„Minek sportoljak? Nincs is túlsúlyom.” Hát ezért!

A vakcinainfós orvosok elmagyarázták, hogy orvosi szempontból mit nyerhetünk a rendszeres testmozgással, és azt is, hogy mit veszíthetünk anélkül.

1. Kis statisztika

• A születéskor várható élettartam terén Európa sereghajtói közé tartozunk. Egy 2021-ben született gyerkőc Svédországban várhatóan 80 évnél tovább fog élni, míg a most 3 éves magyar gyerekek élettartama ettől várhatóan 10 évvel rövidebb lesz(1).
• A KSH adatai szerint a felnőtt magyar lakosság 59%-a egyáltalán nem sportol (2), míg a példaként használt svédek kb. 60%-a rendszeresen végez testmozgást (3).
• A rendszeresen edzők 5-7 évvel tovább élnek, mint az ülő életmódot folytatók (4, 5).

2. Orvosi szempontból mit nyerhetünk a rendszeres testmozgással?

A teljesség igénye nélkül: számottevően kevesebb agyi érkatasztrófa, daganat, szívelégtelenség, cukorbetegség, javulhatnak az alvászavarok és több pszichiátriai betegség tünetei (6-10).

3. „Ha kétnaponta kerékpárral megyek a boltba, akkor az elég mozgás, ugye?”

• Sajnos jó eséllyel nem. A szakmai vezérfonalak alapján hetente 150-300 perc közepes vagy 75-150 perc magas intenzitású aerob („kardio”) testmozgás ajánlott.
• Közepes intenzitású aerob mozgásformák alatt enyhén emelkedik a légzésszám, de egész mondatokat képesek vagyunk kimondani közben. Példák: közepes vagy gyors tempójú gyaloglás, lassú kerékpározás (15 km/h), porszívózás, fűnyírás, vízi aerobik.
• Magas intenzitású aerob mozgásformák végzése során a légzésszám jelentősen megemelkedik, így már a beszélgetés sem esik jól. Példák: kocogás vagy futás, kerékpározás >15 km/h sebességgel, kapálás, ásás, úszás.
• Az aerob mozgáshoz hozzáadott legalább heti 2 rezisztencia edzés („súlyzós edzés”) is csökkenti a halálozást (5).

4. „Súlyos betegségem van, nem tudok edzeni.”

• Minden idült állapothoz hozzá lehet illeszteni az alapbetegséget nem rontó testmozgást. Akár a napi rendszerességű lassú séta, fél kilós súlyok emelgetése vagy adott esetben ettől még alacsonyabb intenzitású mozgás is jótékony hatásokkal jár.
• Egyedül heveny állapotrosszabbodásakor javasolt a kifejezett fizikai kímélet.
• Kezelőorvosnál szükséges a végezhető mozgás intenzitására rákérdezni, amennyiben eddig nem volt róla szó. A helyes kivitelezésben gyógytornász, képzett személyi edző vagy MES-tréner (medical fitnesz szakértő) tud sokat segíteni.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!

Az orvos elárulja, mitől ugorhatnak meg a májenzim értékek

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Tünetkereső, tünetellenőrző alkalmazás Forrás: EgészségKalauz

• Felhasznált irodalom:
• 1. https://ec.europa.eu/.../products.../w/ddn-20230316-1
• 2. https://www.ksh.hu/.../elef/testmozgas_2019/index.html
• 3. https://www.folkhalsomyndigheten.se/.../physical-activity/
• 4. Clausen JSR et al. Midlife cardiorespiratory fitness and the long-term risk of mortality: 46 years of follow-up. J Am Coll Cardiol 2018;72:987–995
• 5. Visseren FLJ et al. 2021 ESC Guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice. Eur Heart J. 2021 Sep 7;42(34):3227-3337.
• 6. Kyu HH et al. Physical activity and risk of breast cancer, colon cancer, diabetes, ischemic heart disease, and ischemic stroke events: systematic review and dose-response meta-analysis for the Global Burden of Disease Study 2013. BMJ 2016;354:i3857.
• 7. Lee IM. Physical activity and cancer prevention–data from epidemiologic studies. Med Sci Sports Exerc 2003;35:1823–1827.
• 8. Kim K et al. Changes in exercise frequency and cardiovascular outcomes in older adults. Eur Heart J 2020;41:1490–1499.
• 9. Pandey A et al. Relationship Between Physical Activity, Body Mass Index, and Risk of Heart Failure. JACC. 2017 Mar, 69 (9) 1129–1142.
• 10. Mahindru A, Patil P, Agrawal V. Role of Physical Activity on Mental Health and Well-Being: A Review. Cureus. 2023 Jan 7;15(1):e33475.