Kiderült, mennyi húst fogyasztanak hetente a magyarok
Sokan anyagi okokból tartanak húsmentes napot.
A megkérdezettek 5 százaléka rendszeresen fogyaszt növényi alapú húshelyettesítőt, csaknem 30 százalék már kóstolt ilyen terméket, a többiek fele pedig kipróbálná - közölte a Pápai Hús Kft..
A visszajelzések szerint minden ötödik ember követ valamilyen diétát, közöttük ugyancsak 20 százalék körüli a vegetáriánusok és a vegánok aránya - írták. A Pápai Hús Kft. szeptemberi, online kérdőíves, reprezentatív kutatása alapján az életkor csökkenésével egyre kevesebb a húsevő. A magyar háztartások kétharmadában még hetente többször fogyasztanak húst, különösen az 50 és 65 év közöttieknél, de 43 százalék tart húsmentes napot, többnyire anyagi megfontolásból.
A válaszok alapján a vegán élelmiszerek iránti nyitottság felülmúlja a várakozásokat - értékelte az adatokat a Pápai Hús Kft. A vásárlói érdeklődést részben a kíváncsiság magyarázhatja a közlemény szerint, de biztosak abban is, hogy a fogyasztói tudatosság, a fenntarthatósági elvárások ugyancsak fontosak. A megkérdezettek 40 százaléka figyel arra, hogy kevesebb szemetet termeljen az élelmiszerek fogyasztásával, a minőségi alapanyagokra szintén majdnem ugyanennyien figyelnek, míg az összetevőket minden harmadik vásárló nézi meg. Az egészséges termékekért minden negyedik akár többet is hajlandó fizetni.
Mi történik a szervezetünkben, ha nem eszünk húst?
A szakemberek szerint a hús- és tejtermék-fogyasztás csökkentése lehet a legnagyobb pozitív hatással a környezetre, a globális felmelegedésre, az édesvíz-felhasználásra és a levegő- és víz-szennyezésre. A húsmentes étrenddel – vagy ha legalábbis jelentősen csökkentjük a húsfogyasztást – pedig nemcsak a bolygónak, hanem a saját magunknak is jót tehetünk. Az elsősorban növények fogyasztásán alapuló étrend vitaminokban, ásványi anyagokban és élelmi rostokban gazdag, és számos krónikus betegség megelőzésében szerepet játszhat.
A telített zsírokban gazdag vörös húsok, húskészítmények hozzájárulhatnak a szervezet mikroszkopikus gyulladásainak kialakulásához. Ezek a krónikus gyulladások pedig idővel jelentős mértékben károsíthatják a sejteket, és olyan súlyos betegségek kialakulásához is hozzájárulhatnak, mint a szív- és érrendszeri panaszok, a reumatoid arthritisz, a cukorbetegség, az asztma vagy az idegrendszer degenerációjával járó betegségek.