Emelkedőben a Parkinson-kóros esetek száma - ez a 8 korai jele, amikre érdemes felfigyelnie!
Nem csak a remegés utalhat Parkinson-kórra.
Egy friss, a The BMJ szaklapban publikált kutatás szerint a Parkinson-kór előfordulása 2021 és 2050 között világszerte 112%-kal növekedhet, ami alapján a diagnosztizált esetek száma 12 millióról 25,2 millióra emelkedhet. A kutatók 195 ország betegségtrendjeit vizsgálták, különös tekintettel azokra a tényezőkre, amelyek befolyásolják az esetek gyakoriságát.
Egy másik kutatói csoport azonban arra figyelmeztet, hogy a prognózis valószínűleg nem tükrözi teljesen a valóságot, és az esetek száma ennél is magasabb lehet.
Az Egyesült Államokban a becslések szerint a Parkinson-kór diagnózisainak száma akár 60%-kal is növekedhet. Jelenleg körülbelül egymillió ember szenved ebben a neurológiai állapotban az országban, amely jelentős hatással van a mozgásukra - írja a health.com. Egy közelmúltban készült tanulmány kimutatta, hogy az új esetek száma folyamatosan nő, évente körülbelül 90 000 új diagnózist állítanak fel, míg egy évtizeddel ezelőtt ez a szám 40 000 és 60 000 között volt.
Milyen betegség a Parkinson-kór?
A Parkinson-kór egy krónikus és progresszív neurológiai betegség, amely elsősorban a mozgás szabályozásáért felelős agyi területeket érinti. A betegség a dopamin nevű neurotranszmitter hiányával jár, mivel ekkor a gerinc tövéhez közeli dopamint termelő idegsejtek károsodnak és elhalnak.
A dopamin feladata, hogy segítsen az üzenetek továbbításában az agysejtek között, és kulcsfontosságú szerepet játszik a mozgás koordinálásában.
Kiket érint főleg a Parkinson-kór?
A Parkinson-kór leginkább az idősebb felnőtteket érinti (férfiaknál gyakoribb), és a kutatók megfigyelték, hogy a legnagyobb növekedés várhatóan a 80 év feletti korosztályban lesz. Az emelkedő megbetegedések számát elsősorban az öregedő népességnek tulajdonítják.
Noha jelenleg nincs gyógymód a Parkinson-kórra, a korai diagnózis segíthet a betegség súlyosbodásának lassításában. Az esetek számának növekedésével elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a Parkinson-kór jellemzőivel, korai tüneteivel.
Mik a Parkinson-kór korai tünetei?
A Parkinson-kór tünetei általában lassan kezdődnek, és kezdetben enyhe formában jelentkeznek. A tünetek kezelése érdekében a különböző gyógyszerek, terápiák és életmódbeli módosítások javasoltak.
Az alábbi 8 tünet gyakran már a betegség korai szakaszában megjelenhet, így érdemes ezekre felfigyelni:
- Szaglászavar: a Parkinson-kór egyik gyakori korai jele az, hogy a beteg szaglásvesztést tapasztal. Ez a panasz bármikor felléphet a betegség során.
- Székrekedés: igen gyakori gyomor-bélrendszeri tünete a betegségnek, amely gyakran már a motoros tünetek előtt jelentkezik.
- Remegés: a betegek körülbelül 70-80%-a tapasztal remegést. Az ilyen remegés tipikusan nyugalmi állapotban jelentkezik, de alvás közben vagy részlegesen aktív állapotban enyhülhet. A tünetek általában a test egyik oldalán kezdődnek, gyakran a kézben, de előfordulhatnak még az alsó ajakban, lábszárban vagy állkapocsban is. Parkinson-kóros betegek körülbelül 50%-ának nyújtott karjai remegnek, és vannak, akik belső remegést éreznek végtagjaikban, hasukban vagy mellkasukban, ami nem látható kívülről.
- Alvászavarok: bár sok minden megzavarhatja az alvást, ám az alvás közbeni hirtelen mozgások a Parkinson-kór jelei lehetnek.
- Megváltozott írás: a Parkinson-kórban szenvedők kézírása gyakran megváltozik, kisebb és szűkösebb lesz.
- Mozgásváltozások: a Parkinson-kór számos mozgásváltozást okozhat, például lassabb mozgást, a karok lendítésének hiányát járás közben, valamint nehezebb pislogást és mosolygást. Fájdalom is jelentkezhet. Például néhány lefagyott, nehezen mozgó vállú ember később ráébredhet, hogy a probléma neurológiai eredetű, nem pedig ízületi.
- Változások a beszédben: a Parkinson-kór jellegzetes tünetei közé tartoznak a hangváltozások, amelyek lágyabbá, rekedtebbé vagy elmosódottabbá válhatnak.
- Szorongás: a szorongás és a depresszió, mint nem motoros tünetek, gyakran a Parkinson-kór kialakulásának jelei lehetnek. Ezek a tünetek nem mindig a betegség következményei, hanem az agyi kémiában bekövetkező változások eredményei lehetnek.
A betegség előrehaladtával a Parkinson-kórban szenvedők közül sokan szédülést vagy egyensúlyzavarokat tapasztalhatnak. Gyakoriak a testtartás változásai is, mint a nyak hajlítása, a vállak lehajlása, valamint a csukló, térd és más ízületek hajlítása. Ezen tényezők miatt egyes betegek számára nehézzé válhat a mindennapi feladatok elvégzése.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Parkinson-kór: a kutatók szerint ez a módszer lelassíthatja a lefolyását