Ezért nem tudunk takaró nélkül aludni még a kánikula kellős közepén sem
Ön is szeret valamivel betakarózni még hőségben is? Ezzel nincs egyedül!
Pár éve az Emory University kutatói egy érdekes tanulmányt publikáltak, melyben az Egyenlítő mentén élő, gyűjtögető és nem nomád életmódot folytató emberek alvási szokásait vizsgálták. Azt találták, hogy a nomád életmódot folytató embereken kívül mindegyik, még a trópusi éghajlatú Közép-Afrikában és Pápua Új-Guineában élő népek is használnak valamit takaró gyanánt, legyen az egy növényekből készült lepel vagy bármilyen szőtt anyag.
Dr. Alice Hoagland alvászakértő viselkedési és fiziológiai folyamatokkal magyarázza a betakarózás szokását: lefekvés előtt 60-90 perccel az emberi test maghőmérséklete csökkenni kezd, hogy megkönnyítse az elalvást, ilyenkor ugyanis több melatonint, azaz alváshormont kezd termelni a szervezet. Alvás közben azonban testünk hőszabályozó rendszere ennél kicsit összetettebben működik.
Stresszcsökkentő: a takaró azt teszi, mint a boldogsághormon
A REM-fázisok alatt drasztikusan csökken a nyugodtság és boldogság érzését kiváltó neurotranszmitter, a szerotonin szintje. És hogy ennek mégis mi az ellenszere? A takaró! Számos vizsgálatban bebizonyították, hogy egy nehéz (13 kg súlyú) paplannal növelhető az agyban a szerotoninszint, vagyis megint csak arról van szó, hogy a betakarózás a REM-fázisban keletkezett hiányt pótolja. Nyugtató hatása miatt egyébként alkalmazzák is a módszert a szorongás és az inszomnia kezelésében.
A testhőmérséklet-szabályzás és a takaró
Melegvérű lények vagyunk, ami azt jelenti, hogy a testünk szabályozza a belső hőmérsékletünket. Amikor azonban mélyálomban pihenünk, minden funkciónk gyengül, így ez is (durva hasonlattal alvás közben a hüllőkhöz hasonlóan mi is a környezetünkre vagyunk ilyenkor utalva), és nagy segítséget jelent minden hőmérsékletszabályozásban segítő dolog. A takarók tehát segít az optimális testhőmérséklet fenntartásában, ezáltal jobban alszunk velük.
Alvási rutin, nélkülözhetetlen szokások
A szokásaink rabjai vagyunk: részben azért, mert a szokások biztonságérzetet adnak számunkra, részben pedig azért, mert a lefekvés előtti rutin olyan szokás, amely segít az agynak felismerni, mikor következik az alvás "feladata". Ha ugyanazt a tevékenységet végzi ugyanabban a sorrendben, az egy idő után egyértelmű jelzésként szolgál a testnek, hogy most már alvásba szenderedhet. Amikor befekszünk az ágyba és betakarjuk magunkat, az épp ilyen jel a testünknek. Ha nem is takarózunk be nyakig, kell az anyag köránk - akár kánikula van, akár nem.
Mesterséges burok, egységes mikroklíma
A takarók egyfajta mikroklímát, mesterséges burkot hoznak létre körülöttünk, aminek köszönhetően a hőmérséklet alig változik körülöttünk az éjszaka során. Ennek köszönhetően a felmelegedő vagy épp lehűlő szoba nem befolyásol minket alvás közben. Tehát nem csak gyorsabban elalszunk a takaróknak köszönhetően, de jobb és pihentetőbb alvást is produkálhatunk általuk, hiszen ahogy alszunk, nagyban befolyásolja, hogy másnap hogyan ébredünk.
Biztonságérzet: jobb ott a takaró alatt
A takarók már egészen gyerekkorunk óta növelik a biztonságérzetünket. Akkoriban talán a legnagyobb félelmünk a sötétség vagy az ágyunk alatt lakó szörnyek voltak, de a takaró alatt valahogy mindig biztonságban éreztük magunkat. A félelmeink persze már elmúltak, a takaró nyújtotta „mágikus biztonságérzet” azonban nem – ez továbbra is ott van a tudatalattinkban, ezért érezzük magunkat olyan kellemesen és biztonságosan, amikor betakarva fekszünk az ágyunkban.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Miért kevés valakinek 8 óra alvás, míg másnak 5 óra is elég? Az orvos elmagyarázza
