Ezeket látta már?

Az elfojtott könnyek szobra - a férfiak el nem sírt könnyeire hívja fel a figyelmet egy új szobor Budapesten

Színes

2025. április 15. 10:17

Egészségkalauz

A napokban egy új köztéri szobor bukkant fel a Duna-parton, a Szabadság híd budai hídfőjénél, amelynek eredetéről már több social media csoportban indult el találgatás.

A szomorú férfialakot ábrázoló alkotás egy a férfiak mentális egészségét fókuszba helyező társadalmi célú kampány része – nemcsak az üzenete fontos, de az elhelyezése is szimbolikus jelentőséggel bír.

Egy férfinak mindig erősnek kell lennie?

Bár a mentális egészség jelentősége ma már egyre gyakoribb téma, sok esetben a férfiak mentális egészségével kapcsolatos kérdések még mindig tabunak számítanak. Gyakran találkozhatunk azzal a társadalmi elvárással, hogy egy férfinek mindig erősnek kell lennie, az érzelmek vagy a fájdalom kimutatása pedig egyenlő a gyengeséggel. Így nem meglepő, hogy ők több, mint 92%-kal kevesebbet sírnak[1], mint a nők, és sokkal inkább jellemző rájuk az elfojtás, mint a másikra nemre.

Az érzelmek elfojtása azonban a fizikai és a mentális egészségre is rossz hatással van: többek között stresszhez, szorongáshoz, depresszióhoz, szélsőséges esetben akár öngyilkossághoz is vezethet.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint^[2] évente több mint 720,000 ember hal meg öngyilkosság következtében, és a 15-29 évesek körében 2021-ben ez volt a harmadik leggyakoribb halálozási ok. Magyarország sajnos sokáig vezette az öngyilkossági statisztikákat, az Eurostat 2021-es adatai^[3] szerint máig a harmadik legrosszabb helyen áll az európai országok között. Az adatokból pedig az is kirajzolódik, hogy bár az öngyilkossági kísérlet a nőknél gyakoribb, általában a férfiak vetnek véget életüknek nagyobb arányban.

Ezt felismerve a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) figyelemfelhívó kampány indított, melynek segítségével szeretnék megtörni azt a berögzült társadalmi tabut, amely miatt a férfiak elfojtják erős érzelmeiket, egyúttal azt is tudatosítani kívánják bennük, hogy az elfojtás milyen következményekkel járhat.

Önkénteseink évente több mint 200 ezer hívást fogadnak, ezek kb. 5%-ában merül fel ilyen vagy olyan formában az öngyilkosság gondolata. Ez elsőre nem tűnhet soknak, mégis évi 10 ezer alkalmat jelent. Bár a 30 kárpát-medencei szakszolgálat 500 önkénteséhez érkező hívások között fele-fele arányban oszlanak meg a két nem képviselői, a férfiak esetében – akik tömegét a 40-50-es korosztály adja – érezhető, hogy már jóideje érlelik magukban a problémát, hosszú vívódási folyamat végeredményeként ragadnak telefont.

– utal a probléma társadalmi súlyára Dudás Erika, a LESZ elnöke, aki szerint az anonimitás, a távoli hívott fél megkönnyíti azt, hogy ne kelljen szemtől-szemben felvállalni az adott problémát.

A többszázezer hívás és az évi több mint 6,000 levél arról árulkodik, hogy a magány és izoláció érzése, a kommunikáció hiánya, az érzelmi problémák és a csalódás, az egészségügyi és mentális problémák, a kapcsolati kihívások és a függőség vezetnek elsősorban segítségkéréshez.

– teszi hozzá az elnök, aki szerint nem érdemes várni, és a kihívások első jeleire érdemes kezdeményezni a beszélgetést, hívni a segélyvonalat.

A nem sírás nem egyenlő az érzelmi stabilitással

A nem sírás nem egyenlő az érzelmi stabilitással. Az érzelmi stabilitást nem az adja, hogy nem éljük meg érzelmeket, hanem az, hogy az érzelmi megélés után mi hogyan reagálunk rájuk. Nem az a cél, hogy elfojtsuk az érzelmeket, hanem az, hogy kezeljük őket. Ha nem éljük meg a negatív érzelmeinket, előbb-utóbb elhatalmasodnak rajtunk.

– mondja Szelényi Bence, a kampány pszichológus szakértője, aki szerint az igazi bátorság az, ha felvállaljuk az érzelmeinket magunk és mások előtt.

A LESZ kampányának az egyik központi eleme „Az elfojtott könnyek szobra” a Szabadság híd budai hídfőjénél. A helyszínválasztás nem véletlen: a statisztikákat tekintve 1970 és 2010 között a magas helyről történő leugrás a harmadik leggyakoribb öngyilkossági mód volt^[4] Magyarországon, illetve a Szabadság híd történetében több öngyilkossági kísérletről és öngyilkosságról olvashattunk már a sajtóban. A Duna-parton lévő magányos férfialak szobra tehát szimbolikusan testesíti meg a férfi érzelmek láthatóságát és elfogadását, a kék színnel pedig arra a rengeteg elfojtott belső könnyre utal, ami, ha túlcsordul, bárkit elnyelhet, úgy, mint a Duna vize.

Mivel az öngyilkosság fontos népegészségügyi probléma, az elfojtás problémája pedig mindenhol ott lehet, sokakat érinthet, a szobrot virtuálisan is bárhova el lehet helyezni kiterjesztett valóság (AR) segítségével, és fel lehet hívni a figyelmet az érzelmek megélésének fontosságára. Ehhez nem kell mást tenni, mint felmenni a kampány microsite-jára, telefonnal beolvasni a QR-kódot, és a szobor máris ott állhat az érdeklődő közvetlen környezetében.

Annak érdekében, hogy a kampány üzenetével minél többen találkozzanak, és az érzelmek elfojtását vizuálisan is alátámasszák, köztéri plakátokat helyeztek el Budapest kiemelt pontjain, illetve digitális hirdetéseket az online térben. Ezek a kreatívok egyszerre érzékeltetik a fojtogató légkört, az elnyomott érzelmek terhét és szimbolizálják a „bent ragadt” könnyeket.

A férfiak mentális egészségének témáját hazánk kedvelt influencerei – többek között T.Danny – is fontosnak tartják, többen csatlakoztak a kampányhoz, és igyekeznek felhívni a követőik figyelmét a kampány üzenetére. Az énekes, rapper, dalszerző dalszövegeiben is őszintén felvállalja az érzelmeit, és azt, hogy egy férfi igenis is sírhat. Az egyesülettel egy korábbi közös klipben pedig egyébként már nyíltan beszélt az öngyilkosság gondolatáról, valamint a segítségkérés fontosságáról.

Szerintem nincs és nem is kellene, hogy összefüggés legyen a között, hogy valaki mennyire maszkulin, mennyire macsó és hogy szokott-e sírni. Az sokkal férfiasabb dolog, ha az ember fel tudja vállalni az érzéseit. Az, hogy mindent mindig elnyomunk magunkban, elég régimódi hozzáállás a férfiak részéről, egy olyan minta, amit már jó ideje meghaladtunk. Sokkal szexibb is, ha valaki tudja, hogy mit érez és hogyan kommunikálja azt.

– mondja T.Danny.

Ha úgy érzi, beszélgetni szeretne, tanácsra van szüksége, lelki támogatásra, mentális segítségre szorul, keresse fel a LESZ-t, amely krízishelyzetben valódi támogatást nyújt: hívja őket a 116-123 díjmentes telefonszámon 0-24 órában vagy keresse őket más felületeiken!