Ez a porhanyós, zamatos és omlós sülthús készítésének titka
Mitől lesz jó a sült hús? Milyen zsiradékot használjunk? Mi történik a kenyérrel sütés közben? Az ünnepi felesleg mehet a kukába, vagy még lehet valamit kezdeni velük? Lássuk!
Mitől lesz zamatos a sülthús?
A sült húsnak omlósnak és lédúsnak, szaftosnak kell lennie. Különösen karácsonykor. A sült húsok ízét, zamatát többek az úgynevezett Maillard-reakció befolyásolja. Ennek lényege, hogy húsban a fehérjék és a zsírok mellett mindig találhatóak cukorszerű anyagok is, 140-150°C környékén a cukrok és a fehérjék reakcióba lépnek egymással, összekapcsolódnak, a hús színe pedig barnássá válik. Az ízeket a zsiradékokban is megtalálható foszfolipidek (vízben is és zsírokban is oldódó vegyületek) kiemelik. A vaj foszfolipid-tartalma magas, így a sütés végén a húshoz adva és a hőmérsékletet lejjebb véve (hogy a vaj ne égjen meg) a sült húsok ízét még ízletesebbé tehetjük.
Olaj vagy zsír? Esetleg vaj?
És ha már a zsírosságnál tartunk… A fűszerek – amellett, hogy ízletesebbé teszik az ételt - csökkentik, lassítják az ételek zsírtartalmának oxidálódását. A leghatékonyabb „védelmet” a rozmaring, zsálya, kakukkfű, oregánó, gyömbér és paprika mutatja. Nem véletlen, hogy ezek a sülthúsok legkedveltebb fűszerei a különböző népek konyháiban. A fűszerek illóolajai a nedvesség hatására elpárolognak és átjárják a sülő húst. Ahhoz, hogy az ételeink íze élvezhető legyen, a zsírok szerepe kiemelkedő. Ma már rengeteg féle zsír, olaj, vaj, margarin kapható, nem könnyű eldönteni, mikor, melyiket válasszuk. Mitől függ például, hogy az egyik készítményt inkább salátákhoz ajánlják, míg másokkal magas hőfokon is biztonsággal dolgozhatunk? A zsiradék felhasználásakor talán a legfontosabb szempont, hogy milyen zsírsavak alkotják a trigliceridet. Döntő még az is, hogy melegítésre, hevítésre csak azok a zsírok/olajok alkalmasak, amelyeknek magas a füstölési pontja.
A porhanyós hús titka
A kemény rágós hús oka legtöbbször a rigor mortis, ismertebb, de rémisztőbb nevén a hullamerevség. Hogy ennek mi az oka? Az enzimek levegő nélkül, anaerob módon is képesek bontani, de az állat levágása után a folyamat már nem megy végig a széndioxidig, hanem a tejsavnál megáll. A hús pH-ja csökken, azaz savasodik. Emellett az energiatermelő folyamatok is leállnak, így az izomrostok ellazulásában szerepet játszó fehérjék (aktin és a miozin) közötti kapcsolatok sem lesznek képesek szétválni, az izom pedig összehúzott állapotban marad. Az állat fajtájától, korától függő idő elteltével az izmok merevsége felenged, a hús elernyed és megjelennek az érett húsra jellemző tulajdonságok.
Mit kezdjünk a felesleges étellel?
A meghitt ünnepre a családok rendszerint sokkal több étellel készülnek, mint ami a szenteste és karácsony napján elfogy. Vajon mi lesz azzal a sok finom és értékes élelmiszerrel? Hogyan tároljuk? Érdemes fertőtleníti a hűtőt, mert hűtőszekrény mikroklímája, mikrobiológiai miliője meghatározza a tárolás időtartamát. Amit nem tudunk sokáig hűteni, azt fagyasszuk le, daráljuk le (például a száraz zsemlét), dunsztoljunk, komposztáljunk.
Olvasta már?
- Cukor helyett melyek a legjobb édesítőszerek?
- Mézfajták gyógyhatásai - repceméz gyomorsavra, hársméz gyulladásra
- 3+1 dolog, amit megtehet az egészségéért cukorbetegként
- 9 tévhit a cukorbetegségről
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!