4 komoly betegség, amit a tartós stressz és a szorongás okozhat
Súlyos szövődményeket okozhat hosszú távon a tartós stressz és az állandó szorongás.
A stressz a test számos részére hatással lehet. Egy 2021-es kutatásban a tudósok arra voltak kíváncsiak, hogy az emberek szíve hogyan reagál a fizikai- és az érzelmi stresszre. Ugyanis a szív csökkent véráramlása szívrohamot, illetve és más szív- és érrendszeri problémákat válthat ki.
Stressz hatására nő a szívroham kockázata
A vizsgálatban résztvevők standardizált fizikai és mentális stresszteszteken estek át, amelyekből többek között kiderült, hogy a mentális stressz nagyobb mértékben megviselte a résztvevők szívét. A mentális stressznek kitett résztvevőknél nagyobb volt a valószínűsége annak is, hogy a teszteket követő években nem halálos kimenetelű szívinfarktust kapnak vagy valamilyen szív- és érrendszeri betegségben halnak meg.
A mostani kutatás megerősítette egy korábbi tanulmány eredményeit, amely szerint azok az emberek, akik a vizsgálatot megelőző évben nagyfokú pszichológiai stresszt éltek át, kétszer nagyobb valószínűséggel kaptak szívrohamot a vizsgálat 5 éves követési időszakában.
A stressz hatása a szívre
A kutatások szerint a jelenség hátterében az amigdala az agy "félelemközpontjának" működése állhat. Amikor valaki stresszesnek érzi magát, az amigdala bekapcsol, és stresszhormonok áradatát küldi a szervezetbe, hogy aktiválja a harc-vagy-menekülés választ. Ez csökkenti a szívbe áramló vér mennyiségét is, így a szív kevesebb oxigénhez és tápanyaghoz jut. Erre a reakcióra életveszélyes helyzetben szükség van, de egy átlagos hétköznapon már nem biztos, hogy annyira hasznos.
Idővel ez az állandóan magas hormonszint megemelheti a vérnyomást, és a következő betegségekhez vezethet:
- gyulladás az artériákban
- inzulinrezisztencia
- Mindezek a hatások elősegíthetik a plakkok felhalmozódását, és az artériás betegségeket, amelyek növelik a szívroham
- vagy a stroke kockázatát.
A 2020-as kutatás szerint a stressz által okozott rizikó hasonló a más jól ismert szívroham kockázati tényezőkhöz, mint az elhízás, a rossz táplálkozás és a testmozgás hiánya. Ezért fontos, hogy a betegek minél előbb megtanulják a stresszt kezelni.
Stressz hatása az erekre
Stresszhelyzetekben a szív automatikusan gyorsabban és erősebben pumpál az adrenalin és noradrenalin hatására, az erek összehúzódnak, a légzés szaporábbá válik, és az izmok megfeszülnek. Ha ez nem fordul elő gyakran, nincs probléma, de gyakori esetben a megemelkedett vérnyomás miatt az erek fala tartósan megfeszül, ami elveszíti rugalmasságát.
A tartós vérnyomás-emelkedés eleinte csak mikroszkóppal látható sérülést okoz az erek belső felszínén. Ez idővel az ér-összehúzódást előidéző anyagok termelődésének fokozódásához vezet, az ér belső felszíne egyenetlenné válik, ami kis vérrögök képződését és az érfal meszesedését eredményezheti.
Összegzés
- A hosszú távú stressz súlyos szövődményekhez vezethet.
- Az érzelmi stressz nagyobb hatással van a szív működésére, mint a fizikai stressz.
- A kutatás szerint azok, akik nagyfokú pszichológiai stresszt éltek át, nagyobb valószínűséggel kaptak szívrohamot vagy alakulnak ki szív- és érrendszeri betegségek.
- Az amigdala - az agy 'félelemközpontja' - reakciója okozhatja a stresszhormonok áradatát, ami csökkenti a szívbe áramló vér mennyiségét.
- A stressz által okozott rizikó hasonló más szívbetegség kockázati tényezőihez, mint az elhízás és a rossz táplálkozás.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
Szívritmuszavar: rossz szokások, amikkel növelheti az esélyét
