Mennyi magnézium kell naponta a szervezetnek? Ettől a tényezőtől függ!
Magnéziumhiány a hosszú távú, nagy mértékű izzadás okán is kialakulhat. Nemcsak izomgörcsöt és levertséget, hanem szívizom problémákat is okozhat.
A magnézium az emberi szervezet negyedik legnagyobb mennyiségben jelen lévő ásványi anyaga. Jelenléte nagyon sok folyamatban nélkülözhetetlen. Így például szerepe van a vázizom, a szívizom és a méhizomzat működésében, az idegműködésben. Jótékonyan befolyásolja a szív- és érrendszer működését. A magnézium intenzív fizikai tevékenység, stressz, hányás, egyoldalú diéta vagy erőteljes izzadás hatására könnyen kiürülhet a szervezetből. Ha hirtelen és sokat izzad, testszaga pedig kellemetlen, magnéziumhiány is lehet az oka. Dr. Pierre Delbet 1928-ban végzett kísérleteiben bebizonyította, hogy a magnézium segít a testszag elnyomásában, ami az ásványi anyag bélflóra módosító hatására vezethető vissza.
Magnézium: a nemünk és a stressz is befolyásolja mennyire van szüksége a szervezetnek
A megfelelő magnéziumbevitel mennyisége nőknél naponta 300, férfiaknál naponta 350 milligramm. Megfelelő táplálkozás és életmód mellett ez a mennyiség a táplálékkal is bevihető. Bizonyos esetekben magnéziumpótlásra lehet szükség, hogy az ásványi anyag hiánya ne okozzon betegségeket.
A fokozott stressz például emelheti a napi magnéziumszükségletet, ha ezt nem vesszük figyelembe, bizony problémáink lehetnek. Szintén előidézhet magnéziumhiányt a túlzott fehérje- és zsírfogyasztás, a foszfát-tartalmú élelmiszerek, például szénsavas üdítőitalok, virslik, felvágottak, fagylaltok túlzott fogyasztása, a túl sós ételek, túlzott fogyókúra. Terhes nőknek és szoptatós anyáknak is szüksége lehet magnéziumpótlásra.
Mivel a magnéziumsók oldódnak vízben, a gyakran alkalmazott, hibás konyhai eljárásokkal magunk is csökkenthetjük az egyébként egészséges ételek magnéziumtartalmát. Így például nem jó túl hosszan áztatni, főzni a magnéziumtartalmú ételeket, illetve érdemes kevés főzővízben elkészíteni, és a vizet is felhasználni, hisz abban oldódik ki a magnézium egy része. A "túlfinomított" gabona alapú termékek - a fehér kenyér, finom pékáruk - túlzott fogyasztása is a magnéziumbevitel csökkenéséhez vezethet.
A magnéziumhiány fokozott veszélye az alábbi esetekben áll fenn:
- stresszes életmód (akár fizikai, akár emocionális stressznek van kitéve a személy)
- sportolók, vagy egyéb, napi gyakorisággal nehéz fizikai munkát végzők
- terhes vagy szoptató nők
- rosszul összeállított, egyoldalú diéta tartása esetén
- napi rendszerességgel nagy mennyiségű alkoholt fogyasztóknál
- bizonyos alapbetegségek esetén (pl.: cukorbetegség, Crohn-betegség, lisztérzékenység)
Bizonyos gyógyszerek szedése esetén (egyes vízhajtók és szívre ható készítmények, antibiotikumok és reflux elleni gyógyszerek) minden esetben kérdezze meg kezelőorvosát, hogy a szedett gyógyszerek valamelyike mellett szükséges-e az ásványi anyagok pótlása!
A magnéziumhiány tünetei az alábbiak:
- szorongás, depresszió;
- fejfájás;
- alacsony stressztűrő-képesség;
- alvászavarok;
- izomgörcsök, izomgyengeség;
- vérnyomásemelkedés, koszorúérgörcs;
- étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás.
Magnéziumhiány kezelése
A magnéziumhiányt elsősorban egészséges táplálkozással, életmódváltással érdemes kezelni. A legfontosabb magnéziumforrások a burgonya, a zöldségek, a különféle hüvelyesek és halfélék és a csonthéjas gyümölcsök. Fontos a megfelelő magnéziumtartalmú ásványvizek fogyasztása is, különösen azok számára, akik aktívan sportolnak. Figyeljünk arra, hogy az elérhető forrásvizek és ásványvizek magnéziumtartalma nagymértékben eltérhet, ezért mindig érdemes elolvasni a csomagoláson lévő információkat.
Mi a különbség a magnézium-oxid és a magnézium-citrát között?
Szinte már beivódott a köztudatba, hogy a magnéziumpótlás fontos. Egyre többen annak is tudatában vannak, hogy ha magnéziumpótlásról van szó, akkor számít az, hogy milyen formában jut be a szervezetbe a magnézium. A magnéziumnak ugyanis vannak szervetlen és szerves sói, amelyeknek a vízoldékonysága, bélből való felszívódása és a biohasznosulása eltéréseket mutathat.
Szerves vagy szervetlen?
A szervetlen magnéziumsók közé tartozik a magnézium-klorid, a magnézium-oxid, illetve a magnézium-szulfát. A szerves magnéziumsók között említhető a magnézium-biszglicinát, a magnézium-citrát, a magnézium-laktát, illetve a magnézium-orotát.
Jobban hasznosulhatnak a szerves magnéziumsók
A vizsgálati eredmények arra engednek következtetni, hogy a szerves magnéziumsók felszívódása és biohasznosulása jobb lehet, mint a szervetleneké. Azaz, ha jól felszívódó magnéziumsóval, hatékonyan szeretnénk pótolni a szervezetünkből hiányzó magnéziumot, érdemes a szerves magnéziumsók mellett dönteni.
Az eredeti kérdésre visszatérve: a magnézium-oxid szervetlen magnéziumsó, a magnézium-citrát pedig szerves magnéziumsó, és az előbbiek alapján a magnézium-citrát alkalmazása nagyobb mértékű biohasznosulást ígér, mint a magnézium-oxidé.
A minőség mellett lényeges azonban a mennyiség kérdése is. Érdemes tájékozódni arról, hogy hány milligramm (mg) elemi magnéziumnak megfelelő mennyiségű magnéziumot tartalmaz egy adott készítmény egyetlen adagja.
Olvasta már?
- Magnéziumpótlás: az orvos szerint ilyen esetekben ártalmas is lehet
- Tényleg hibázunk, ha a D-vitamint és a magnéziumot együtt szedjük
- Izomgörcs ellen magnézium? Ennyire hatásos valójában
- Így használja a magnéziumtejet székrekedés ellen!
- Ne dőljön be: univerzális csodaszer lenne a magnézium-klorid?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Nehéz odafigyelni? Ezt az ásványi anyagot pótolja a szervezetében
