Olcsó és egészséges diéta, amiért a szíve is hálás lesz
Ha a skandináv diéta mellett dönt, a szíve is meghálálja!
A skandináv étrendet az egyik legegészségesebbnek tartott mediterrán diéta vetélytársának tartják, amely a skandináv országok gasztronómiai hagyományaira épül. Igaz, nem ígér villámgyors eredményeket, de nem is kell semmit megvonnunk magunktól, és az éhezéstől sem kell tartanunk. Közeli rokonságban áll a mediterrán étrenddel, de sokak szerint a skandináv olcsóbb és elérhetőbb annál.
Skandináv gasztronómia
Valljuk be, ezt a szóösszetételt - skandináv gasztronómia - ritkán halljuk. Az északi országok, vagyis Dánia, Finnország, Svédország, Norvégia és Izland ételeit kevésbé ismerjük, mint a világhírű olasz, spanyol, francia vagy görög gasztronómiát, pedig a skandináv ételek legalább olyan változatosak, különlegesek és ízletesek, mint délebbi társaik. A skandinávok rendkívül fontosnak tartják az egyszerű, tápláló és a hosszú, hideg hónapokban is energiát adó ételeket.
A hagyományos alapanyagok között találjuk a halakat, elsősorban a heringet, a lazacot és a makrélát, a húsételek között pedig a disznóhúst, de olyan különlegességeket is, mint amilyen a rénszarvas. A gabonafélék közül a rozs a legfontosabb, a hagyományos kenyér is ebből készül. A legnépszerűbb zöldségek a burgonya, a káposzta, a cékla, a répafélék, míg a gyümölcsök között a bogyósokat kínálják a legtöbbször.
A vitaminokban, ásványi anyagokban, rostokban, egészséges zsírokban gazdag, cukorban és transzzsírokban szegényebb étrend csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, bizonyos daganattípusok, valamint a krónikus gyulladásokkal összefüggő problémák, az ízületi panaszok rizikóját.
Skandináv diéta: minta étrend
A diéta alapját a friss, szezonális, illetve kisebb mennyiségben a fagyasztott zöldségek jelentik, főként a gyökérzöldségek, például a cékla, a sárga- és fehérrépa, a paszternák és a burgonya; de a keresztesvirágzatúak, mint a káposzta, a karfiol, a brokkoli, a kelbimbó és a karalábé is megtalálhatók az étrendben. A gyümölcsök közül a bogyósok kapják a legnagyobb szerepet, főként az áfonya, a málna, az egres, de az alma, a körte és a szilva is fogyasztható.
A finomított szénhidrátból készült fehér kenyér és cukorral teli péksütemények helyett a teljes kiőrlésű gabonaféléket részesítsük előnyben, például a rozsból, árpából vagy zabból készült kenyérféléket, reggelire pedig nagyszerű választás lehet például a zabkása.
A húsfélék, a halak, a tojás és a tejtermékek inkább csak kiegészítői a zöldségeknek, gyümölcsöknek, nem ezek jelentik az étrend legfontosabb elemét. A szakemberek szerint inkább a minőségre, mint a mennyiségre érdemes koncentrálni.
Milyen ételeket kerüljünk?
Az északi étrend irányelvei szerint kerüljük a magas cukortartalmú ételeket, a feldolgozott, adalékanyagokkal teli élelmiszereket, a gyors éttermi ételeket, valamint a nagyon egzotikus, messzi országból származó vagy éppen szezonon kívüli élelmiszereket. Az alkohol és a minőségi, esetleg otthon készített édességek, sütemények kis mennyiségben beilleszthetőek az étrendünkbe.
Az egyik legnagyobb különbség a mediterrán és az északi étrend között az élelmi zsírok megválasztásában keresendő: az előbbinél az olívaolaj dominál, míg az utóbbinál a repceolaj használatos.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Mit tegyek ha megállt a fogyás lendülete? Ezek a dietetikus tanácsai
