen.
Pszichoterrornak vagy lelki erőszaknak nevezzük tehát azt az egy vagy több személlyel szembeni negatív, megfélemlítő, zsarnokoskodó magatartás ismétlődő mintáját is, amelybe beletartozik mások minden apró mozzanatának bírálata, értékeinek és elismerésének elutasítása, mások lejáratása, és még egy sor más hasonló viselkedésforma.
A munkahelyi támadásoknak nem csak az egyén látja kárát, hanem az egyén munkavégzési hatékonysága és a szervezet működése is.
Ilyen esetekben csökken az ügyintézési hatékonyság, a probléma-felismerés és megoldások képessége, a döntési kompetencia, a munkával való elégedettség és végső soron nőhet a munkahelyről való kilépés szándéka is. Nyugat-európai felmérések szerint a dolgozó népesség mintegy 3-4%-át érinti ez a probléma.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy nem a személyes konfliktusok vagy támadások okoznak problémát, hiszen az velejárója minden emberi kapcsolatnak és munkahelynek, hanem a hosszan fennálló, folyamatosan megjelenő és ismétlődő inzultusok.
Nemek között nincs különbség, férfiakat, nőket egyaránt ér munkahelyi támadás. Az életkor azonban jelentős eltéréseket mutat, 20-40 éves kor között ritkábban fordul elő, mint az ennél idősebb korosztály esetén. Az esetek többségében azonos szinten dolgozó kollégák között fordul elő, de magas a száma azoknak az esteknek is, ahol a vezető vagy felettes inzultálja a beosztottját.
A pszichoterror folyamata
A pszichoterror általában 4 fázison megy keresztül, a konfliktus megjelenésétől egészen akár a kilépésig, a munkahely elhagyásáig - foglalta össze Soós István szakpszichológus a Vállalkozó Információs portálon.
1. A konfliktus
A személyes konfliktust követően rendszeres zaklatások következnek. Ez lehet pimaszkodás, „froclizás”, gúnyolódás. Egyszóval ellenséges, agresszív légkör alakul ki a pszichoterror áldozata körül, aki kezdetben biztosan védekezni próbál, melyre válaszul szociális izolációval, pletykálkodással-kritizálással reagál a környezet. Ez az érzelmileg felkavaró és egyben terhelő helyzet az egyént szembe fordíthatja a csoporttal, esetleg kirekesztheti onnan.
2. A pszichoterror beindul
A terror fokozatosan állandósul. Az egyén szociális kapcsolatai fokozatosan elapadnak, kétségbeesett és reményvesztett lesz. Különösen azért, mert felismeri, hogy senkitől nem kaphat igazán támogatást, segítséget. Ebben a fázisban jelentkezhetnek a pszichoszomatikus tünetek, folyamatos közérzetromlás és hosszan tartó betegállomány.
Téves feltételezés, bár elég gyakori, hogy a pszichoterror áldozatai olyan személyiséggel, esetleg személyiségzavarral rendelkeznek, ami önmagában kiváltja a támadásokat. Más szóval az áldozat az összeférhetetlen. Ilyen estetek is léteznek természetesen, de a pszichoterror oka nem ez, hanem mindig vezetési vagy a szervezeti hibák állnak a háttérben.
3. Jogsértések
Logikus lépésnek látszik, hogy a „bajok forrását”, azaz az áldozatot eltávolítják a munkahelyről. Ha ez nem megy törvényes úton, akkor jogsértéssel teszik ugyanezt. A dolgozónál megjelennek ekkor a munkahely elvesztésétől való félelmek, a felháborodás a sérelmekért eközben fokozatosan rosszabb és rosszabb pszichés állapotba kerül. Ilyenkor az áldozat vagy megpróbálja érvényesíteni a jogait és akár évekig tartó harcot vállal, vagy védekező stratégiával betegségbe, munkahely elhagyásba, munkahely változtatásba menekül.
4. Munkahely elhagyás
Sok eset végződik az áldozat munkából való kikerülésével. Ismeretesek a korai nyugdíjazás és a különböző betegségek következtében a rokkant nyugdíjazás.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
9 tulajdonság, amelyről biztosan felismerhet egy nárcisztikust
