Ezért jön létre a szervezetben állandó gyulladás a tartós stressz miatt

2024.05.09.

Stressz immunrendszer depresszió gyulladáskeltő fertőzés rák szív- és érrendszer omega-3

pajzsmirigy vitaminok stressz cukorbetegség magnézium vashiány gyulladás

A tartós stressz megviseli az immunrendszert, növelheti a náthás megbetegedések számát és sok egyéb panasz kiváltó oka is lehet.

A ránk váró hideg időjárás és a rövid, borús nappalok bárkit könnyen lehangolttá tehetnek. Ehhez jönnek még a mindennapokban átélt stresszhelyzetek, amelyek további kihívást jelentenek az immunrendszerünk számára. Dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont endokrinológusának segítségével összegyűjtöttük azokat a tápanyagokat, amelyek segítségével ezt az időszakot könnyebben átvészelhető.

Így vezet a stressz betegséghez

"A tartós stressz megviseli az immunrendszert, növelheti a náthás megbetegedések számát és sok egyéb panasz kiváltó oka is lehet. A stressz a szervezetben különböző bonyolult folyamatok beindulását eredményezi" – magyarázza doktornő.

Ilyen, az immunrendszer szempontjából lényeges momentum a fertőzések elleni védekezés és a sebgyógyulásra való felkészülés. Konfliktusok, viták és egyéb stresszel járó szituációk esetén, az immunrendszer gyulladáskeltő citokinek termelését kezdi meg, mivel ezek az anyagok képesek gyorsítani a sebgyógyulást és csökkenteni a fertőzésveszélyt.

A valóságban – tényleges sérülés, vagy fertőzés hiányában - azonban nem tudják elvégezni eredeti feladatukat, így továbbra is a szervezetben keringenek. Állandósult stressz esetén a szervezetben így folytonos gyulladás jön létre. Már az enyhe fokú gyulladás is jelentős következményekkel járhat: cukorbetegség, rák, szív- és érrendszeri betegségek, vagy asztma kialakulásához is vezethet.

A lehangoltság-hormon

A melatonin a tobozmirigy által termelt hormon, mely a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelős. Termelődése a sötétedés beköszöntével fokozódik, fény hatására pedig csökken. Télen, a nappalok rövidülése mellett sokszor akár hetekig is borús, ködös napokkal kell szembenéznünk. Mindez serkentően hat a melatonin termelődésére. A magas melatonin szint azonban depresszióhoz vezethet. Megfigyelhetjük, hogy a téli lehangoltság máris alábbhagy, amint kisüt a nap, tavasszal pedig mintha kicserélődnénk, vidámabbá, energikusabbá válunk.

Hangulatjavító ételek

A magnézium nyugtatóan hat az idegekre, izmokra, hatására javul a memória és a tanulási képességek. Hiányában idegesség, álmatlanság, fáradtság jelentkezhet, és nő a szívbetegségek és a diabétesz kockázata. Pótlásáról a zöld levelű zöldségek, napraforgómag, sütőtök és teljes kiőrlésű gabonák fogyasztásával gondoskodhatunk.
A pajzsmirigy alulműködés tartós fáradtságot, lelassultságot okozhatnak. Kezelőorvossal egyeztetve, a jód pótlásával a tünetek enyhíthetők. A jód természetes forrásai a tenger gyümölcsei, ehető algák, halak és a tojás.
A pajzsmirigy alulműködés tartós fáradtságot, lelassultságot okozhatnak. Kezelőorvossal egyeztetve, a jód pótlásával a tünetek enyhíthetők. A jód természetes forrásai a tenger gyümölcsei, ehető algák, halak és a tojás.
Alacsony D-vitamin szint mellett nő a mentális és daganatos betegségek kockázata. Egyes kutatások szerint a gyakori téli fertőzések oka is a D-vitamin hiányra vezethető vissza. Ennek megelőzésére a legjobb, ha kihasználjuk a télen oly ritka napsütést és ilyenkor a szabadban töltjük az időt. A táplálékok közül a lazac, a gomba és a vaj is kiváló D-vitamin forrás.
Alacsony D-vitamin szint mellett nő a mentális és daganatos betegségek kockázata. Egyes kutatások szerint a gyakori téli fertőzések oka is a D-vitamin hiányra vezethető vissza. Ennek megelőzésére a legjobb, ha kihasználjuk a télen oly ritka napsütést és ilyenkor a szabadban töltjük az időt. A táplálékok közül a lazac, a gomba és a vaj is kiváló D-vitamin forrás.
A szervezetben található kalcium szintjének csökkenésére utalhat, ha nyugtalanság, idegesség, lassult gondolkodás, lehangoltság tüneteit tapasztaljuk. A kalcium elsődleges forrásai a tej és a tejtermékek, de pótlásáról mák, sütőtök, szardínia, káposzta, spenót és mandula fogyasztásával is gondoskodhatunk.
A szervezetben található kalcium szintjének csökkenésére utalhat, ha nyugtalanság, idegesség, lassult gondolkodás, lehangoltság tüneteit tapasztaljuk. A kalcium elsődleges forrásai a tej és a tejtermékek, de pótlásáról mák, sütőtök, szardínia, káposzta, spenót és mandula fogyasztásával is gondoskodhatunk.
Az ómega-3 zsírsavak jelentősége az 1970-es évektől került előtérbe, amikor kutatók felfedezték, hogy a halfélékben gazdag táplálkozást folytató eszkimók körében gyakorlatilag nem fordul elő szívbetegség. További vizsgálatok a depressziós tünetek megelőzésében és kezelésében betöltött szerepüket is hangsúlyozzák. Omega-3 zsírsavakat a halfélék közül elsősorban a szardínia, makréla és a lazac tartalmaz.

Az omega-3 zsírsavak jelentősége az 1970-es évektől került előtérbe, amikor kutatók felfedezték, hogy a halfélékben gazdag táplálkozást folytató eszkimók körében gyakorlatilag nem fordul elő szívbetegség. További vizsgálatok a depressziós tünetek megelőzésében és kezelésében betöltött szerepüket is hangsúlyozzák. Omega-3 zsírsavakat a halfélék közül elsősorban a szardínia, makréla és a lazac tartalmaz.

A vasraktárak kimerülését, vashiányt fáradtság, lassultság, koncentrációs zavarok jelezhetik. Pótlásáról marhahús, máj, kacsa és rákfélék fogyasztásával gondoskodhatunk.

Stresszhelyzetek és rugalmasság

A hétköznapi életben gyakran jelent megterhelést, hogy alkalmazkodni kell a folyamatosan változó körülményekhez. Vannak, akik könnyen kezelik a kihívásokat, míg mások nehezebben vagy nem tudnak rá helyesen reagálni. A rugalmasság az a képesség, ami lehetővé teszi az élet váratlan vagy nehéz helyzeteivel való szembenézést, és segít megőrizni a jó mentális egészséget. Szaknyelven ezt a jó ellenállóképességet rezilienciának nevezik, ami az elmúlt években került be a mentális egészséggel foglalkozó kifejezések közé.

A reziliencia jelenségét először olyan gyermekeknél figyelték meg, akik a hátrányos, veszélyeztető tényezők ellenére képesek voltak egészségesen fejlődni. A reziliencia egy dinamikus folyamat, melynek segítségével az egyén képes a megterhelő helyzeteket tudomásul venni, azokhoz sikeresen alkalmazkodni, és visszaállítani szervezetének optimális működését. Minél reziliensebb valaki, annál gyorsabban tud visszatérni nyugalmi állapotba a stresszhelyzetet követően. A kutatások alapján az emberek 60-90%-a rendelkezik ezzel a képességgel valamilyen mértékben, de lehetőség van annak tudatos fejlesztésére is.