Fonalféreg a zöldségben: már a piacon felismerheti, ha ezt megfigyeli

2023.09.09.

fonalféreg gyökérgubacs fonalféreg zöldség fertőzött Sanitas-egészség

Egy növényorvos a piacon vásárolt zöldségből vett mintát - jól látható mikroszkópja alatt a petrezselyemgyökérben talált élő egyed.

Világszerte elterjedt fonálféreg genus a Meloidogyne, amelybe gyökérgubacsképző (root-knot nematode), obligát endoparazita életmódot folytató fajok tartoznak. Vannak köztük ragadozók, korhadékbontók, növényeken szívogatók és magasabb rendű állatokat, például az embert is parazitáló fajok egyaránt.

A kiskerttulajdonosok leggyakrabban a gyökérgubacs-fonálféreg fajok kártételével találkozhatnak. A Nematoidea fonalférgek mindenfajta környezetben megtalálhatók és az élőlények sokféleségében is számottevő részt képviselnek: 25 ezer fajuk ismert, de becslések szerint több mint egymillió fajuk létezhet. Forrás: shutterstock.com

Miről ismerhetem fel a fertőzött zöldséget?

A fertőzött növény föld feletti részei a fejlődésben visszamaradottak,
gyökereiken gubacsok láthatók
"bajuszosodnak, szakálosognak".

A fajok lárváinak és kifejlett egyedeinek szívogatásának hatására a fertőzött növények hajszálgyökerein nagyobb gombostűfej méretű, gyakran gyöngysorszerűen láncokba rendeződő gubacsok jelennek meg. Szélsőségesen polifágok, azaz szinte bármely zöldség vagy dísznövény hajszálgyökerein megtelepedhetnek és károsíthatnak.

Így néz ki a fonálféreg kártétel petrezselyemgyökéren

A témáról egy növényorvos, PhD hallgató készített érdekes videóposztot a Tiktokon: a piacon vásárolt petrezselyemgyökérből vett mintákat, a gyökérgubacsok szálait mikroszkóp alá tette, és megvizsgálta, hogy talál-e benne élő egyedeket. Talált is: a nőstény példányt fénymikroszkóp alatt is megmutatta.

Magyarországon több fonálféreg faj is ismert, melyek közül a szabadföldi és az üvegházi gyökérgubacs-fonálférgek (Meloidogyne hapla/Meloidogyne incognita) fertőzik a sárgarépát. A fonálférgek a növény szöveteiben élnek, a lárvák a hegyükkel behatolnak a gyökerekbe, váladékaikkal gubacsok képzésére kényszerítik a gyökereket, melyek a néhány mm-es nagyságtól akár a borsószem méretig terjedhetnek. Az ivarérett nőstények megdagadnak és a gubacsok zselés anyagába kb. 500 petét raknak. A petékből lárvák kelnek ki, amelyek további növényeket képesek megfertőzni.

A fonálférgeknek a magyarországi körülmények között szabadföldön évente 2-3 nemzedéke van, míg a növényházakban a fejlődésük folyamatos, évente akár 10 nemzedékük is kifejlődhet. A fertőzött növény föld feletti részei a fejlődésben visszamaradnak, a karógyökerek rövidülnek és „bajuszosodnak”. A növények korábban elhalnak.