Ki tudja olvasni? Akkor nincs hippopotomonstrosesquipedaliofóbiája!
A fóbiáknak sokféle típusa lehet, melyek komolyan befolyásolhatják az emberek életét.
A fóbiák a közismertektől – például a pókoktól, a magasságtól, a repüléstől vagy a nyilvános beszédtől való félelemtől – a ritkáig terjedhetnek, mint például a csirkéktől, a gyaloglástól vagy a tükröktől való félelem.
Specifikus fóbiák
A specifikus fóbia olyan intenzív félelem, amely nincs arányban a tárgy vagy helyzet tényleges fenyegetésével. Az emberek súlyos félelmet és elkerülő reakciókat tapasztalnak, amikor találkoznak félelmeik forrásával.
Egy adott fóbia felismerése:
- Erős félelmet vagy szorongást él át a tárgy vagy helyzet miatt.
- Azonnali félelemreakciót vált ki.
- A félelem túlzottnak és aránytalan a tényleges kockázattal.
- A tünetek hat hónapig vagy tovább tartanak.
- A félelem szorongást és működési zavarokat okoz az életében.
- Ezek a tünetek nem magyarázhatók más mentális problémával.
A specifikus fóbiák általában négy különböző kategóriába sorolhatók:
- állatokkal
- természeti környezettel
- orvosi problémákkal vagy kezelésekkel
- konkrét helyzetekkel kapcsolatos félelmek.
A kutatók szerint az olyan fóbiák, mint a magasságtól és a pókoktól való félelem a leggyakoribbak, míg a viharoktól és hányástól való félelem ritkábbak.
Gyakorlatilag bármilyen tárgy vagy helyzet félelemforrássá válhat. Mivel ezek a fóbiák ritkák, kevés kutatás folyik a tüneteikről, eredetükről és kezelésükről. Íme néhány meglepő és nem túl gyakori fóbia.
Alektorofóbia
Az elektrofóbia a csirkéktől vagy tyúkoktól való félelem. A specifikus fóbiák gyakran egy bizonyos típusú állattól való félelemre összpontosítanak. Az állatokkal kapcsolatos félelmek tárgyai általában kígyók, kutyák vagy rovarok. Ilyen esetekben a fóbia oka egy múltbeli negatív tapasztalatban, például egy kutya harapásában vagy evolúciós hatásokban, például a kígyóktól vagy pókoktól való félelemben gyökerezhet.
Az emberek félhetnek egy olyan állattól is, amely nem jelent különösebb veszélyt. Esetjelentésben a kutatók egy 18 éves nőről számoltak be, aki félt a csirkéktől és a tyúkoktól. Ez az alektorofóbia néven ismert félelem nem gyakori, de összefüggésbe hozható az ornitofóbiával, amely a madaraktól való félelmet jelenti. Más, gyakoribb fóbiákhoz hasonlóan ez az eset is egy csirkével kapcsolatos félelmetes gyerekkori élményhez kapcsolódott, amely tartós félelmet eredményezett. A fóbiát sikeresen kezelték egyfajta kognitív-viselkedés terápiával. Az expozíciós terápiában a beteget a félelme forrásának teszik ki fokozatosan, így szembesül a szorongásival.
Geraszkofóbia
A geraszkofóbia az öregedéstől való félelem. Magában foglalja az öregedéstől vagy a felnövekedéstől való félelmet. A geraszkofób a saját öregedését gyűlöli, és betegesen küzd ez ellen. Mániákusan vesz részt fiatalító kezeléseken, olyan szokásai vannak, mint általában a fiatalabb korosztálynak. Ez a félelem súlyos érzelmi szorongáshoz és veszélyes viselkedésekhez vezethet, mint például szigorú diéták vagy más kísérlet arra, hogy megakadályozzák a szervezet öregedését.
A kutatók által leírt egyik esettanulmányban egy 14 éves fiú nem evett, hogy elkerülje a növekedéshez szükséges tápanyagok felvételét, görnyedt testtartással sétált, hogy kisebbnek tűnjön, és magasabb hangon beszélt, hogy kisgyereknek tűnjön. Ezeket a tüneteket a felnőttkori kötelezettségektől való súlyos félelem kíséri, az önállósodástól, az anyagi kötelezettségek vállalásától és a párkereséstől való extrém félelem.
Ambulofóbia
Az ambulofóbia a gyaloglástól való félelem. A gyaloglástól való félelem sokkal gyakoribb az idősebb korosztálynál, mint a gyermekeknél és a fiataloknál. Ez olyan félelmekből adódhat, mint az egyensúly problémák, szédülés, ízületi fájdalmak, csontritkulás, látásromlás. Aki a gyaloglástól fél, az elesés kockázatát szeretné csökkenteni, ám ez megnehezíti a lakásból vagy az ágyból való kimozdulást. Egy tanulmányban, amelybe 379 embert vontak be, a kutatók azt találták, hogy 30,1%-uknál jelentkeztek ambulofóbia tünetei. A résztvevők közül a nők és a 70 év felettiek voltak a leginkább érintettek. A depresszió, a testtartási hipotenzió, a Parkinson-kór és a többszöri elesés, mind az ambulofóbia kockázati tényezőinek bizonyultak.
Emetofóbia
Az emetofóbia a hányástól való félelmet jelenti. Míg a kutatások azt sugallják, hogy a hányástól való enyhe félelem gyakoribb, és az emberek 3,1-8,8%-át érinti, az emetofóbia meglehetősen ritka, a lakosság körülbelül 0,1%-át érinti. Az állapot tünetei közé tartozik a szorongás, amely hányingert és gyomorpanaszokat okoz. Ezek a nyomasztó testi tünetek fokozzák a hányás miatti szorongást, ami öngerjesztő folyamathoz vezet. Néhány embernél további fóbiák, például cibofóbia alakulhat ki, az ételektől való félelem, különösen azoktól, amelyek gyomorpanaszokhoz vagy betegségekhez vezethetnek. A cibofóbok szinte megszállottan nézegetik a lejárati dátumokat és rettegnek a mások által készített ételektől.
Arachibutyrofóbia
Az arachibutirofóbia félelem a szájpadlásra ragadó mogyoróvajtól. Ennek a félelemnek számos oka lehet, a fulladástól való félelmet vagy a földimogyoró-allergiával kapcsolatos traumatikus élményeket. Az anafilaxiás sokk egyfajta súlyos allergiás reakció, amely bőrkiütéssel, csalánkiütéssel, szapora szívveréssel, alacsony vérnyomással, hányással és arcduzzanattal jár. Az emberek életveszélyes légzési problémákat tapasztalhatnak a duzzanat miatt. Azok az emberek, akik allergiás reakció következtében anafilaxiát éltek át, az esemény után elhúzódó stressz- és szorongásérzetet tapasztalhatnak. Egyes esetekben a poszttraumás stressz zavar (PTSD) tünetei is kialakulhatnak náluk.
Spektrofóbia
A spektrofóbia a tükröktől való félelem. Félelmet vált ki az emberekben a tükröktől vagy a tükörben tükröződő tárgyaktól. Kutatások szerint a depresszióban vagy skizofréniában szenvedők nagyobb valószínűséggel észlelnek torzulásokat, amikor tükörképüket nézik.
Ennek a félelemnek a hatására az emberek elkerülhetnek minden olyan helyzetet, amikor tükörrel találkozhatnak. Jelentős fennakadásokat okozhat az egyén életében, megnehezítve a különböző helyekre belépést vagy akár a ház elhagyását. Ez a félelem a tükrökkel kapcsolatos babonákból fakadhat. Például valaki félhet attól, hogy ha összetör egy tükröt, balszerencsét fog okozni. Mások attól tarthatnak, hogy valami természetfelettit látnak a tükörben, például egy szellemet.
Hippopotomonstrosesquipedaliofóbia
Hippopotomonstrosesquipedaliofóbia, más néven sesquipedaliofóbia. Ez a félelmetesen hosszú szó egy ritka fóbia neve, félelem a megfélemlítően hosszú szavaktól. A félelem pontos természete személyenként változhat. Egyesek félhetnek a nehezen kimondható hosszú szavaktól, míg mások félhetnek a nehezen kimondható szavaktól. Mindkét esetben a hosszú szavakkal való találkozás szorongást és pánikot okozhat. Ironikus módon ez a szótár leghosszabb szava is. Elképzelhető, hogy a hosszú szavak fóbiája abból alakul ki, hogy zavarba jön egy hosszú szó helytelen kiejtésétől vagy egy gyerekkori megszégyenítésből is adódhat. Ez a fóbia gyakori lehet a diszlexiás embereknél.
Fobofóbia
Az egyik legszokatlanabb fóbia a fóbiáktól való súlyos félelem. Azoknál az embereknél, akiknek más szorongásos zavarai vagy más típusú specifikus fóbiái vannak, nagyobb lehet az ilyen fóbia kialakulásának kockázata.
A fobofóbiások a félelem fizikai érzéseit, például hidegrázást, izzadást és szapora szívverést tapasztalhatnak. Elkerülhetnek olyan helyzeteket, amelyek félelmet vagy szorongást válthatnak ki. Ebben az esetben az ember magától a félelemtől való félelem miatt szorong és ha belekerül ebbe a gondolati spirálba, egy önbeteljesítő prófécia is lehet. A fobofóbiát gyakran más típusú specifikus fóbiákkal együtt diagnosztizálják, és gyakran szorongásos rendellenességekkel járnak együtt. A fobofóbiában szenvedők gyakran kerülik a szociális helyzeteket vagy más olyan helyzet, amely szorongáshoz vezethet. Szélsőséges esetben nagymértékben befolyásolja az ember mindennapi életét.
Összegezve
- Sokféle fóbia létezik, a pókoktól és magasságtól való félelemtől a ritkább csirkék, gyaloglás vagy tükör félelemig.
- Specifikus fóbia intenzív félelem, ami nincs arányban a fenyegetéssel.
- Magasság- és pókokfóbia a leggyakoribbak, míg vihar- és hányásfóbia ritkább.
- Fóbiák kezelése kognitív-viselkedés terápiával és expozíciós terápiával történik.
- Gyakoribb és kevésbé gyakori fóbiák közé tartozik az elektrofóbia, geraszkofóbia, ambulofóbia és emetofóbia.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Triszkaidekafóbia: félelem a 13-as számtól
