A pupilla mérete dönti el, hogy melyik emléket éljük újra
Az, hogy alvás közben milyen méretet vesz fel pupillánk meghatározhatja, hogy mire emlékezünk.
Miközben testünk minden éjjel regenerálódik alvás közben, az agy folytatja a munkát: átvizsgálja a nap eseményeit és szelektálja őket. Pupillánk pedig sokkal többet árul el erről a folyamatról, mint eddig gondoltuk – derül ki egy új kutatásból.
Régi és új emlékek – ezért nem mosódnak össze
A kutatókat régóta foglalkoztatja az emlékezet működése, az pedig különösen, hogy hogyan dolgozzuk fel az új emlékeket anélkül, hogy összemosódnának a régiekkel. Számtalan elmélet látott eddig napvilágot arra nézve, hogy a folyamat hogyan megy végbe, ám egy új kutatás eredményei ismét más megvilágításba helyezik a témát.
A Cornell Egyetem kutatói agyi aktivitást mérő elektródákat és apró szemmozgás-figyelő kamerákat erősítettek egerek fejére, majd figyelemmel kísérték őket, ahogy új feladatokat tanulnak napközben – többek között, hogy miként navigálnak egy labirintusban – ahogy éjszakai alvásukat is tanulmányozták. Az alvás közbeni agyi működés vizsgálatához a kutatócsoport kihasználta az egerek egyik különleges tulajdonságát: szemeik ugyanis bizonyos alvási szakaszokban félig nyitva maradnak. A felvételek azt mutatták, hogy az alvó egerek időbeli struktúrája változatosabb és jobban hasonlít az embereknél tapasztalható alvási szakaszokhoz, mint korábban gondolták. Ennek köszönhetően pedig számtalan következtetést vonhattak le az alvás és a pupilla méretének összefüggései kapcsán.
A pupilla állása dönti el, mire emlékszünk
Az egerek alvását különböző pillanatokban megszakították, majd később tesztelték, mennyire jól emlékeztek az általuk megtanult feladatokra. A kutatók azt tapasztalták, hogy amikor egy egér belép a nem-REM alvás egyik alszakaszába, a pupillája összeszűkül. Itt aktiválódnak és szilárdulnak meg a nemrégiben tanult feladatok, azaz az új emlékek. Ezzel szemben a régebbi emlékek akkor kerülnek ismétlésre és integrálásra, amikor a pupilla kitágul. Az alvás mély szakasza alatt a kutatók megfigyelték, hogy a pupillák összehúzódnak, majd ismét visszatérnek eredeti, nagyobb méretükbe, a folyamat pedig újra és újra ismétlődik. Minden ciklus rövid ideig, körülbelül egy percig tartott, gyors egymásutánban.
Ezek az eredmények segítenek választ adni arra a kérdésre, hogy miért nem törlődnek a régi emlékek az új emlékek megszilárdításakor; például, miért lehet megtanulni zongorázni anélkül, hogy elfelejtenénk, hogyan kell biciklizni. Persze még számtalan hasonló, emberek bevonásával készült kutatásra van szükség, ám az eredmények már így is rámutatnak arra, hogy az alvásnak és a pupilla mozgásának milyen fontos szerep jut az emlékek raktározása, kategorizálása terén. „Az eredménynek arra utalnak, hogy az agy képes különböző kognitív folyamatokat párhuzamosan végezni alvás közben, hogy elősegítse a folyamatos tanulást anélkül, hogy azok zavarják egymást” – hangsúlyozzák a kutatók.
A régi és az új emlékek felváltva kísérik végig alvásunkat
Természetesen más, korábbi kutatások is azonosították a kapcsolatot a pupillák mérete és az alvási állapot, valamint az alvási állapot és a memóriaformálódás között, de ez a tanulmány új aspektussal egészíti ki ezt a kapcsolódást. Eddig sok vita zajlott arról, hogy hogyan illeszkednek az új emlékek a régiek közé alvás közben – különösen arról, hogy mennyire különállóak és szándékosak ezek a folyamatok. A kutatócsapat azt is felfedezte, hogy ha az SWR hullámokat blokkolják – amelyekről ismert, hogy hatással vannak a memória tárolására – azok az az egerek összehúzódó pupillastádiumaiban korlátozza az egerek képességét, hogy bármi újat megjegyezzenek.
Ezért azt feltételezik, hogy az agynak van egy köztes időskálája, amely elválasztja az új tanulást a régi tudástól. A kutatás eredményei messzemenőek: az agyműködést figyelő eszköz segíthet például a memóriaproblémák kezelésében, ahogy a memória fejlesztésében is.
A jó alvás a memóriát is támogatja
Az alvás egészségünk számos területére hat befolyásoló tényezőként. Az agy egészségében, a memória feldolgozásában is kulcsfontosságú szerepe van – hangsúlyozzák a SomnoCenter Alvászavar Központ szakorvosai. Az alvás során szervezetünk regenerálódik, agyunk pedig a hosszútávú memóriába raktározza az információk egy részét. Ha szervezetünk nem jut elegendő mennyiségű és minőségű alváshoz, az negatív hatással bír a kognitív képességeinkre, figyelmünkre, reakcióidőnkre. Az agy frissessége tehát nagymértékben függ attól, hogy mennyi és milyen minőségű alvást biztosítunk szervezetünk számára. Amennyiben ennek hiánya tartósan fennáll, mindenképp forduljunk szomnológus szakorvoshoz, aki segíthet feltárni a háttérben meghúzódó – akár szervi, akár lelki – okokat, majd a kivizsgálást követően kezelési tervet készít a probléma megoldására.
Összegezve
- A pupillánk mérete alvás közben befolyásolhatja az emlékezetünket.
- Kutatások azt mutatják, hogy az alvók pupillájának mérete kapcsolatban áll az agy tevékenységével és az emlékek tárolásával.
- Egerek alvását tanulmányozva azt tapasztalták, hogy a pupillák összehúzódnak az új emlékek megszilárdulásakor, majd kitágulnak a régebbi emlékek integrálásakor.
- A kutatás eredményei segíthetnek megérteni, hogy miért nem törlődnek a régi emlékek az újak kialakításakor, és hogyan képes az agy párhuzamosan végezni különböző kognitív folyamatokat alvás közben.
- Az eredmények kulcsfontosságúak lehetnek az agyműködés, valamint a memória fejlesztése és kezelése terén.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Tévhitek az alvásról - tudta például, hogy nem alszik majd jobban az alkoholtól?
