Tévhit, hogy megnyugtat a dohányzás - a pszichológus tanácsai
A függőségért felelős nikotin egy stimuláns, vagyis serkentő anyag, ami növeli a pulzusszámot, emeli a vérnyomást. Akkor mégis mi áll ennek az ártalmas szokást fenntartó tévhitnek a hátterében?
A felnőtt magyar lakosság dohányzási szokásait vizsgáló legutolsó országos, reprezentatív Felnőtt Dohányzás Felmérés (2019) adatai szerint, a 18 év feletti lakosság 29%-a (a férfiak 34%-a, míg a nők 25%-a) dohányzik. 27 100 ember hal meg évente dohányzással összefüggő betegségek miatt (1). Komoly gondot okoz, hogy miközben a hagyományos dohánytermékek fogyasztása Magyarországon nem az elvárt ütemben csökken, az új típusú dohány- és nikotintartalmú élvezeti termékek világszerte, így nálunk is terjednek.
Elvonási tünetek csillapítása
A dohányzással kapcsolatban számos olyan tévhit él a köztudatban, amely megnehezíti a leszokást és fenntartja a dohányzást. Az egyik ilyen hiedelem a dohányzás stresszcsökkentő hatásaira vonatkozik. Több, mint 7000 mérgező és legalább 70 rákkeltő anyagot azonosítottak a dohányfüstben (2), de egyikük sem bír nyugtató, feszültségoldó hatással. Ráadásul a függőségért felelős nikotin egy stimuláns, vagyis serkentő anyag, ami növeli a pulzusszámot, emeli a vérnyomást. Akkor mégis mi áll ennek az ártalmas szokást fenntartó tévhitnek a hátterében? Kiss Laura pszichológus videójában egészségpszichológiai szempontból vizsgálja azt, hogy milyen négy szerepet tölthet be a cigaretta stressz, negatív érzelmek esetén.
A nikotin kiürülése a központi idegrendszerből a megvonási tünetek gyors megjelenését eredményezi. Így amikor már másfél-két óra telt el az előző rágyújtás óta, akkor egy rendszeres dohányos ‘nikotin-tartálya’ már jelentősen kiürült, tehát már egy negatív állapotból hozza vissza magát a rágyújtással. Ilyenkor úgy tűnhet, mintha megnyugtatna a rágyújtás, pedig csak a saját maga által generált negatív elvonási tünetektől szabadít meg. És újra meg újra megismétlődik a függőség körfolyamata. A nikotin elvonási tünetek és a sóvárgás azonban hatékonyan kezelhetők. Tippekért kattints ide: “3 tipp a nikotinéhség csillapítására”)
Pótcselekvés
A dohányzás egy jól begyakorolt, ‘túltanult’ pótcselekvés. És a pótcselekvések, a rutin tevékenységek, a szokások megnyugtatnak bennünket. Ám nem szükséges cigarettához nyúlnunk, hogy egy jól begyakorolt, szokás jellegű tevékenységgel nyugtassuk meg magunkat. Lehet ilyen bármi, amire lecseréljük a cigarettát. Mondjuk felhívhatunk ilyenkor valakit telefonon vagy házimunkát végezhetünk, esetleg más aktív figyelemelterelő tevékenységet is beiktathatunk.
Kilépés a helyzetből
Amikor idegessé, feszültté válunk, akkor az, hogy helyszínt vagy helyzetet változtatunk, már önmagában feszültségcsökkentő hatással bír. Ehhez nem szükséges rágyújtanunk, elég felállni és elhagyni azt a helyszínt, ahol a bosszúság ért bennünket, átmenni egy másik szobába vagy pedig kimenni a friss levegőre. Ezzel pedig el is jutunk a tévhit hátterében álló negyedik okhoz, ami a légzéssel van összefüggésben.
Légzés megváltoztatása
Amikor idegesek, feszültek leszünk, akkor a légzésünk felszínessé, felületessé, kapkodóvá, ritmustalanná válik. A cigaretta ezen változtat, a dohányfüstnek a mély és ritmusos leszívásával. Stresszes, feszült, ideges légzésünket azonban cigaretta nélkül is elmélyíthetjük, például hasi légzéssel vagy más relaxációs technikákkal.
A dohányzásnak tehát nincsen olyan szerepe a stressz csökkentésében, amit ne tudna sokkal hatékonyabban és egészségesebben pótolni valami más - derül ki Kiss Laura pszichológus videójából.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
COPD: az enyhébb köhögés sincs rendben, ne hagyja figyelmen kívül!
A cikk szerzője Kiss Laura pszichológus
Források:
(1) Felnőtt Dohányzás Felmérés 2019 Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet megbízásából a M.Á.S.T. Kft. által végzett felmérés (letöltve: 2024.11.16.)
(2) BM - EÜ-i Államtitkárság - Egészségügyi Szakmai Kollégium (2024):
Egészségügyi szakmai irányelv - A dohányzásról való leszokás támogatásáról
.In: Egészségügyi Közlöny. (letöltve: 2024.09.01.)
