Mire jó a retek? így segíthet májprobléma és emésztési gondok ellen
Nem csak az íze miatt éri meg retket enni!
A pirosas, zsenge retek az egyik első tavaszi zöldség, előtte pedig a fekete retekkel és a jégcsap retekkel tehetjük változatosabbá az étrendünket. A retek ráadásul nagyon egészséges, de tényleg igaz, hogy reggelire nem szabad enni?
Retekfajták
A retekfélék a keresztesvirágzatúak családjába tartoznak, vagyis a káposztával, karfiollal, kelbimbóval, brokkolival és karalábéval állnak rokonságban. Évezredek óta fogyasztják, a világ szinte minden táján elterjedt, így igen népszerű zöldség például az ázsiai országokban is. Rengeteg alfajtája van, főként aszerint csoportosíthatjuk a retkeket, hogy mikor van a szezonjuk.
- A tavaszi-nyári retekfélék közé tartozik a népszerű hónapos retek
- vagy a kerekded sörretek,
- míg az őszi és téli hónapokban kerülhet az asztalunkra a fekete retek
- és a jégcsapretek.
A tavaszi és nyári retekfélék pirosasak vagy rózsaszínek, kisebb a méretük, ízük pedig általában enyhe. A kerekded sörretek fehér színű, a mérete pedig a hónapos és a fekete retek közötti. A fekete retek héja fekete, sötétbarna vagy sötétlila, nagyobb méretű, az íze markánsabb, erősebb, mint a tavaszi reteké. A jégcsapretek (japán retek, daikon) fehér színű, hosszúkás, az íze pedig enyhén csípős lehet. A jégcsapretket és a fekete retket nagyon jól lehet tárolni, a hosszú téli hónapokban is biztosíthatjuk a segítségükkel a szervezetünk vitamin- és ásványianyag-szükségletét.
Retek - így hat a szervezetre
A retek energiatartalma alacsony, ám vitaminokban, ásványi anyagokban, fitonutriensekben és élelmi rostokban nagyon gazdag, így diétázók is bátran fogyaszthatják. Nagyobb mennyiségben találhatunk benne kalciumot, magnéziumot, káliumot, vasat, A-, C-, B-, K-vitaminokat, illóolajokat, flavanoidokat, glükozinátokat. Ezeknek a vegyületeknek köszönheti, hogy nagyon jó hatással van az egészségünkre.
Serkenti például az emésztést, a máj és az epe működését, és a szervezet méregtelenítő folyamatait is támogatja. A májbetegségekben, sárgaságban szenvedőknek például azért javasolt a retek fogyasztása, mert a zöldség lassítja a vörösvérsejtek pusztulását, szinten tartja a bilirubin nevű bomlástermék mennyiségét. Mivel sok rostot tartalmaz, segít a székrekedés elleni küzdelemben, biztosítja a rendszeres székletürítést, de azoknak is jót tehet, akik krónikus hasmenéssel küzdenek. A koleszterinszintet is normalizálja, ezen, illetve az epére gyakorolt jótékony hatásain keresztül hozzájárulhat az epekövek megelőzéséhez.
Az immunrendszert is támogatja a retek, például a benne található vitaminok és antioxidánsok segítségével. Az antioxidánsok az oxidatív stressz káros hatásaitól is védik a sejtjeinket, az ún. szabad gyökök bizonyítottan növelik jó néhány daganatos és krónikus betegség rizikóját, és az öregedési folyamatokban is nagy szerepet játszanak.
Reggel ne együnk retket?
A népi mondás szerint a „retek reggel méreg, este orvosság”, pontosabban éhnyomorra nem szabad retket enni. Ennek azonban nincs igazán valóságalapja (más kultúrkörökben éppen azt javasolják, hogy este kerüljük a retekfogyasztást), azonban a retek – rost- és illóolaj-tartalmánál fogva – az arra érzékenyeknél kellemetlen tüneteket, például gyomorégést, gyomorgörcsöket, puffadást válthat ki. Ez azonban nem a napszaktól függ, hanem az egyéni érzékenységtől! Aki bírja, nyugodtan eheti a retket, amikor csak jólesik neki. Ugyanakkor a népi gyógyászat az emésztést érintő hatások mellett még potencianövelésre is használta a retket - vélhetően ezért ajánlották este fogyasztani.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Szívproblémája van? Ezeket a zöldségeket építse be az étrendjébe - a kardiológus tanácsai
