A króm hatása szervezetünkre
A króm szinte mindenütt megtalálható, a vízben, a talajban, a biológiai rendszerekben: ez nagyszerű hír, mivel a króm hozzájárul a normális vércukorszint fenntartásához! Lássuk, mit kell még tudni róla.
A króm egy nélkülözhetetlen nyomelem, amelyet a szervezet nem állít elő, ezért ezt az étrenddel szükséges bevinni. Mindenütt megtalálható, a vízben, a talajban, a biológiai rendszerekben. Leggyakrabban előforduló két formája: a trivalens (háromértékű Cr3+ ) biológiailag aktív króm, ami az élelmiszerekben található, és a hexavalens (hatértékű Cr6+) ipari szennyezésekből (fémipar, olaj- és szén-, hulladékégetés stb.) származó toxikus forma. Az utóbbit erős korrózióállósága miatt rozsdamentes acél, továbbá festékek és színező pigmentek, faanyagvédő és bőrápoló szerek gyártására is felhasználják. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a hatértékű vegyületet rákkeltő hatásúnak minősítette, míg a háromértékű krómnak ez a hatása nem igazolódott. A továbbiakban a trivalens vegyületről lesz szó.
A króm felszívódása, hasznosulása és kiválasztása
A táplálékkal, vízzel bevitt nyomelem felszívódása rendkívül csekély, 0,4- 2,8 %, és ezt számos tényező befolyásolja, pl. a felvett krómvegyület vízoldékonysága, kémiai tulajdonságai és más tápanyagok jelenléte. A C-vitamin, keményítő, egyszerű cukrok, oxálsav, nikotinsav, egyes aminosavak fokozzák a felszívódását, míg a fitátok, kalcium, mangán, titán, cink, vanádium, és vas nagy koncentrációban csökkenti annak mértékét.
A biológiai hasznosulása függ az ionos és/vagy a szerves/szervetlen formájától. A króm a szerves vegyületeiből sokkal inkább felszívódik, mint szervetlen sóiból. Az élesztő-alapú krómkészítmények azonban kimagasló felszívódással rendelkeznek. Nyerje meg az őszi immunturbó ajándékcsomagot! Kattintson tovább!
A bélből felszívódott nyomelem a véráramban a vasanyagcserében közreműködő fehérjékhez kapcsolódik, és a májba jut. Az emberi szervezetben jelentősebb koncentrációban a májban, a lépben, a lágyrészekben és a csontokban található.
Nagyobb része vizelettel, a fennmaradó hányada verejtékkel és széklettel ürül ki a szervezetből. Szoptató kismamák az anyatejben is kiválasztják, aminek krómtartalma széles határok között mozoghat. A nagy egyszerű cukor bevitel (az energiabevitel több mint 35%-a), a gyulladás, a jelentős testi (megerőltető sportolás), vagy lelki (trauma) megterhelés, a terhesség és a szoptatás növeli a króm kiürülését.
Hiánya és túladagolása
A krómhiány ritka, és az erre vonatkozó adatok ellentmondásosak. Hosszú távon parenterálisan (a gyomor-bélrendszert megkerülő, pl. vénásan) táplált betegeknél a cukorbetegség jelei (csökkent glukóztolerancia - amikor az éhomi vércukorszint <7 mmol/l, a glukózterhelés után 2 órával ≥7,8, de 11,1 mmol/l alatti -, fogyás, idegkárosodás-neuropátia) jelentkeztek, míg krómot nem adtak a tápláló infúzióba. Ma már más nyomelemmel együtt jelen van a parenterális és szonda táplálásnál, de szájon át fogyasztható tápszerek összetételében is szerepel.
Mennyi és milyen krómot szedjünk? Kattintson tovább!
A toxikus mennyiségű túladagolás a csekély felszívódás és a fokozott kiválasztás miatt nagyon ritka. Tudományos adatok hiányában, legfelső biztonságos/tolerálható felső beviteli értéket (UL-értéket) csak a Food Standard Agency, Expert Group on Vitamins and Minerals, Egyesült Királyság által megállapított 0,15 mg/testtömeg kg/nap (10 mg/fő) szintet találtuk. (9,10) Bár az étellel vagy étrend-kiegészítővel történő túladagolásra vonatkozó adatok nem meggyőzőek, ez nem azt jelenti, hogy lehetséges mellékhatások nem jelentkezhetnek. Fokozott figyelmet igényelnek a vese és májbetegek, hogy ne adagolják túl a krómbevitelüket. forrás: Táplálkozási Akadémia
