A magyar futball megcsillanása
Ismét van miért leülni és megnézni a válogatottunk meccseit! A hosszú-hosszú évek rosszabbnál rosszabb nemzetközi szerepléseinek talán már vége és már ha picivel is, de esélyesebbek vagyunk a nagyobb tornák elérésére. Emellett a válogatott nem csak eredményes, de szerethető is.
Megkezdődött a 2014-es rio-i világbajnokság selejtező sorozata. A nagyok persze brillíroznak, hozzák a kötelezőt. Ám vannak kiadó helyek, amikre mi is szeretnénk pályázni. A selejtezők eddig (majdnem) a legjobban alakultak eddig. Andorrán hintettünk egy ötöst, de hát ilyen ellenfelek ellen már nekünk is ez az elvárt... Ezután jöttek a hollandok és sajnos szokás szerint helybenhagytak. A bátor játék lett a vesztünk, de legalább megpróbáltuk, majd Hollandiában taktikusan fogunk fellépni. Ezután egy észtországi fellépés következett. Nem volt egyszerű, de elhoztunk a három pontot.
A játékunkon javítani kellett, ez kétségtelen volt, a törökök ellen magabiztosabb játék kell. Eljött a nap, a magyar-török mérkőzés napja. Az első félórát megnyomták a vendégek, meg is szerezték a vezetést. Volt viszont egy fordulópont a meccsen, mégpedig Koman gólja, ami arcon vágta a törököket. Elkezdtünk szebben és jobban focizni, ám a félidőben 1-1 maradt. A második játékrészt megnyomtuk, és megcsináltuk, amit az elmúlt évtizedekben nem tudtunk. Szép és hatékony játékkal felkeltünk a padlóról, nyerni akartunk és sikerült is. Szalai találatával és Gera büntetőjével megszereztük a hőn áhított pontokat. Ezzel jelenleg a második hely a miénk a csoportba, de román csapatra még oda kell figyelni.
A nagy változás egyik oka mindenképp az edzőnek köszönhető. Egervári Sándor merőben különbözik az elődjeitől. Sokkal szimpatikusabb szakember, akin látszik, hogy remek szakmai tudással rendelkezik, akar kezdeni valamit ezzel a csapattal és nem csak fizetésért csinálja. Mer kockáztatni, akár még világklasszis csapatok ellen is. Odafigyel a fiatal tehetségekre és esélyt is ad nekik. Ráadásul a magyar bajnokságot is szemmel tartja és onnan is hív játékosokat. Ez a csapat végre tényleg egy Csapatnak néz ki.(Nem úgy mint mondjuk Koeman idejében..)
Lipták Zoltán, Takács Ákos, Koltai Tamás, Pátkai Máté (mind a négyen Győri ETO), Mészáros Norbert, Varga József, Szakály Péterb (mindhárman DVSC), Elek Ákos(DVTK) , Gyurcsó Ádám (Videoton) mind az NB 1-ből válogatottak. Ezért sem szabad leírni a magyar bajnokságot, és szerencsére Egervári sem írta le.
Hatalmas álmokat még nem érdemes szövögetni, hisz messze van még a világbajnoki főtábla. De érdemes eljátszani a gondolattal: mi van ha Romániát legyőzve meg lesz a második hely? Mi lesz, ha még tovább tudjuk magunkat verekedni? Merész álmok, de kitartó küzdelemmel és a magyar szurkolók támogatásával meglehet.
A magyar futball fejlődik. A Videoton eljutott az Európa Liga főtáblájára, és a válogatottunk is szépen menetel. Nekünk meg csak annyi a dolgunk, hogy szívből szorítsunk és biztassuk a címeres mezű harcosainkat. Hajrá Magyarország!
