Bizonyos fogyókúrák hirtelen szívmegállást is okozhatnak!
A bevitt kalória túlzott mérséklése során nem zsírt, hanem izmot veszítünk, ami gyengeséghez és erőtlenséghez vezet, mindez a napi munkavégzést is negatívan befolyásolja.
A szigorú és rosszul végzett fogyókúrák az anyagcsere teljes felborulását és krónikus betegeknél még akár hirtelen szívmegállást is okozhatnak. Érdemes tehát az egészséges ütemű, lassabb fogyást választani, ami életmódváltás részeként hosszabb távon is fenntartható.
Nem csak a BMI számít
„Orvosi szempontból ideális testtömegnek azt tekintjük, amely mellett a legkisebb – az elhízásból eredő – egészségkárosodás veszélye. Az egészséges tartomány meghatározásakor nem elég pusztán a magasság és testsúly arányán alapuló testtömegindexre (BMI) hagyatkozni – hiszen ez nem tesz különbséget a zsír- és az izom tömege között –, hanem célszerű a testösszetételt meghatározni és a rizikótényezőket is felmérni” – ismerteti Horváth Zoltánné, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék főiskolai tanára.
Hozzáteszi: a nemzetközileg is elfogadott ajánlások szerint a lassabb ütemű, heti fél-1 kilogrammos fogyás tekinthető egészségesnek, ekkor van esély arra, hogy nem az izmot építjük le, hanem valóban a zsírt csökkentjük. 1 kilogramm testtömeg elvesztése nagyjából 7000 kalóriadeficitet igényel, ezt elérhetjük diétával, napi 500-700 kalória megvonásával, vagy akár aktív mozgással is. A fizikai aktivitás segíti a súlytartást, de önmagában – az étkezési szokások megváltoztatása nélkül – kicsi a szerepe a súlyvesztésben.
A dietetikus kiemeli: a gyors diéta együtt jár az izomtömegvesztéssel, emiatt nem csak gyengének és erőtlennek érezhetik magukat az érintettek, hanem a szív- és légzőizomban is erőcsökkenés léphet fel, ami a krónikus betegeknél különösen nagy kockázatot jelent. A drasztikus fogyókúrák a szervezet elektrolit háztartását, vagyis az ásványi anyag egyensúlyt is felboríthatják, és súlyos esetben akár hirtelen szívmegállás is bekövetkezhet.
A drasztikus fogyókúrák veszélyei
„Az ősemberek esetében hosszabb éhezési periódusokat rövidebb táplálkozási időszakok követtek, genetikailag tehát arra vagyunk kódolva, hogy ha táplálékhoz jut a szervezetünk, akkor a felesleget raktározza el, mert nem lehet tudni, mikor fog újra élelemhez jutni. Ezt a genetikai kódot azonban felül kell írni, hiszen manapság már készen, előttünk van az étel. Ha éhezünk, az alapanyagcserénk lelassul, kevesebb energia is elég a szervezet működéséhez, emiatt a kevesebbtől is hízni fogunk, ez vezet a jojó effektushoz” – magyarázza a főiskolai tanár.
A szakember igazán veszélyesnek azt tartja, ha a drasztikus fogyókúrát abbahagyja valaki, és visszatér a korábbi rossz szokásaihoz, ami az elhízást kialakította.
"A divatfogyókúrák legnagyobb kockázatát abban látom, hogy ezek hosszú távon nem fenntarthatóak. Az érintettek sikerélmény hiányában többféle diétát is kipróbálnak, és emiatt annyira felborul az anyagcseréjük, hogy szinte lehetetlen helyreállítani. Azt javaslom, hogy ne néhány hét alatt akarják a hosszú évek alatt felszedett kilókat leadni, hanem legyen türelmük lassú ütemben, az életmódba apró változtatásokat beépítve fenntartható fogyást elérni. Már a megnövekedett testtömeg tíz százalékának elvesztése is pozitív hozadékkal jár: javítja a szívműködést, a vérnyomást és a vérzsír értéket is" – ismerteti a dietetikus.
Horváth Zoltánné minden fogyni vágyónak javasolja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének táplálkozási ajánlását, az Okostányért, amely ellenőrzött, megbízható információkat és recepteket is tartalmazva ad támpontot az egészséges ütemű súlyvesztéshez.
Mennyi a napi energiaszükséglet?
Az éhségérzetet a központi idegrendszer szabályozza bizonyos hormonok és egyéb jelátvivő anyagok által. Az egyén napi energiaszükségletének megállapításához első lépésként ki kell számítani az alapanyagcsere-értéket az alábbi módon:
- férfiak esetében 18-30 éves kor között: 15,3 x testtömeg + 679;
- férfiak esetében 30-60 éves kor között: 11,6 x testtömeg + 879;
- nők esetében 18-30 éves kor között: 14,7 x testtömeg + 496;
- nők esetében 30-60 éves kor között: 8,7 x testtömeg + 829.
A napi energiaszükséglet kiszámításakor a fentiek szerint kiszámolt alapanyagcsere-értéket meg kell szorozni az életvitel és nem szerint meghatározott szorzóval:
- ülő vagy mérsékelten aktív életmód esetén a szorzó: 1,4-1,69;
- közepesen aktív vagy aktív életmód esetén a szorzó: 1,7-1,99.
A testsúly csökkentése érdekében mérsékelni kell a bevitt energia mennyiségét, ami általában a napi energiaszükségletnél körülbelül 500-600 kalóriával kevesebb energia bevitelét jelenti.
Az étkezés megtervezésére egy egyszerű módszer, ha az ember maga elé képzel egy tányért, aminek felét zöldségek, kisebb részét gyümölcsök, egynegyedét az egészséges fehérjék (pl. hal, csirke), a maradék egynegyedét pedig az egészséges szénhidrátok foglalják el (pl. teljes kiőrlésű termékek, barna rizs).
A megfelelő étrend kialakítása nem egyszerű. Amennyiben úgy érzi, hogy elakadt, vagy nem következik be testsúlyvesztés a megfelelő étrend és a megfelelő mennyiségű mozgás mellett sem, érdemes dietetikus szakemberhez fordulni.
Olvasta már?
- Olvasson tovább! 4 sportág, ami a léleknek is jót tesz
- Melyik a legjobb diéta? Szakember válaszol - kattintson!
- Olvasson tovább! Ezért egyen minél több almát!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Hirtelen szívhalál: ezt tegye, és életet menthet - az első 5 perc kritikus!
