Ausztráliában is engedélyezték a pszichedelikumok orvosi használatát

2023.03.02.

drog kábítószer Stressz gyógyszer

ecstasy, varázsgomba, Ausztrália, pszichiáter

Az ecstasy és a pszilocibin (gomba) orvosi célú használata is komoly veszélyforrást hordoz magában.

Egyáltalán nincs konszenzus szakmai körökben a hosszú távú hatásait illetően, illetve az eddigi példákat vizsgálva világos, hogy a legalizációs lobbi célja az orvosi használat engedélyeztetése után a dekriminalizáció, majd a legalizáció.

Több külföldi hírportál cikkében is megjelent a hír, miszerint Ausztrália február 3-án bejelentette, hogy 2023. július 1-jétől az ausztrál kormányzati hatóság (Therapeutic Goods Administration, TGA), amely a terápiás termékként meghatározott szerek értékeléséért és ellenőrzéséért felelős, az MDMA (ecstasy) és a pszilocibin gyógyászati felhasználását a 9. listáról (tiltott szerek) a 8. listára (ellenőrzött gyógyszerek) sorolja át. Az erre felhatalmazott pszichiáterek innentől már felírhatják majd ezeknek az anyagoknak a használatát olyan kezelésekre, ahol a páciensek depresszióban vagy poszttraumás stressz szindrómában (PTSD) szenvednek. Ezen felül viszont a szerek egyéb felhasználása továbbra is a 9. jegyzék alá tartozik majd, azaz a fenti vegyületek a jövőben is tiltottnak számítanak.

Sokan aggodalommal figyelik a döntést

Azonban érthető okokból sokan aggodalommal figyelik a döntést, hiszen az eddig látott észak-amerikai példák után ezen szerek használatának szakmai támogatottsága nem egységes és egyáltalán nem evidencia.

Több felmérés is alátámasztja, hogy az USA-ban és a világ több pontján is meglepően szervezetten működő liberalizációs lobbi hatékonyan érzékenyíti a társadalom egy részét. Ezt mi sem mutatja jobban, mint egy az Egyesült Államokban végzett kutatás, melynek eredményei szerint minden harmadik amerikai fontolóra venné ezen szerek használatát.

Felmerül a kérdés: Nem járnak-e úgy Ausztráliában ezekkel a szerekkel, mint amit Észak-Amerikában tapasztalhatunk az opiod alapú gyógyszerekkel? Fájdalomcsillapítónak indultak, ma pedig a kanadai és az amerikai opiod-válság kirobbantóiként tekinthetünk a gyógyszerekre.

Vannak szakértők, akik szerint az ecstasy és a pszilocibin elérhetővé tétele apró lépés a helyes irányba, ugyanakkor ők nem beszélnek arról, hogy hány esetben vezetett katasztrófához az ilyen szerek nem megfelelő használata, elfelejtik az emberi alaptermészetből fakadó következményeket, miszerint hiába minden óvintézkedés, alaposság, néhányan úgy is visszaélnék a rendszer nyújtotta lehetőségekkel, mint ahogy ez történt az opiod-válság kapcsán is.

Ezzel kapcsolatosan persze felmerülhet kritikaként, hogy azok, akik ki akarták ezen szereket próbálni eddig is megtehették, de nem látni azon következményeket, hogy mi történik akkor, ha ezek legálissá és hozzáférhető válnak.

Mi a pszilocibin?

A varázsgombákból kivonható pszilocibin, illetve a szintetikusan is előállítható tudatmódosító szerek minden területen való felhasználását az ENSZ 1971-es, pszichedelikus szerekről rendelkező konvenciója a pszichedelikus vegyületek első veszélyességi kategóriába sorolta. Az ide tartozó szereknek súlyos egészségkárosodást és függőséget okozó hatásai vannak. Nem meglepő tehát, hogy az ezekkel való kísérletet is csak néhány kutatóhely számára engedélyezik a hatóságok, rendkívül szigorú protokoll mellett.

Az országok tekintetében igen megosztónak mondható a hozzáállás, viszont a korábbi évek tendenciájából az látszik, hogy Kanada és az Egyesült Államok is előszeretettel részesíti pozitív elbírálásban az ehhez kapcsolódó kérelmeket, mely után Ausztrália is beállt a sorba, viszont elsőként úgy, hogy legálissá teszi az orvosi felhasználást. Vannak szakértők, akik szerint mindez apró lépés a helyes irányba, ugyanakkor ők nem beszélnek arról, hogy hány esetben vezetett katasztrófához az ilyen szerek nem megfelelő használata, elfelejtik az emberi alaptermészetből fakadó következményeket, miszerint hiába minden óvintézkedés, alaposság, néhányan úgy is visszaélnék a rendszer nyújtotta lehetőségekkel, mint ahogy ez történt az opiod-válság kapcsán is. Ezzel kapcsolatosan persze felmerülhet kritikaként, hogy azok, akik ki akarták ezen szereket próbálni eddig is megtehették, de nem látni azon következményeket, hogy mi történik akkor, ha ezek legálissá és hozzáférhető válnak. Mit üzen ezzel a kormányzat a fiatalok és társadalom tagjai számára?

Sok még a kérdés

Az Egyesült Államokban a pszilocibin dekriminalizálása 2019-ben megkezdődött egyes államokban és nagyvárosokban, ezzel azt elérve, hogy például Oregon állam elsőként engedélyezte a pszilocibin felnőttkori használatát, amit az állam által felhatalmazott szervezetek segítő felügyelete mellett fogyaszthatnak csak, bár az anyag egyelőre nem engedélyezett vizsgálati gyógyszer az Egyesült Államokban. Az előrejelzések alapján viszont arra lehet következtetni, hogy az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala 2024-re jóváhagyja az MDMA PTSD-re való kezelését. Ha az európai térképet nézzük akkor Svájc példájával találhatjuk szemben magunkat, ahol korlátozott számban ugyan, de a pszichiáterek felírhatják az LSD-t és az MDMA-t pszichoterápiás kezelésre.

Úgy gondoljuk, hogy az Ausztráliában végbemenő folyamat hatással lesz más országok jövőbeni, terápiás célokra kínált pszichedelikus szerek használatára, ami magában foglalja az esetleges negatív következményeket is. Sajnos tartanunk kell attól, hogy az egyre könnyebb hozzáférhetőség azt fogja eredményezni, hogy fiatalok ezen felbuzdulva előszeretettel próbálják majd ki őket.

Valószínűleg a minket foglalkoztató kérdésekre való válaszokat csak idővel fogjuk megtudni. Fontos kihangsúlyozni viszont, hogy a kezelt betegségek természete miatt valószínűleg nehéz lesz egyfajta egyensúlyt teremteni, az ezen anyagok orvosi felhasználásának egyes szempontjai között. Nagyon úgy tűnik, hogy messze még a jéghegy csúcsa és nem tudni, hogy ez az intézkedés a kívánt hatást éri-e el, vagy egy újabb lavinát indít el. Egy biztos, hogy az elkövetkezendő időben Ausztráliát többen is figyelemmel fogják kísérni.