Tényleg csak patikákban vehetünk majd étrend-kiegészítőket?
Egy rendelettervezet felforgathatja az étrend-kiegészítők kereskedelmét.
A Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (Mékisz) és a Bio-és Gyógynövény Kereskedők Szövetsége (Bigyox) nem ért egyet abban, hogy hol és milyen étrend-kiegészítőket lehetne vásárolni.
"Egy rendelet módosítása teljesen átrendezheti az étrend-kiegészítők piacát, mivel ebben azt is kikötnék, hogy bizonyos hatóanyag tartalom felett a készítményeket csak patikákban és a miniszter által meghatározott bio- és gyógynövény szaküzletekben lehessen árusítani" – mondta az Economxnak Szabó János Ferenc, a Bio-és Gyógynövény Kereskedők Szövetségének (Bigyox) elnöke.
2022-ben a Bigyox egy szakmai munkaanyagot készített a kormány számára, amelyben feltárták a kereskedelmi szegmens összes anomáliáját. Kiemelték, hogy sok tisztességtelen magyar gyártó kollaborál a multikkal, ami súlyosan érinti a szektor többi szereplőjét. Emiatt egyre több mikrovállalkozás kénytelen bezárni boltjait.
A 2024-es költségvetési törvény tervezetében először jelent meg az étrend-kiegészítők forgalmazását érintő javaslat tervezete. Ennek kapcsán a Bigyox elkezdte a részletszabályok kidolgozását, és kapcsolatba lépett a magyar gyártók, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületével (Mékisz), valamint a Magyar Gyógyszerészi Kamarával (MGYK). Szinte mindenben sikerült megegyezniük, kivéve egyetlen törésvonal mentén zajló nézetkülönbséget.
A magyar gyártók, a Bigyox és a Magyar Gyógyszerészi Kamarával (MGYK) szemben azon az állásponton vannak, hogy étrend-kiegészítőt bárhol lehessen forgalmazni, míg a Mékisz az értékesítési csatornák kiszélesítése mellett érvel. Ebben a kérdésben a Bigyox és a kamara nem ért egyet – hangsúlyozta az elnök.
Ez a Mékisz álláspontja
A készülő rendelettel kapcsolatos szakmai elvárásait a Mékisz mind a tagság, mind pedig a nyilvánosság számára közzétette, és részletes javaslatait az érintett minisztériumoknak is megküldte. A Mékisz tehát a gyógyszertárakban vagy bizonyos feltételeknek megfelelő üzletekben történő étrend-kiegészítők forgalmazását támogatja, és ennek érdekében aktívan részt vesz a rendelet előkészítésében.
A Mékisz javaslatai szerint az étrend-kiegészítők fontos szerepet játszanak a magyar lakosság egészségének megőrzésében és fenntartásában. Ezért fontosnak tartják, hogy minden lakossági szegmens könnyen hozzáférhessen ezekhez a termékekhez, és ennek érdekében széles körű kereskedelmi csatornákra van szükség (pl. gyógyszertárak, élelmiszerboltok - beleértve az üzletláncokat, hiper- és szupermarketeket -, drogériák, gyógynövény szaküzletek stb.).
A legnagyobb forgalmú termékek nem forgalmazási sorrendben:
- multivitaminok
- növényi összetevőt tartalmazó készítmények
- az ízületek és a szemek egészségét támogató készítmények
- mono vitaminok (pl. C-vitamin, D-vitamin)
- gyermekeknek szánt készítmények
Fontos a Mékisz szerint az internetes étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos szabályozás rendezése. Ide tartozik a be nem jelentett termékek forgalmazása, a nem engedélyezett egészségre vonatkozó állításokkal történő termékajánlás, az étrend-kiegészítők mellékhatásainak gyűjtése (nutrivigilancia), az új élelmiszernek minősülő növényi anyagok, kivonatok megfelelő kategóriába sorolása, valamint az új élelmiszerként történő engedélyeztetés vagy gyógyszerként való forgalomba hozatal, és a megújult Magyar Reklámetikai Kódex szabályainak érvényre juttatása - közölte a szervezet.
Ebben a kérdéskörben a Mékisz és a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (GYSZT) a Magyar Gyógyszerészi Kamarával (MGYK) egyetértve, közösen látja az érdemi előrelépés lehetőségét. A Mékisz azonban nem osztja a kamara nézeteit, amely szerint az étrend-kiegészítők széles körét, például a nap beviteli referenciaérték (NRV) 50 százalékát meghaladó vitamin és ásványi anyag tartalmú készítmények forgalmazását korlátozni kellene gyógyszertárakra. Az indoklás szerint a vitaminok és ásványi anyagok felső biztonságos szintjei jól ismertek, és ez a szint jelenti a termékek, így az étrend-kiegészítők esetében is azon határt, amit meghaladó tartalom esetén már élelmiszer (étrend-kiegészítő) kategóriában nem lenne szabad forgalmazni.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!