Mi az a T-vitamin és fontos-e valójában?

2025.03.26.

EK-összeállítás

T-vitamin flavonoid antioxidáns gyulladáscsökkentő

A „T-vitamin” kifejezés időről időre felbukkan különböző cikkekben, blogokban vagy táplálékkiegészítők reklámjaiban, azonban orvos-szakmai szempontból nem létezik hivatalosan elismert „T-vitamin”.

A T-vitamin (troxerutin, más elnevezés szerint P4-vitamin) valójában egy kevéssé ismert flavonoid vegyület, azon belül is a rutin félszintetikus származéka. A flavonoidok a növényi eredetű polifenol vegyületek csoportjába tartoznak, melyek antioxidáns, gyulladáscsökkentő és érfalvédő hatásaikról ismertek.

A tudományos irodalomban és az orvosi irányelvekben jelenleg nincs olyan mikrotápanyag vagy vitamincsoport, amelyet „T-vitamin” néven ismernének el. A „T-vitamin” tehát nem egy hivatalosan beazonosított, esszenciális vitamin, hanem egy félreértésen vagy elavult megnevezésen alapuló elnevezés.

Honnan ered a T-vitamin elnevezés?

A „T-vitamin” név leggyakrabban két különböző anyaggal kapcsolatban bukkan fel:

Karnitin (L-karnitin): korábban egyes források „T-vitaminként” emlegették, mert fontos szerepet játszik a zsírsavak energiává alakításában, és főként a sejtek mitokondriumában működik. Ma már tudjuk, hogy az L-karnitin nem vitamin, mivel a szervezet képes azt előállítani (nem esszenciális tápanyag), főként a májban és vesében lizin és metionin aminosavakból.
Ortoaminobenzoesav (PABA): ez egy másik anyag, amit régebben szintén „T-vitaminnak” neveztek, mert részt vesz bizonyos baktériumok folsavszintézisében. Emberben azonban nem esszenciális, mivel nincs nélkülözhetetlen szerepe a szervezet anyagcseréjében.

Miért nem számítanak ezek vitaminoknak?

A vitaminok definíció szerint olyan szerves vegyületek, amelyeket a szervezet nem vagy csak elégtelen mennyiségben képes előállítani, ezért azokat külső forrásból (élelemmel) kell bevinni. A karnitin és a PABA nem felelnek meg ennek a kritériumnak:

A karnitin a szervezet által is szintetizálható.
A PABA pedig nem nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára.

Miért kering mégis közszájon a T-vitamin fogalma?

A "T-vitamin" fogalma leggyakrabban a következő esetekben bukkan fel:

Táplálékkiegészítők marketingjében, ahol gyakran használnak hangzatos, de nem tudományosan elfogadott megnevezéseket.
Régi orvosi vagy dietetikai forrásokban, amikor még nem volt pontosan tisztázott bizonyos anyagok szerepe.
Tévesen lefordított vagy félreértelmezett internetes cikkekben.

Mire használják a troxerutint?

Kémiai típusa: bioflavonoid-származék, a rutin nevű természetes flavonoid módosított változata.
Félszintetikus eredet: a rutint általában Sophora japonica (japán akác) virágából vonják ki, majd kémiai módosítással állítják elő belőle a troxerutint.
Hatásmechanizmusa: erősíti a hajszálerek falát, csökkenti az érfalak áteresztőképességét, javítja a mikrokeringést, antioxidáns hatású, és csökkentheti a gyulladásos folyamatokat az érfalban.

A troxerutin főként vénás keringési zavarok kezelésére alkalmazott gyógyszerhatóanyag vagy gyógyhatású készítmény összetevője:

Visszérbetegség
Aranyér
Lábfáradtság, nehézláb-érzés
Zúzódások, véraláfutások
Diabéteszes mikroangiopátia (cukorbetegeknél fellépő apróér-károsodás)
Krónikus vénás elégtelenség tünetei

Kapható tabletta, kapszula, gél vagy kenőcs formájában, gyakran más hatóanyagokkal kombinálva (pl. heparinoidokkal).

Fontos megjegyzés

Bár a troxerutin flavonoid eredetű vegyület, nem étrend-kiegészítőként, hanem sok esetben gyógyszerként van jelen a patikákban, és az OGYÉI által engedélyezett készítményekben szerepel. Ha konkrét termékben találkozott a troxerutinnal, érdemes ellenőrizni a gyógyszertájékoztatót, vagy megtekinteni az OGYÉI hivatalos adatbázisát.

Gyakori kérdések a T-vitaminról

Fontos, hogy mindig megbízható forrásból tájékozódjunk, és gyanakvással kezeljük a „vitaminnak” nevezett, de hivatalosan nem elismert vegyületeket.

Valóban szükségem van „T-vitamin” pótlására?

Nem, mert a „T-vitamin” nem hivatalosan elismert vitamin. Azok az anyagok, amelyeket e néven említenek (pl. L-karnitin, PABA), nem tartoznak az esszenciális vitaminok közé, tehát nincs bizonyított szükségletük az egészséges emberi szervezetben. Ha valaki speciális állapotban van (pl. bizonyos genetikai anyagcserezavarokban), akkor karnitin-pótlásra lehet szükség, de ez minden esetben orvosi döntés alapján történik.

Lehet baj abból, ha T-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítőt szedek?

Általában nem, ha a termék megbízható forrásból származik és betartja az ajánlott adagolást. Azonban ha olyan anyagot tartalmaz, amely a szervezet számára felesleges, vagy nagy dózisban van jelen, akkor akár felesleges terhelést is jelenthet a májra vagy a vesére. Mindig érdemes orvossal vagy dietetikussal konzultálni az étrend-kiegészítők szedése előtt.

Léteznek más elavult vitaminnevek is?

Igen, több is. Például a B-vitamin komplex egyes tagjait (pl. B4, B8, B10) régen önálló vitaminként kezelték, de ma már tudjuk, hogy nem felelnek meg a vitamin definíciójának. Ezek közé tartozik a PABA is, amit korábban B10-ként vagy „T-vitaminként” is emlegettek.

Mik a valóban esszenciális vitaminok?

Az emberi szervezet számára jelenleg 13 vitamin ismert esszenciálisként: A-, C-, D-, E-, K-, valamint 8 különböző B-vitamin (B1, B2, B3, B5, B6, B7, B9, B12). Ezek szerepe jól dokumentált, és szükségesek az anyagcsere, az immunrendszer, a sejtnövekedés és más élettani folyamatok megfelelő működéséhez.

Mi alapján érdemes kiválasztani egy vitaminkészítményt?

A legfontosabb, hogy a termék hiteles, megbízható forrásból származzon, rendelkezzen OGYÉI notifikációs számmal, és a valós szükségletekhez illeszkedjen. Nem mindenki számára szükséges napi multivitamin, és bizonyos anyagok túladagolása is problémát okozhat. A vitaminpótlás kérdését érdemes személyre szabottan kezelni, lehetőleg orvosi vagy dietetikusi tanács alapján.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!

Felhasznált források: