Náthaszezonban tényleg kellenek a vitaminok? Így látják a patikusok
A patikusok jól ismerik a betegeket, a vitaminszedési szokásaikat és a tévhiteiket is. Érdemes megfogadni néhány tanácsukat a nátha- és influenzaszezon kapcsán!
Reggelente már csípős fagy fogadja a meleg otthonból dolgozni és iskolába indulókat. A hideg idő beálltával több olyan betegség fenyeget, amely leginkább a téli hónapokhoz köthető. Ezek megelőzéséért tudatos hozzáállással, tápanyagpótlással sokat tehetünk, de az biztos, a vitaminevés önmagában kevés.
Idén kevesebb vitamin fogy a patikákban
Több patikus azt tapasztalja, hogy idén kevesebb vitamin fogy, mint a pandémia idején. Lecsengtek a Covid-19 súlyos hullámai, már nem is kell a vitamin? Érdemes vitaminokat szedni vagy ablakon kidobott pénz az, amit rájuk költünk? Annak jártunk utána, hogy megelőzhetők-e vagy kezelhetők-e a légúti fertőzések, így a nátha vagy az influenza, vitaminok szedésével?
A patikusok jól ismerik a betegeket, a vitaminszedési szokásaikat és a tévhiteiket is. Érdemes megfogadni néhány tanácsukat a nátha- és influenzaszezon kapcsán:
1. Gondolkodjon előre!
A vitaminok szedése megelőzési céllal fontosabb lehet, mint kezelési céllal. Maradjunk például a C-vitaminnál! Sokan akkor kezdenek el C-vitamin szedni, ha már köhögnek, tüsszögnek, folyik az orruk. Mindeközben a vizsgálatok alapján a C-vitamin megelőzési céllal való alkalmazása vezethet eredményre.
Aki megelőzési céllal (vagyis a nátha előtt) szed C-vitamint napi 250-2000 mg/nap dózisban annál gyorsabb lezajlású lesz a nátha, ha elkapja. Vagyis, a korábban szedett C-vitamin segíthet abban, hogy hamarabb szabaduljon a panaszoktól. Ha már a tünetek megjelenése után kezdi el valaki szedni a C-vitamint, akkor ez nem garantálható.
2. Nem csak C-vitamin létezik!
A C-vitaminon kívül egyéb vitaminok, nyomelemek is erősíthetik az immunrendszert. Ha az immunrendszer erősítéséről van szó, ki kell emelni a D-vitamint, a szelént, cinket és a probiotikumokat is.
A D-vitamin kapcsán korábbi klinikai vizsgálatok alapján (több mint 11 ezer fő bevonásával) elmondható, hogy a D-vitamin-pótlás a légúti fertőzések esélyét 12%-kal csökkenti. A kedvező hatás leginkább azoknál lép fel, akiknél a pótlás megkezdése előtt a szervezetbeni D-vitamin-szint igen alacsony. Vagyis, minél inkább pótlásra szorul valaki, annál hatékonyabb eredmény érhető el a pótlással.
3. Számít a dózis!
A túlságosan kis mennyiségű vitamin vagy nyomelem „labdába sem rúg” a fertőzésekkel szemben. Maradjunk a D-vitaminnál! Míg az őszi téli időszakban naponta 2000 NE D-vitamin bevitele javasolt a felnőtteknél, addig a Covid-19 betegség idején nagyobb dózisokra van szükség. A Covid-19 betegeknek napi 4000-6000 NE D-vitamin szedése javasolható tíz napon keresztül. A C-vitamint illetően egyre többen ajánlanak napi 200-300 mg bevitelt a napi 80 mg helyett. Úgy tűnik, ez az emelt dózis lehet szükséges az immunrendszer kellő mértékű felvértezéséhez, ha a légúti fertőzések megelőzéséről van szó.
4. Megéri kombinációkban gondolkodni!
Bizonyos vitaminok és nyomelemek, probiotikus baktériumok egymás hatását fokozhatják, ezeket megéri együtt alkalmazni.
Több vizsgálat jónak találta például a C-vitamin cinkkel való kombinációját. Úgy tűnik, hogy a vitaminok és nyomelemek között számos olyan „együttműködés van”, amely kiaknázható, ha az immunrendszer erősítéséről van szó.
5. A legjobb táplálékkal hozzájutni a vitaminokhoz, nyomelemekhez.
Ha ez nem lehetséges, jó minőségű, jól felszívódó terméket érdemes vásárolni és alkalmazni. A D-vitaminos patikaszerekre fókuszálva: javasolható, hogy a nagyobb biohasznosulás érdekében olyan D-vitaminos készítményt alkalmazzunk, amely olajban oldott formában tartalmazza a D-vitamint. Emellett ismert, hogy zsíroldékony vitaminról van szó, így a bevett D-vitamin felszívódását segítheti a vele együtt elfogyasztott zsíros táplálék. Nem mindegy tehát az sem, hogy mivel vesszük be a D-vitamint.
Napjainkban egyfajta kultusza van a növényi eredetű, vegán patikaszereknek. D-vitaminból is létezik növényi eredetű változat, ez az ergokalciferol (D 2 -vitamin). Tudni kell azonban, hogy ennek a biohasznosíthatósága elmarad az állati eredetűétől, vagyis a kolekalciferolétól (D3-vitaminétól).
A szelén kapcsán is oda kell figyelni a választásra, hiszen az élesztőhöz kötött szelénforma szervezetbeni hasznosulása jelentősen magasabb lehet, mint a szervetlen szelénformáké, így például a nátrium-szelenité vagy a nátrium-szelenáté.
Fontos tudatosítani, hogy nem kezelhetők egyetlen egységes kategóriaként a vitaminok vagy a nyomelemek, hiszen egyetlen vitamint vagy nyomelemet tekintve is döntő fontosságú az, hogy mekkora az alkalmazott dózis, milyen a sóforma, vagy éppen az, hogy mivel vesszük be a patikaszert.
Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
