Csapjuk be az agyunkat?! (oknyomozás)
Csapjuk be az agyunkat és együnk kevesebbet...! Kutatók szerint a sikeres fogyókúra kulcsa az lehet, ha agyunkat úgy állítjuk be, hogy az étel, amit éppen elfogyasztani készülünk, igenis elegendő lesz nekünk. Tehát az agyban dől el, hogy jól lakunk-e egy adott ételmennyiségtől, vagy sem, hangzott el a Táplálkozási Viselkedések Egyesületének éves találkozóján.
A vizsgálatban résztvevők hosszabb ideig érezték jóllakottnak magukat azon ételek elfogyasztása után, amelyekről azt hitték, hogy nagyobb adag, mint az valójában volt. Az emlék arról, hogy milyen jóllakottság-érzéssel járt egy előzőleg elfogyasztott étel, ugyancsak befolyásolta azt, hogy mennyi ideig csillapította az éhséget. Tehát az éhséget és a jóllakottság érzését két tényező befolyásolja: az, hogy mit várunk el az étkezés előtt, és hogy milyen emlékeink vannak az előző étkezéssel kapcsolatban.
Az első kísérlet során a résztvevőknek megmutatták egy gyümölcsturmix hozzávalóit. A résztvevők felének egy fél adag turmixhoz szükséges gyümölcsmennyiséget mutattak, a másik felének egy egész adaghoz valót. Ezután, meg kellett becsülniük, hogy vajon mekkora jóllakottság-érzést fog okozni a turmix elfogyasztása, és ezt értékelniük is kellett fogyasztás előtt, majd három órával ezután. Azok a résztvevők, akik a nagyobb adag hozzávalót látták, nagyobb mértékű teltségérzetről számoltak be, holott mindegyik résztvevő a kisebb adag gyümölcsből készített turmixot fogyasztotta el.
Kommentár: a dietetikus hozzászól...
Szinte mindenkire igaz, hogy hamarabb jól lakik, illetve jelentkezik a teltségérzet, ha többnek, nagyobb adagnak, illetve energiatartalmúnak gondolja az ételt, mint az valójában. Például tényleg "becsapjuk" az agyunkat, ha nem nagy, hanem kistányérra tesszük a kevesebb energiát tartalmazó, kisebb adagot és naponta többször, 4-5 alkalommal étkezünk.
Mindig lassan, jól megrágva kell elfogyasztani az ételt, élelmiszert, mert a gyors, kapkodó evéskor később jelentkezik a teltség, a jóllakottság érzése, tehát sokkal többet eszünk, több energiát juttatunk szervezetünkbe.
A címkéken olvasható "light" felirat negatívan hathat: már előre félünk, hogy nem lakunk jól, másrészt - a valóban fogyni vágyók-fogyókúrázók - azt gondolják, kevesebb energiát tartalmaz az étel, élelmiszer. A kevesebb energiatartalom igaz a csökkentett zsírtartalmú élelmiszerek esetében. Sok esetben a "light" üdítőkre, édességekre nem vonatkozik, ezek energiatartalma nem kevesebb, csak lassabban felszívódó szénhidrátokkal ízesítik. Ez megtévesztheti az embereket, ugyanakkor lehetővé válik, hogy cukorbetegek is fogyasszák.
A címkéken a "laktató" és/vagy "éhségcsökkentő" helyett inkább a "teltségérzetet növelő" feliratot lehetne feltüntetni.
(Nógrádi Katalin, dietetikus)
A másik kísérletben a kutatók manipulálták az "észlelt" és a "tényleges" mennyiségű levest, amiről a résztvevők azt hitték, hogy meg is ették. Egy olyan levesestálat használtak, aminek az aljára egy rejtett pumpát szereltek, így a tálban lévő leves mennyisége hol nőtt, hol csökkent, az ezt fogyasztók tudta nélkül. Három órával evés után az észlelt, és nem a ténylegesen elfogyasztott leves mennyisége szerint alakult a résztvevők éhség- és jóllakottság-érzete.
"Az, hogy egy étel mennyire fogja enyhíteni éhségünket, nemcsak tényleges adagjától, és energiatartalmától függ, hanem attól is, hogy mekkora jóllakottság-érzésre számítunk ezen ennivaló elfogyasztásával, illetve milyen korábbi tapasztalataink vannak az étellel kapcsolatban. Ennek azonnali eredménye az, hogy mekkora adag ételt szedünk a tányérunkra, illetve, hogy elfogyasztása után érzünk-e még éhséget" – magyarázza Dr. Jeff Brunstrom, a Bristoli Egyetem kutatója, a tanulmány szerzője. "Ha azt olvassuk egy ételcímkén, hogy "light" vagy "diétás", úgy is fogjuk érezni, hogy ettől nem laktunk jól, és hamarabb leszünk megint éhesek" – teszi hozzá Dr. Brunstrom. "Ezért inkább olyan címkéket kellene tenni az élelmiszerekre, hogy "laktató" vagy "éhségcsökkentő".
