A stressz testi tünetei: ilyen betegségeket okozhat az elfojtott feszültség
Van, amikor a sokáig tartó stressz, az elfojtott feszültség betegségekhez vezet.
A pszichoszomatikus betegségek csoportjába azok a tünetek, tünetegyüttesek tartoznak, amelyek tartós stresszállapot következtében alakultak ki, és az elfojtott, általában tudattalan feszültség következtében a vegetatív idegrendszer közvetítésével jönnek létre.
A „pszichoszomatikus” elnevezés magában foglalja a betegség lényegét: a pszichés állapot által okozott testi tünetek összességét.
A pszichoszomatikus betegségek fajtái
Alexander Ferenc, a pszichoszomatikus orvostudomány megalapítója szerint a hét legjellemzőbb pszichoszomatikus betegségcsoport:
a légzőrendszert érintő:
- asthma bronchiale,
- hiperventiláció;
az emésztőrendszert érintő:
- gyomorfekély,
- fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa),
- irritábilis bél szindróma (IBD),
- reflux betegség;
a mozgásrendszert érintő:
- sokízületi gyulladás (polyarthritis);
a bőrt érintő:
- neurodermatitis (bőrgyulladás),
- viszketegség;
a keringési rendszert érintő:
- magas vérnyomás,
- koszorúér-betegség,
- DaCosta-szindróma (fiatalkori „szívpánik” heves mellkasi panaszokkal);
- anorexia nervosa.
Gyakran pszichoszomatikus betegség meglétére utalnak a krónikus fájdalmak is, például az alsó háttáji fájdalom, egyes fejfájástípusok (pl. migrén, tenziós fejfájás), illetve kötőszöveti és izomfájdalom (fibromialgia).
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Trauma, élethelyzeti válság esetén, amennyiben úgy érzi, hogy nehezen vagy nem bír megbirkózni a problémákkal és a stresszel, kérje szakember segítségét! Forduljon pszichológushoz, vagy keresse fel a területileg illetékes pszichiátriai szakrendelést.
A pszichoszomatikus betegségek kiváltó okai
Pszichoszomatikus betegség kialakulhat krónikus stresszhatás alatt, de meglévő betegségek romlása miatti szorongás hatására is. Fontos hangsúlyozni, hogy a testi tünetek valódiak, attól függetlenül, hogy kialakulásuk hátterében nem szervi, hanem lelki tényezők állnak. Több példa is van arra, hogy mentális betegségek testi betegség formáját öltik (pl. larvált depresszió), de számos mentális betegséget kísér testi betegség.
A pszichoszomatikus betegségek kiváltó oka a fizikai vagy érzelmi terhelés, hosszan tartó stressz és az azokra adott egyéni válaszok, viselkedésformák. Vannak személyiségtípusok, amelyek hajlamosítanak például a szív- és érrendszeri betegségekre vagy a daganatos betegségekre. Egyes elméletek szerint a fogékonyság ezekre a betegségekre egészen a gyermekkorra vezethető vissza (regresszióelmélet), mások szerint azoknál az egyéneknél gyakori, akik nem képesek kifejezni vagy megélni érzelmeiket, ezt nevezik alexitímiának.
Míg Alexander Ferenc elmélete a pszichoszomatikus folyamatoknál az érzelmi elfojtást helyezi fókuszba, addig a modern szemlélet a magatartás szerepét hangsúlyozza. Ebben a megközelítésben fontos az egészségtudatosság és az egészség-magatartás, hiszen pl. az elhízás, a mozgásszegény életmód, a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás mind-mind magatartással befolyásolható kockázati tényezők.
Olvasta már?
- Így betegíti meg a hormonrendszerét a stressz az endokrinológus szerint
- Innen tudhatja, ha a hátfájást a stressz okozza!
- 9 étel, amely felszabadít a tartós stressz, szorongás alól
- 13 betegség, ami stressz miatt is kialakulhat
- Tartós stressz: így befolyásolhatja a szív egészségét
- Így gyengíti az immunrendszert és növeli a rák kockázatát a stressz
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!