Mire jók az úgynevezett divatdiéták?

Se szeri se száma a divatdiétáknak, és némelyikük tényleg működik is.

Ha most megkérnénk, hogy soroljon fel néhány trendi diétát, amiről a közelmúltban hallott, biztos, hogy azonnal tudna vagy ötöt. Skandináv, Stockholm, paleo, vércsoport diéta, ketogén, fehérje diéta, szétválasztó diéta, mediterrán diéta, és még sorolhatnánk reggelig. De vajon miért van az, hogy mindig jön egy újabb és újabb, és miért próbáljuk ki mindig őket? És ha az előző jó volt, akkor miért is van szükségünk egy újabb diétára? Nos, mindjárt a végére járunk!

Diéta, fogyókúra vagy étrend?

A három fogalmat sokan összemossák, egymás szinonimájaként használják, pedig egyáltalán nem azonos dolgokat fednek le, ha igazán szigorúan gondolkodunk. Persze a köznyelvben nincsenek erre vonatkozó szabályok, azt mondjuk, hogy “De jól nézel ki, fogyózol/diétázol?” Nagyon ritkán esetleg megfordul a fejünkben, hogy “más az étrended?”

A diéta alapvetően egy olyan étrend, amit azért kell követni, mert valami érzékeny a szervezet. Diétázni akkor kell, ha emésztőszervi panaszunk van, ez egy átmeneti diéta. És lehetünk életfogytig tartó diétára is ítélve, ha tejcukor érzékenyek vagyunk, cöliákiánk van ésatöbbi. A diéta tehát szigorúan kizár az étrendből valamilyen élelmiszer vagy táplálék típust, azért, hogy jól legyünk, ne legyünk betegek. Igen, sok diétának a “mellékhatása”, hogy fogyunk is tőle.

A fogyókúra a nevében hordozza a fogyásra való törekvést, és azt, hogy ez időszakos, kúraszerű. Fogyókúra jelentheti a szénhidrátok mérséklését, a cukor elhagyását, a “csak ezt és azt eszem 3 hétig” és ide tartoznak a divatdiéták is, amik tehát nem is annyira igazi diéták.

Az étrend a megoldás mindenre. Ez ugyanis nem egy rövid távú elköteleződés jó esetben, hanem az életmódváltás része. Aki étrendet követ, az tudatosan táplálkozik, bizonyos dolgokat nem eszik, másokra pedig odafigyel, hogy pótolja. A helyes, tudatos étrend hosszú távon a megoldás arra, hogy ne csak elérjünk egy kívánt számot a mérlegen, de meg is tartsuk. És ehhez még kapcsolódik a fránya mozgás is, a rendszeres. A divatdiéták között vannak olyanok, melyek valóban egészséges alapokon nyugszanak, és ha ezeket étrenddé formáljuk, beépítjük hosszú távra, akkor nyertünk.

Csodabogyó nincs?

Sokan a fogyókúra részeként tekintenek a fogyibogyókra, és attól várják a megváltást. A rossz hír, hogy befektetett munka és akarat nélkül nincs eredmény. A test egyszerűen működik: akkor veszít a zsírból, ha energiadeficit van. Ez pedig mozgással és megfelelő táplálkozással érhető el. Persze vannak étrend-kiegészítők melyek segíthetik ezt a folyamatot, de önmagukban egyik sem tesz csodát.

Működő “divatdiéták”

Látható, hogy a cikk elején említett diéták akkor működnek, ha hosszú távon is alkalmasak egészségesen fenntartani és táplálni a szervezetet, mert akkor mintegy mellékhatásként fogyhatunk is velük. De az elsődleges célnak az egészségnek kellene lennie mindig! És igen, a túlsúly az nem egészséges, sok betegség kockázatát növeli, ezért nem baj, ha le akarunk fogyni, de a célunk legyen tudatos! Nézzük, melyik diéta, hogyan segít, és miért működik!

Fehérje diéták

A fehérjékben gazdag ételek segíthetik a fogyókúrát, mert a fogyás nem az izomtömegből történik, hanem várhatóan a zsírszövetből. A fehérjék eltelítenek, ugyanakkor elkerülhető velük a túlevés. A fogyás látványos lehet, mivel a csökkentett szénhidrátbevitel miatt a szervezet a zsírraktárakat kezdi el lebontani, és mozgással kombinálva még több használódik fel.

A fehérje diéta során mellőznünk kell az egyszerű szénhidrátokat, liszt és cukor féléket, emelni a rostok mennyiségét, vagyis zöldségeket, teljes értékű gabonaféléket kell enni. A lényeg azonban a fehérjék mennyiségének és arányának növelése, ami elsősorban fehér és soványabb vörös húsok, halak, tojás, tejtermékek, magvak és hüvelyesek fogyasztásával érhető el.

Ketogén diéták

A ketogén diéták illetve étrendek alapja a magas zsírbevitel, itt ugyanis ketózisban van a szervezet, tehát nem szénhidrátból (glükóz) nyerünk energiát, hanem a zsírszövet lebontása által az ún. ketonokból. A felszabaduló ketonokat az agy is hasznosítani tudja, tehát a ketózis egy evolúciósan kifejlődött adaptáció arra az esetre, amikor nincs elegendő szénhidrátforrás. A ketogén étrendben a zsiradékok, zsíros húsok, belsőségek adják a táplálék 75%-át, a tiszta fehérjék csak 20-25%-ban kapnak helyet az étrendben, szénhidrát pedig elenyészően kerülhet a tányérunkra, jobbára zöldség formájában. A mai napig vannak olyan népcsoportok, akik ketogén étrenden élnek (eszkimók, indiánok), mert nincs elérhető szénhidrát forrásuk, így szinte kizárólag állati eredetű táplálékokat fogyasztanak. Az orvosilag felügyelt ketogén diétát alkalmazzák epilepszia és daganatos betegségek kezelésére is.

Paleo diéták

A paleolit diéta már szénhidrát alapú, de kizár bizonyos szénhidrátforrásokat, cukortípusokat, élelmiszereket. Méghozzá azokat, amelyekkel elvileg az ember nem kompatibilis, vagyis evolúciósan még nem alkalmazkodott. A paleo táplálkozás szerint az a jó az emberi szervezetnek, amit már az ősember is meg tudott emészteni, amivel találkozhatott. És ha ilyen étkeket fogyasztunk, akkor a súlyunk is beáll az optimálisra.

Tulajdonképpen minden diéta azért működik, mert kizár valamit, így a szervezet kénytelen a zsírraktárakhoz nyúlni. A kizárás pedig egyértelműen legtöbbször a szénhidrátot jelenti. Hosszú távon azonban nem mindegy, melyik táplálkozási módot választjuk, hogy egészségesek is maradjunk, ne csak karcsúak.