Aszalt gyümölcsök: barát vagy ellenség?
Ön is szereti nassolni az aszalt gyümölcsöket? Most megtudhatja, hogy ezzel jót vagy inkább rosszat tesz az egészségének.
Az aszalt gyümölcsök fogyasztása mély gyökerekkel bír számos kultúrában, mivel kiváló vitamin- és ásványianyag forrást jelentenek, ráadásul az év bármely időszakában elérhetők. De vajon mindenkinek ajánlott a fogyasztásuk?
Szárítási módszerek
Először is érdemes tudni, hogyan is szárítják a gyümölcsöket. Erre több módszert is szoktak használni: az egyik legrégebbi technika nemes egyszerűséggel a napfényen való szárítás, melynek során a gyümölcsöt napra helyezik és időnként megforgatják, hogy a nedvesség egyenletesen párologjon el.
Ennél gyorsabb (és rovaroktól mentesebb) a sütőben való szárítás - ám ez fokozott figyelmet igényel, mivel könnyen megéghet a gyümölcs.
Ennek modern alternatívája az élelmiszer-szárító alkalmazása, amely gyors és hatékony megoldást kínál, minimalizálva a folyamat során felmerülő hibák esélyét. Az élelmiszer-szárítók lehetőséget adnak a gyümölcsök egyenletes szárítására, miközben megőrzik azok tápértékét.
Egészségre gyakorolt hatások
Bármelyik szárítási módszert is alkalmazza, az eredmény egy tartós, ízletes termék lesz. De vajon jótékony hatásúak-e? Ez a kérdés sokakat foglalkoztat, hiszen mégiscsak gyümölcsökről van szó.
Általánosságban elmondható, hogy az aszalt gyümölcsök nagy mennyiségben tartalmaznak A-és C-vitamint, kalciumot, vasat és káliumot. (A mazsola például igen gazdag C-vitaminban és vasban, míg az aszalt szilva A-vitaminban bővelkedik).
De hogy pontosan mikre is jók?
- Szem egészsége: a C-vitamin és az A-vitamin hozzájárulhat például a szürkehályog megelőzéséhez és a romlásának lassításához. A C-vitamint emellett az időskori makuladegeneráció megelőzésével is összekapcsolták.
- Csontritkulás megelőzése: a kalcium létfontosságú az egészséges csontok fenntartásában és a csontritkulás megelőzésében. A kivi például különösen gazdag kalciumban, és ennek köszönhetően erősíti a csontokat.
- Terhesség támogatása: a vasban gazdag étrend jelentős szerepet játszik a terhesség során, mivel ilyenkor a szervezetnek nagyobb mennyiségű vasra van szüksége. A szárított sárgabarack ekkor különösen ajánlott, mivel egy csésze 3,5 mg vasat tartalmaz.
Lehetséges Kockázatok
Érdemes azonban hozzátenni, hogy bár több pozitív egészségügyi hatása is van az aszalt gyümölcsök fogyasztásának, vannak árnyoldalai is, amelyek főleg a magas cukor-, szénhidrát- és kalóriatartalommal függnek össze.
Magas cukortartalom
Az aszalt gyümölcsök természetes cukortartalma koncentrálódik a szárítási folyamat során. Ez a magas cukorkoncentráció hozzájárulhat a vércukorszint gyors emelkedéséhez, ami különösen problémás lehet cukorbetegek számára. Ráadásul sok gyártó további cukrot ad a szárított gyümölcsökhöz, hogy azok még édesebbek legyenek.
Kalóriadús
Az aszalt gyümölcsök kalóriatartalma lényegesen magasabb, mint friss társaiké, mivel a szárítás során a víz eltávozik, és így a tápanyagok koncentrálódnak. Ez azt jelenti, hogy kisebb mennyiségű aszalt gyümölcs megegyezik több friss gyümölcs kalóriatartalmával, ami könnyen túlzott kalóriabevitelhez és súlygyarapodáshoz vezethet.
Magas szénhidráttartalom
A szárított gyümölcsök szénhidráttartalma is koncentrált, ami problémás lehet azok számára, akik szénhidrátszegény diétát követnek.
Tartósítószerek és adalékanyagok
Sok kereskedelemben kapható szárított gyümölcs tartalmazhat tartósítószereket (például kén-dioxidot), amely segít megőrizni a gyümölcs színét és állagát. Az arra érzékenyeknél ez allergiás reakciókat vagy asztmás tüneteket válthatnak ki.
Sok rost kis helyen
Míg az aszalt gyümölcsök rosttartalma magas, a koncentrált rostbevitel emésztési problémákat okozhat, mint például puffadást vagy hasi görcsöket, különösen akkor, ha nem fogyaszt elegendő folyadékot mellette.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Gyömbér – ezeket tartsa szem előtt, mielőtt nagyobb mennyiségben fogyasztaná
